sub

Információk, érdekességek

A legújabb járványügyi hírek: HPV-oltás, iskolanyitás, táborok

2020. május 31.

Hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedik osztályos tanulóknak – mondta Müller Cecília, az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján.

 

Fotó: 123rf.comA tavaszi kampányoltások közül a kötelező, Hepatitis B vírus elleni vakcinából az őszi első adagot 98 ezer tanuló kapta meg, a másodikat azonban márciusban csak 20 ezer diáknak tudták beadni a járványügyi helyzet miatt. Az oltásból kimaradt diákoknak május 25. és június 12. között pótolják az oltást.

Ugyanebben az időszakban kapja meg a HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltás áprilisban elmaradt második adagját az a mintegy 41 ezer 7. osztályos lány, akinek a szülei igényelték ezt az oltást – tette hozzá.

A szakember jelezte, az oltások beadásáról pontos információt kapnak mind az iskolák, mind pedig a szülők. Fontosnak nevezte, hogy még ebben az időszakban minden érintett tanuló megkapja ezeket a védőoltásokat, így arra kérte a szülőket, gondoskodjanak arról, hogy gyerekük megjelenjen az oltás megadott időpontjában. Az oltások beadása során is fokozottan ügyelnek a járványügyi szabályok betartására.

Az óvodák és bölcsődék megnyitásával kapcsolatos óvintézkedésekről szólva a tisztifőorvos azt javasolja a szülőknek, hogy az intézményen belül is tartsák be a szociális távolságot, az öltöztető helyiségben maximum ketten, hárman tartózkodjanak. A felnőtteknek a maszk viselése nem kötelező az óvoda falain belül.

A nyári ottalvós táborok kapcsán a személyes higiénia betartására hívta fel a figyelmet, illetve itt is törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére, például a hálóhelyiségekben vagy az étkezések során, fokozottan ügyelni kell az ágyneműk mosatására, és a zárt terek gyakori szellőztetésére.

Az iskolákat megnyitásuk előtt alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni – mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos.


Drasztikus áremelkedés és táborhiány lesz a nyáron

2020. május 25.

Fotó: pixabay.com

A nyári szünet kezdetéig fennmaradó közel két hónap több szempontból is hatással lesz a családok életére. Ha nem lesznek aktívak és előretekintők a szülők, nagyon nehéz vakáció elé nézhet mindenki! Drasztikus áremelkedés és táborhiány várható, de a jó hír, hogy tehetnek ellene! A Táborfigyelő gyermektábor-összehasonlító portál vezetője foglalta össze a tudnivalókat.

Bíztató híreket olvashattak a szülők a napokban a koronavírus-járvány kapcsán: jelenleg a tetőzést május elejére várják, így jó esélye lehet annak, hogy az azt követő másfél hónap időtartama, valamint a várható meleg időjárás kapcsán lehet esélye a vakációban szervezett nyári táborok megtartásának.

„A 2020-as esztendő álomszerűen indult a táborpiacon, ugyanis az idei esztendőben február hónapban 20%-kal több jelentkezést regisztráltunk a táborokba, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezt követően, a koronavírus megjelenése után, a jelentkezések száma drasztikusan visszaesett, ami érthető, de muszáj, hogy foglalkozzanak a családok a táborokkal, önmaguk érdekében. – mondta el Tóth Béla, a Táborfigyelő gyermektábor-összehasonlító portál vezetője.

– Ez azért jelenthet hatalmas problémát, mert a jelentkezések hosszabb elmaradása esetén a táborszervezők egy jó része dönthet úgy, hogy jelentkező gyermekek hiányában nem szervezi meg a táborokat. Így előállhat az a helyzet, hogy mire elkezdődik a nyári szünet, a vírus lecseng, mégsem tudjuk táborok által hasznosan, élménydúsan és biztonságosan biztosítani gyermekünknek a felügyeletet, míg mi dolgozunk, mert nem lesz elég tábor!”

