Információk, érdekességek

Vérzékenység is állhat a gyakori orr- és fogínyvérzés mögött

2014. május 24.

Időközönként minden ember tapasztal bizonyos mértékű orr- vagy fogínyvérzést. Mindkettőnél számtalan ok húzódhat a hátterében, ám ha a vérzés túlzott mértékű, esetleg elhúzódó vagy gyakran jelentkezik, akkor vérzékenység is állhat a hátterében. A betegségről és annak szűréséről dr. Szélessy Zsuzsanna, a hematológus főorvos beszélt. 

Leggyakrabban felnőtt korban derül rá fény

A fogínyvérzés az egyik leggyakoribb mindennapi panaszok közé sorolható, így kevesen sejtenek mögötte betegséget, még akkor sem, ha túlzott méreteket ölt. Legyen szó fogmosásról, esetleg foghúzásról, a hosszantartó, nagy mennyiségű vérzés gyakran vérzékenységre utal, amivel csak kevesen fordulnak szakorvoshoz. Éppen ezért sokszor csak hosszú idő múlva derül fény a betegségre - sőt, sok esetben felderítetlen is marad a probléma-, pedig fontos lenne, mivel vashiányos vérszegénységhez vezethet.

A vérzékenység leggyakoribb formája a von Willebrand elnevezésű betegség. Lényege, hogy a von Willebrand nevű alvadási faktor hiányzik, vagy csökkent a működése. A von Willebrand faktor a véralvadásban játszik nagy szerepet, ugyanis a vérlemezkék és a VIII alvadási faktor működését segíti. Bár a leggyakoribb, mindkét nemben előforduló vérzékenységről van szó, szerencsére az esetek többségében enyhe - tudjuk meg Szélessy doktornőtől.

Ezt érdemes tudni a hepatitis betegségről

2014. május 22.

A vírusok által okozott májgyulladást vírushepatitisnek nevezzük. Ezek közül az A típusú májgyulladás a legismertebb, amit a közemberek tévesen sárgaságként ismernek. Ez valószínűleg abból ered, hogy a májgyulladás egyik fő tünete a szem és a bőr besárgulása. Többféle hepatitis vírus létezik, a leggyakrabban előforduló az előbb említett hepatitis A mellett a hepatitis B, valamint a hepatitis C. Az egyes hepatitis vírusok terjedésének módja és az általuk okozott betegségek és azok szövődményei is eltérőek.

Magyarországon milyen gyakori a hepatitis A vírus előfordulása?

A hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon. Az Egészségügyi Világszervezet  becslései szerint 1,4 millió új hepatitis A fertőzés fordul elő évente.  Magyarországon néhányszáz beteget regisztráltak 2000-es évek elején, ugynakkor a tavalyi esztendőben összesen 1074 hepatitis A fertőzöttet diagnosztizáltak, hétszer többet, mint a korábbi évek jellemző kumulatív középértéke. Tavaly országosan összesen 1404 hepatitis eset fordult elő, ezzel majdnem háromszorosára ugrott a sárgasággal járó megbetegedések száma 2012-höz képest (574). Elsősorban a hepatitis A fertőzések száma emelkedett, a hepatitis B és C előfordulása nem nőtt szignifikánsan.  A hepatitis A fertőzések gócpontjai lehetnek az iskolák és az óvodák, hiszen a gyerekek a higiénés szabályokat kevésbé tartják be. Ezen túl a tömegközlekedés során, közintézményekben és közterületeken, nyilvános mosdókban is könnyebben megfertőződhetünk. A vírus sárgasággal járó májgyulladást okoz, amelyet gyakran kórházban kezelnek.

Ezek a pajzsmirigydaganat tünetei

2014. május 19.

Többségük jól kezelhető, a gyógyulási arány magasabb, mint más daganatos betegségek esetében. Rendszerint a nyelési nehézség, nyaki duzzanat és tartós rekedtség viszi orvoshoz a beteget. A betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Prof. Balázs Csaba endokrinológus foglalta össze.

Nem minden göb okoz rákot

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. Két típust különböztetünk meg: a meleg göbök pajzsmirigy túlműködést - erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás - okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható, a hideg göbök egy része lehet rosszindulatú.

Ezért veszélyes a fogerózió

2014. május 16.

A fogerózió éppen azokat érinti fokozottan, akik az egészséges életmód érdekében sok gyümölcsöt, gyümölcslevet, vitaminokat fogyasztanak rendszeresen. Ezek egyrészt előnyösek, de másrészt a fogakat kémiailag károsíthatják – hívja fel a figyelmet Dr. Tóth Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika igazgatója. 

A fogerózió kémiai savhatásra bekövetkező fogkopás, ami elvékonyítja a fogzománcot hasonlóan a hegycsúcson olvadni kezdő hóhoz – magyarázza a szakember. Alig észrevehetően fogy a zománcréteg, simává, egyre áttetszőbbé válik. A betegek általában csak akkor veszik észre, amikor már nagymértékű a károsodás.  Ilyenkor érzékennyé válhatnak a fogak. Súlyos esetekben helyreállító beavatkozás is szükséges lehet (tömés, korona). Dr. Tóth Zsuzsanna szerint félévente panasz nélkül is javasolt fogorvoshoz menni éppen azért, mert amit a laikus még nem lát, azt a fogorvos kiszűri, legyen az rosszindulatú elváltozás, vagy a népbetegségnek számító fogszuvasodás, ínygyulladás.  Fogorvosi közreműködéssel lassítható az eróziós folyamat is. Olykor az erózió más lappangó betegségre is felhívja a szakember figyelmét, és így nyílik lehetőség korai kivizsgálásra és gyógykezelésre.

Fájdalmas tények a hát-, nyak- és derékfájásról

2014. május 14.

A mozgásszervi problémák nem csak az életminőséget befolyásolják negatívan, de a kereső- és munkaképtelenség okai között a második helyen állnak a betegségtípusok között. 60%-ban vezetnek korai nyugdíjazáshoz, illetve táppénzre kerüléshez. A népesség 62-92%-a szenved élete során legalább egy hétig tartó derékfájástól, derül ki a Fellowes nemzetközi adataiból. A panaszokat gyakran okozzák a nem megfelelő munkakörülmények, a rosszul kialakított környezetben végzett munka, tanulás vagy számítógépezés.

Ha rosszul használjuk a gépet

Természetesen a mozgásszervi betegségek viszonylag sokfélék lehetnek, mégis riasztó, hogy Európában a felnőtt népesség 20-30%-a szenved huzamos ideig tartó mozgásszervi fájdalomtól, és az egészségügyi kiadások negyedét is ez a betegségcsoport adja ki. Az sem kevésbé kétségbeejtő adat, hogy az európai munkavállalók 79%-a panaszkodik a számítógép, laptop és táblagép használatával összefüggő panaszokra, legalábbis ez a magas arány derül ki a nemzetközi kutatásokból. Bár a mozgásszervi megbetegedések főként a 35-55 év közöttiek körében alakulnak ki, ez az a betegségtípus, amely már gyermek és serdülő korban is nagy számban fordul elő.