Információk, érdekességek
Mikortól számít kórosnak az inzulin- és a vércukorérték?
2015. november 30.
Az inzulinrezisztencia kifejezés lassan beépül a köztudatba, de sokan még mindig nem tudják, pontosan miről is van szó, mikor beszélünk IR-ről, és mikor cukorbetegségről.
Mivel ez a betegség igen sok embert érint, ráadásul jellemzően nem egymagában jelentkezik, így dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa összegzi, miben is áll maga a betegség, és milyen értékeket tekintünk kórosnak a vizsgálatok során.
IR vagy cukorbetegség
A cukorbetegség ma már nem ismeretlen igazán senki előtt sem, hiszen találkozhatunk vele lépten-nyomon. Ennek egyik oka, hogy a táplálkozásunk nem megfelelő, ráadásul a mozgásszegény életmód, és az örökletes és szerzett betegségek is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy inzulintermelése szenved hibától. A betegség kialakulhat inzulin hiány, vagy rezisztencia miatt is. előbbi esetben nem termel elegendő – vagy semennyi – inzulint a hasnyálmirigy, míg utóbbi esetben egyes sejtek nem képesek megfelelő mennyiségű cukrot felvenni, mivel inzulinérzékenységük csökken.
Az inzulinrezisztencia, mint betegség tulajdonképpen tekinthető a cukorbetegség előszobájának is, de még nem az. Ebben az esetben az inzulintermelés megvan, a hasnyálmirigy dolgozik, de a sejtek inzulin érzékenysége romlik, így nem jutnak elegendő cukorhoz, vagyis éheznek. Hogy a szervezet kompenzálja a problémát, a hasnyálmirigy inzulintermelése fokozódik, így ugyan a sejtek fel tudják venni a magfelelő mennyiségű cukrot, de hosszabb távon ez már gondokat okoz. Az idővel ugyanis a hasnyálmirigy kimerül, az inzulintermelés lelassul, így pedig az IR cukorbetegségbe fordul.
Ezeket érdemes tudni a tüdőgyulladásról
2015. november 30.
Európában évente a gyermekek 3-4%-a betegszik meg tüdőgyulladásban, és az 5 éves kor alatti halálozás 17%-ában ez a kórkép áll.
Mi az a tüdőgyulladás?
A tüdőgyulladás a tüdő szövetének, ezen belül a légzőhólyagocskák izzadmánnyal kísért gyulladása, amit vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, toxikus anyagok belégzése, és autoimmun betegségek okozhatnak
Jellegzetes tünetek
- A tünetek az esetek többségében jellegzetesek, magas láz, köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, azonban előfordul, hogy hasfájás, hányás, elesettség mellett, típusos légúti panaszok nélkül észlelünk súlyos tüdőgyulladást. Ezek a klasszikus bakteriális fertőzésekre (Pneumococcus, Straphylococcus, Haemophilus) jellemzőek.
- Enyhébb lefolyásúak, kevésbé súlyos tünetekkel zajlanak az atípusos baktériumok (Mycoplasma, Chlamydia) illetve a vírusok okozta tüdőgyulladások, nem magas láz, elhúzódó köhögés, asztmás nehézlégzés utalhat fennállására.
- Jellegzetes az influenzaszezonban megszaporodó bakteriális tüdőgyulladások száma, ami kevert fertőzésre utal.
A fogkő kialakulásának (3-4-5 valamennyi) oka
2015. november 26.
A szájüreg kemény felszínein, azaz a fogakon, implantátumokon, protéziseken kialakuló dentális plakk képezi alapját a fogkőképződésnek. A dentális plakk elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátokat tartalmaz. A plakk képes megkötni az ásványi anyagokat, ezáltal egyre keményebbé válik, elmeszesedik, így alakul ki a fogkő. A fogkő érdes felülete kedvez a további plakkfelrakódásnak. Cikkünkben a fogkő kialakulásának okait, a kezelési lehetőséget vesszük számba.
A táplálkozó ember sajátossága, hogy étkezési és fogápolási szokásaitól függően számolnia kell a fogkőképződés veszélyével. Fogkő felnőtt korban gyakorlatilag mindenkinél megtalálható. Étkezés során a fogak, fogpótlások felszínén kialakul egy vékony, szabad szemmel alig látható plakkréteg a feloldódott ételmaradékokból. Ez a plakk a nyálunkban levő ásványi anyagok hatására kövesedik meg. Szinte minden étel tartalmaz plakk kialakulásához „szükséges” összetevőt. Természetesen léteznek fogbarát, és kevésbé fogbarát élelmiszerek, de a kiegyensúlyozott étkezés feltétele, hogy minden szükséges tápanyag a szervezetünkbe kerüljön, nem fogyaszthatunk folyamatosan fehérje és szénhidrátmentes ételeket, így a fogkő kialakulásának elkerülése, késleltetése szempontjából a dentális plakktól való megszabadulásra kell helyezni a hangsúlyt.
Turner-szindróma – kislányok genetikai betegsége
2015. november 24.
Létezik egy olyan genetikai rendellenesség, ami a lánygyerekeket érinti, ám sajnos az egyik leggyakoribb genetikai kór, amivel találkozhatunk. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermekendokrinológusa elmondja, amit a Turner-szindrómáról tudni kell, illetve a tüneteket és a kór kezelését is ismerteti.
Mi az a Turner-szindróma?
A Turner-szindróma (TS) egy olyan betegség, ami csak a lányokat érinti. Egy olyan kromoszóma-rendellenességről van szó, amikor a két női X kromoszóma egyike részlegesen, vagy teljesen hiányzik. Ezt monoszómiának nevezzük, és az ebben szenvedő embriók többsége még kora magzati életben elpusztul. Azonban a Turner-szindróma olyan rendellenesség, amivel megszülethet a gyermek. Ráadásul ennek esélye viszonylag magas, így ez a betegség az egyik leggyakoribb genetikai rendellenesség.
A Turner-szindróma úgy is jelentkezhet, hogy a betegnek csak egyes sejtcsoportjaiban van meg a rendellenesség, míg másokban mindkét X kromoszóma megvan és működőképes. Ekkor mozaikosságról van szó – amikor a tünetek és a betegség szövődményei csökkenhetnek.
Mi okozhat halláscsökkenést?
2015. november 21.
Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós...
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.
Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.
Gyulladás, elzáródás a külső fülben
Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.
Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...140141142...260