sub

Információk, érdekességek

A váratlan tragédiákból is fel kell állni

2019. május 24.

„Ha valaki kezdi azt érezni, hogy szűkül a tér az életében, akkor rögtön öltözzön fel és menjen ki a szabadba” – A Richter Főnix Közösség új tagja, Keresztesné Sándor Katalin.

Magyarországon évente 35-40 ezren esnek a stroke áldozatául. Keresztesné Sándor Katalin szintén szembenézett vele. Az agyinfarktus egy olyan rosszulléttel kezdődik, aminek nincsenek előjelei. Ha azonban bekövetkezik, akkor minél előbb kezelni kell, hiszen annál nagyobb az esély a túlélésre vagy a teljes felépülésre. Katalin megismerte a mélységeket, mégis hiszi, hogy bármi is történt, az életben mindig a boldogságot kell keresni. Történetével bekerült a Richter Főnix Közösség tagjai közé.

A stroke a felnőttkori rokkantság egyik vezető kiváltója, a szív-és daganatos betegségek mellett az egyik legtöbb elhalálozással járó betegség. A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a károsodás mértékét dönti el. A korai kezelés a súlyosabb agykárosodást és az életminőség romlását előzheti meg.

Keresztesné Sándor Katalint egy reggel érte a hirtelen rosszullét. A lányával készülődtek, amikor egyszer csak elkezdett elhomályosodni a látása, aztán nem tudott megszólalni, majd felállni se. Ha nincs ott a lánya, talán ma már nem élne.  

„Később agyi aneurizma műtétem volt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ki kellett venni a koponyámból egy részt. A fejközéptől a fülemig fel voltam vágva. A műtét előtt sokkot kaptam, egy hang se jött ki a torkomon. Nekem ott megmondta a doktor úr, hogy vagy életben maradok vagy nem. De nekem élnem kellett. Ott volt a gyerekem.”

Katalin nem csak testi, hanem lelki fájdalmakkal is megküzdött a gyógyulási folyamat során.


Az őssejtek áttörést hozhatnak

2019. május 22.

Őssejtkutatás (Fotó: 123rf.com)

Az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben a perinatális őssejtkutatással foglalkozó konferencián a regeneratív medicina legnagyobb szakértői vitatták meg az orvostudomány jövőjét: többek között a sebre kenhető és bőrré változó bioanyagról, csontok növesztéséről és eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelésének úttörő eredményeiről is szó esett. A közép-európai régiót a Czeizel Intézet képviselte.

A tengeri csillag a lábát, a gyíkok pedig a farkukat képesek újranöveszteni. Az ember ugyan az elveszett testrészeit képtelen regenerálni, ám bizonyos szövetei képesek a folyamatos megújulásra. Az orvostudomány regeneratív medicina ága már régóta keresi a megoldást, hogy bizonyos betegségek vagy sérülésekből származó szövetkárosodások hatékonyan gyógyíthatók legyenek a szervezet természetes regenerálódásának elősegítésével.

Az őssejttechnológia legújabb áttörő kísérleti eredményeivel a világ egyre közelebb jut ahhoz, hogy eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint az autizmus, az Alzheimer-kór vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek gyógyíthatókká váljanak.

Habár az őssejteknek több fajtája is van, a regeneratív medicina számára a szakemberek állásfoglalása alapján a magzati eredetű, vagy perinatális őssejtek (a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejtek) a legoptimálisabbak, hiszen könnyen hozzáférhetők és egyébként kidobásra kerülnének; egyaránt rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel; nem képeznek teratomát vagy tumor sejteket; gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetők szemben a felnőtt őssejtekkel és a születéskor könnyen eltárolhatók jövőbeni felhasználás céljából.


Rászabadulhatnak a világra a veszélyes szúnyogok

2019. május 20.

Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók.

 

Fotó: pixabay.com“A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: “a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben“.

Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben.

