sub

Információk, érdekességek

A legjobb gyógyteák az 5 leggyakoribb problémára

2020. január 19.

Hűvös időben érdemes naponta egy-két csésze gyógyteát elfogyasztani a jó hangulat, az immunrendszer erősítése és egészségünk megőrzése céljából. A gyógyteák áldásos hatásai mára már köztudomásúak, és a kínálatban már szerepelnek a különböző panaszokra összeállított speciális teakeverékek is. Ha már otthonosan mozgunk a gyógyteák világában, otthon is készíthetünk magunknak teakeveréket. Milyen panaszra milyen gyógynövény való, hogyan készítsük el a teánkat az optimális hatás érdekében?  

Miért igyunk gyógyteát?

A szelíd orvoslási módszerek – mint amilyen például a természetgyógyászat és a homeopátia - fő célja az ember védekezőképességének és belső gyógyító erejének ösztönzése, hogy a szervezet önmaga képes legyen legyőzni a betegséget. Ezeket a hagyományokat szívesen fedezi fel újra az erős mellékhatásokat okozó és kétes hatékonyságú kémiai gyógyszerekből kiábrándult, természettől elszakadt, külső-belső harmóniára törekvő ember.

A szelíd gyógymód változatos képviselői a forrázatok és tinktúrák készítésére alkalmas gyógynövények, gyógyfüvek, amelyek kíméletesen orvosolják legkülönfélébb nyavalyáinkat, rendszeres használatuk pedig – gazdag és változatos beltartalmi értékeik révén - hozzásegít a kiegyensúlyozott, természetes egészséghez.

Fontos! A szelíd gyógymód kifejezés arra is utal, hogy a gyógynövények lassan és kíméletesen fejtik ki a hatásukat – egy-két nap alatt ne várjunk csodát. Nem érdemes azt a hatást várni, mint a percek alatt fájdalmat csillapító gyógyszerektől és társaiktól. Néhány nap vagy hét is szükséges lehet ahhoz, hogy a szervezet megfelelően reagáljon a hatóanyagokra.

Lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszuk!

A gyógyteák a hagyományos feketeteával ellentétben cukor és citrom nélkül is jóízűek, sőt, hatóanyagaik tisztán érvényesülnek leginkább. Ezért a főzetet magában fogyasszuk, lehetőleg ízesítés nélkül, legfeljebb pici mézzel. Ízlelőbimbóink egy idő után nem fogják furcsán fűízűnek találni a gyógynövényeket, sőt, egy újabb gazdag ízvilágot fedezhetünk fel a megszokott zöld-és feketetea ízvariációk mellett.

Forrázás vagy áztatás?

A különböző növényrészek más-más hatóanyagokat tartalmaznak, így különféle eljárásokra lehet szükség, hogy azokat megfelelően, a lehető legkevesebb veszteséggel kinyerjük. Így a virágokat, leveleket, füveket (pl. kamillavirágzat, borsmentalevél) forrázás után hagyjuk lefedve néhány percig, majd szűrve fogyasszuk.

A gyökereket, kérgeket, fás szárakat akár 3-5 percig is forralhatjuk, majd némi állás után szűrjük és ihatjuk.

A hőre kifejezetten érzékeny hatóanyagot tartalmazó növényekből, növényrészekből 8-12 órai hideg vizes áztatással készítsünk teát. Ezt a kivonatot hidegen vagy legfeljebb enyhe melegítés után fogyasszuk, hogy értékes hatóanyagaiból minél többet megőrizzünk.


Téli csodafegyver: a fokhagyma

2020. január 02.

A fokhagyma nemcsak a magyar népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, mintegy ötezer éve ismerjük és használjuk gyógyító céllal különféle betegségekre. Használjuk ki immunerősítő és a légzőrendszert erősítő hatását az őszi-téli időszakban, és különösen a szmogriadó ideje alatt!

A fokhagyma nemcsak a magyar népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, mintegy ötezer éve ismerjük és használjuk gyógyító céllal különféle betegségekre. Jelentős jód-, cink-, kén- és foszfortartalma, sok B1- és B2-vitamint tartalmaz, valamint gazdag baktérium- és csíraölő összetevőkben.

Baktérium-, vírus-, és gombaölő csodaszer
A népgyógyászat elsősorban meghűléses megbetegedések, illetve asztma, köhögés, hörghurut kiváló orvosságaként tartja számon, mert a légutakat fertőtleníti és nyálkaoldó hatású. A fokhagyma valóban kiváló baktérium-, vírus- és gombaölő növény, ami nemcsak a légúti megbetegedések ellen, hanem bőr-, hüvelygombásodás, bélfertőzések esetén is igen hatékony.