A kisebb táborkínálattal szembenálló megnövekedett kereslet hatására egyrészt gyerekek ezreinek nem juthat hely a gyermektáborokban, másrészt a túlkereslet árfelhajtó hatású lehet, azaz a családoknak érdemben, akár 25-30%-kal is többet kell fizetnie egy-egy turnusért, mint korábban. A táborszervezők egyelőre tartják meghirdetett táborárakat, de ahogy haladunk előre az időben, ez a piac egyre nagyobb hányadán változni fog.


Megszámolták, egyre kevesebb gólyánk van

2020. május 19.

Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben, idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza.  

Kép: Michael Schwarzenberger / PixabayA Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza, ami 22%-os csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.

Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.

Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás évenkénti hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám 4 ezer párra csökkent 2019-re, ami főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.

Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén. Ennek okai között egyaránt szerepel a nagyüzemi mezőgazdaság élőhelyátalakítása és a kemizálás, az elektromos áramütés okozta jelentős mértékű elhullás, a Mediterráneumban zajló tömeges lelövés, továbbá a klímaváltozás okozta szárazodás, a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.


Sztárok az ökológiai katasztrófa ellen

2020. május 16.

Fotó: pixabay.com

Kétszáz világhíres művész és tudományos szakember – többi között Madonna, Robert de Niro, Isabelle Adjani,Yann Arthus-Bertrand és Tarr Béla – nemet mond “a visszatérésre a normalitásába” a koronavírus-járvány után a Le Monde című francia napilapban közzétett felhívásukban, amelyben a fogyasztói társadalom radikális átalakítását sürgetik.

“Elképzelhetetlennek tűnik számunkra a visszatérés a normalitásba” – írták a hírességek a Juliette Binoche francia filmszínésznő és Aurélien Barrau francia asztrofizikus által kezdeményezett felhívásukban.

Az aláírók között szerepel Robert de Niro, Jane Fonda, Cate Blanchett, Adam Driver, Javier Bardem, Penelope Cruz, Marion Cotillard, Monica Bellucci, Guillaume Canet, Jean-Louis Trintignant színészek, Madonna, Angele, Sting, Benjamin Biolay énekesek, Bob Wilson, Thomas Ostermeier, Peter Brook színházrendezők, Tarr Béla, Alejandro Gonzales Inarritu, Pedro Almodovar, Wim Wenders, Bertrand Tavernier filmrendezők, Yann Arthus-Bertrand fotóművész, és olyan Nobel-díjasok, mint James Peebles fizikus vagy Muhammad Yunus közgazdász.

Úgy vélik, hogy a Covid-19 fertőzés “tragédia”, ugyanakkor a válság alkalmat teremt arra, hogy “szembenézzünk a lényeges kérdésekkel, miután rendszerszintű problémáról” van szó.

“A jelenlegi ökológiai katasztrófa egy meta-válságból fakad, miután a fogyasztás magának az életnek, a növényzet, az állatok és az emberek egy nagy része életének megtagadásáig vezetett minket. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a természetes fajok elpusztítása töréspont felé sodorja a világot” – hangsúlyozták az aláírók, akik “ünnepélyesen arra kérik a döntéshozókat és az állampolgárokat, hogy hagyjanak fel a még mindig meglévő tarthatatlan logikával, és kezdjenek el végre a célok, az értékek és a gazdaságok mélyreható újraalapításán dolgozni“.


Térkép, amely segít megérteni a hibás gének okozta betegségeket

2020. május 14.

Fotó: 123rf.com

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek “alkatrészeit”, de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt.

A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. “Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket – köztük rákos daganatot -, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez” – mondta el Marc Vidal, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának (Center for Cancer Systems Biology, CCSB) igazgatója.

Az emberi fehérjék interakcióinak térképe (Human Reference Interactome, HuRI) 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.

Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről. “A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről” – mondta Frederick P. Roth, a Torontói Egyetem molekuláris biológusa.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...176