A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a betegségek fenyegetésének valamikor a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.


Kardiológiai vizsgálat teleszkóppal

2019. május 17.

Mindig lenyűgöz, mire képes húsz óvodás. Például pillanatok alatt be tudnak lakni egy Gellért-hegyi, több emeletes villaépületet. A poroszlói gyerekek egy februári szombat délelőttön érkeztek a Czeizel Intézetbe.

Tavaly decemberben jártam először Poroszlón, a Napsugár oviban a Czeizel Intézet munkatársaival. Úgy döntöttek, azzal segítenek a gyerekeknek, amihez a legjobban értenek: szakembereik szűrővizsgálatok sorát végezték el, hogy minden rendben legyen velük, mire iskolába mennek.

Hogy a gyerekek számára emlékezetes legyen a Budapesten töltött nap, sok más programot is szerveztek számukra. A kicsik játszottak, mesét néztek, rohangáltak, pizzát ettek és sorban álltak az arcfestő meg a lufihajtogató néninél. A nap végén pedig hazavitték a rengeteg könyvet és játékot, amit az intézet páciensei és munkatársai gyűjtöttek össze számukra.

Az óvó nénik elmondása szerint a reggel fél nyolcas indulásnál előfordult némi sírás, a gyerekek kicsit féltek a rájuk váró vizsgálatoktól. Amikor megérkeztem a Czeizel Intézetbe, ennek már nyomát sem láttam. Ahogyan az várható volt, azonnal otthon érezték magukat, játszani kezdtek a hatalmas tárgyalóban. Az asztalokon halmokban álló rengeteg játékot és könyvet a páciensek és munkatársak gyűjtötték össze számukra, ezeket a nap végén mind haza is vitték.

A hallásvizsgálat, a szemészeti, a fogászati, illetve a kardiológiai szűrés nagyjából párhuzamosan zajlott, így időről-időre feltűnt a folyosón egy csapat Batmannek, vagy hercegnőnek kifestett gyerek, akiket megvizsgált a doktor néni, vagy a doktor bácsi.


Műtétet irányított 5G mobilhálózaton egy orvos

2019. május 16.

Fotó: 123rf.com

A világon első ízben hajtottak végre műtétet az új generációs 5G mobiltelefon segítségével: egy spanyol orvos a Mobil Világkongresszus (MWC) barcelonai helyszínéről irányította a beavatkozást.

Az orvostudományban már alkalmaztak hasonló segítségnyújtást, de az 5G jóval rövidebb késleltetési időt és sokkal jobb képminőséget biztosít, mint a korábbi hálózatok, csökkentve így a hibalehetőségeket és pontosabb információt nyújtva az orvoscsoportoknak. A műtét alatt a késleltetési idő 0,01 másodperc volt a jelenleg általánosan használt 4G hálózat 0,27 másodpercéhez képest.

A szakértők többsége szerint az 5G idővel lehetővé tesz majd robotkarok segítségével történő távműtétet is.

A műtét alatt António de Lacy, a gasztroenterológiai osztály vezetője valós idejű tanácsadást és műszaki segítségnyújtást végzett egy 5G hálózat révén közvetített műtéthez orvoscsoportjának, amely béldaganatot műtött meg az MWC színhelyétől 5 kilométerre fekvő barcelonai Hospital Clinic kórházban.

Az évente sorra kerülő Mobil Világkongresszust szervező Mobilszolgáltatók Világszövetségének (GSMA) ügyvezető igazgatója, John Hoffman szerint ezt volt az első, 5G hálózat segítségével valós időben közvetített műtét.

Ha az ember távolból irányít egy műtétet, olyan benyomást kell kelteni, mintha személyesen ott lenne. Egy-két milliszekundumnál nem lehet több a késleltetési idő. Ezért érdekes számunkra az 5G” – fejtette ki Mats Granryd, a GSMA vezérigazgatója.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...161