Információk, érdekességek
Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására
2026. augusztus 10.
A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.
- A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
- Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
- Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”
Ki tanít kit?
2026. augusztus 08.
Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.
A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.
18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.
Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!
Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában
2026. július 25.
Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.Egyre nagyobb szükség van rá
Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.
Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte. A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.
Tízezer fogyatékos fiatal tűnik el az iskola után
2026. július 21.
A fogyatékossággal élő, neurodivergens és speciális szükségletű fiatalok jelentős része az iskolából kilépve láthatatlanná válik: nem tanul, nem dolgozik, és fokozatosan elszigetelődik a társadalomtól. A Salva Vita Alapítvány It’s My Life projektje erre a súlyos, mégis keveset tárgyalt társadalmi problémára ad választ. Az Erasmus+ támogatásával megvalósult program öt év munkájának eredményeit, módszertanát és gyakorlati eszközeit most más szervezetek számára is elérhetővé tette – azzal a céllal, hogy minél több fiatal kapjon esélyt az önálló felnőtt életre.
Sok szó esik a speciális nevelési igényű fiatalok oktatásáról. Kevesebb arról, hogy mi lesz velük, amikor kikerülnek az iskolarendszerből. Pedig ez is jelentős társadalmi probléma: tízezres nagyságrendben vannak Magyarországon 18–30 éves fiatalok akik fogyatékosságuk, neurodivergenciájuk vagy speciális szükségleteik miatt az iskolából kilépve sem munkát, sem közösséget nem találnak. Sokan közülük papíron nem szorulnak segítségre – nincs diagnózisuk, nincs hivatalos támogatásra jogosító iratuk –, mégis képtelenek boldogulni a munkaerőpiacon és a társas életben.
Fordult a kocka? Napozással a rák ellen!
2026. július 18.
"Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlõ- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bõrgyógyászok szövetségének elnöke.
"Az ember szervezetében a napfény hatására keletkezik D-vitamin, amely védelmet nyújt még a fertõzõ, az autoimmun és a szív és érrendszeri betegségek ellen is" - tette hozzá a kutató, aki elmondta, hogy a Clinical Journal címû folyóiratban frissen publikált, a Bostoni Egyetem endokrinológiai tanszéke által készített tanulmány is megerõsíti a napsütés jótékony hatását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...251