Ha visszatérő gombás tüneteinket próbáljuk megszüntetni, antibiotikumos vagy egyéb kezeléssel, együnk minél több friss, nyers fokhagymát is. Akkor is érdemes naponta fogyasztani az immunrendszer erősítésére, ha egészségesek vagyunk. Ha az aznapi étrendünkbe nem tudjuk beiktatni, egy kis joghurttal keverjük el. A joghurt segít a normális bélflóra visszaállításában és az emésztőszervek regenerálásában. (Ha nem a gombásodás kiegészítő kezeléseként fogyasztjuk, fogyaszthatjuk mézzel keverve is!)


Téli, borús hangulat? Az orbáncfű segít!

2019. december 22.

Fotó: 123rf.com

Sokan keresik a természetes megoldásokat különböző egészségügyi problémáikra. A gyógynövények tárháza kimeríthetetlen.

Félelem és félelem között különbség lehet. Mindenkinek lehetnek félelmei, ez teljesen természetes. Sőt, jobb félni, mint megijedni, mondja a közmondás, nagyon helyesen. Hisz a félelemérzet adott esetben segít felismerni és elkerülni a veszélyeket. Személyes problémák, betegség miatt, vagy akár szezonálisan bárkinél kialakulhat levertség, lehangoltság. Gond akkor van, ha

• mindez látszólagos ok nélkül történik
• és elhúzódó, tartós „hullámvölgybe” kerül valaki.

Tenni kell ellene, de mit?

A természet most is a segítségünkre siet. A 2000 éve ismert gyógynövény, az orbáncfű lehet erre a megoldás. A szárazabb kaszálókon, bokros helyeken megtalálható évelő növény élénk sárga virágjaival hívja fel a figyelmünket.

A virágzó szár felső 20–30 cm-es része az értékes, ebből vonják ki a hatóanyagot. A gyógyászatban epehólyag-bántalmakban vagy gyomorfekély kezelésére használják, külsőleg pedig nehezen gyógyuló sebekre.

Mára már a gyógyszeripar egyik legintenzívebben vizsgált gyógynövénye, mivel megállapították jótékony hatását a levert lelkiállapotú, szorongó, nyomott hangulatú, depressziós betegeknél.


Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2019. december 11.

Fotó: pixabay.com

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.


Fehér, vörös, fekete: Izgalmas kombinációk teából - hogyan készítsd el?

2019. október 12.

Teának a Camellia sinensis, vagyis az örökzöld teacserje leveleiből készülő főzetet hívjuk. Amíg a tealevelek a teaültetvényről eljutnak a filterekbe, komplex feldolgozási folyamaton mennek át, melynek legfontosabb lehetséges szakaszai: a tealevelek leszedése, darabolás, fermentálás (a levelek kontrollált oxidációja) és a hevítés. Ezekből azonban nem mindig kerül sor mindegyikre.  

Teának nevezik azonban még a szárított herbáriák és gyümölcsök forró vízben való áztatásával készült italokat is, de ezek többnyire nem tartalmazzák a Camellia sinensis leveleit.

A teacserje levelei a leszedés után oxidálódni kezdenek, ezt a levelek barnulása jelzi. Az oxidáció megállítható, ha a levelekből hevítéssel eltávolítják a nedvességet – ez a feldolgozási folyamat legfontosabb része. A leszedést követően ugyanis, attól függően, hogy milyen típusú teát szeretnénk, a feldolgozási folyamat eltérő mértékű oxidációt enged meg. A megfelelő kontrollált oxidációval érhetjük el, hogy minőségi, aromás fekete teát kapjunk.

A teák alapvető fajtái, ezek előállítása

A teafajtákat legegyszerűbben a tealevelek feldolgozottsága szerint csoportosíthatjuk: van zöld, fehér, sárga, világoszöld, oolong, vörös vagy Rooibos tea és fekete tea. A teafajták csoportosításának legfontosabb szempontja, hogy mennyi ideig és melyik szakaszban zajlott a fermentálás (a fermentálás természetes folyamat, amely tulajdonképpen oxidációt jelent, amelynek során megindulnak a kémiai oxidációs/fermentációs folyamatok a tealevélben lévő sejtnedv és a levegő oxigénje között).

A fehér teák nem fermentáltak, az oxidáció nem megy végbe. A fehér tea jellemzően sok levélrügyet (hajtásvéget) tartalmaz, itt nem alakul ki még sok klorofill, ezért is a világos szín... Méretük és a levelek aránya szerint ezeket a teákat az alábbi három nagy csoportba sorolhatjuk: Zhen Yin, Pai Mu Tan Mee és Shou Mee. A termelők az utóbbi években egy újfajta fehér tea termesztésébe fogtak, amelyet kizárólag az európai piacra szánnak, ennek neve Kung Mee.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...26