sub

Információk, érdekességek

A Semmelweis Egyetem és a BioTechUSA-cégcsoport együtt az evészavarok ellen

2024. március 19.

A BioTechUSA-cégcsoport támogatásával a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Szakrendelője az elmúlt másfél évben egy innovatív önsegítő programot valósított meg az evészavarok családszempontú kezelésére. Döbbenetes tény, hogy a fiatal korosztályban anorexiában többen halnak meg, mint bármilyen egyéb mentális betegségben. A felépülést támogató, Jól(l)eszünk elnevezésű digitális eszközt egy sajtó háttérbeszélgetés keretében mutatták be a program megvalósításában közreműködő pszichológusok és pszichiáterek, illetve egy edzőknek szóló zárt workshopot is szenteltek a témának.

Fotó: 123rf.comA BioTechUSA-cégcsoport 2022-ben közel 5 és félmillió forint összeggel támogatta a Semmelweis Egyetemet (SE). A felek a támogatásból megvalósult eredmény nyilvános megosztására közös eseményt szerveztek, melynek középpontjában az evészavarok álltak. 

Délelőtt a sajtó képviselőinek mutatták be a Semmelweis Egyetem szakemberei, Dr. Túry Ferenc pszichiáter, pszichológus, pszichoterapeuta, az SE Magatartástudományi Intézetének korábbi igazgatója, Dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, az SE professzora és egyben a Magatartástudományi Intézet igazgatója és Dr. Babusa Bernadett klinikai szakpszichológus, az SE Magatartástudományi Intézetének adjunktusa által létrehozott Jól(l)eszünk önsegítő programot.

A szakemberek a Ferentzy-Kiss Virág, a vállalat márka- és jótékony nagykövete által moderált beszélgetés során összefoglalták, hogy miért úttörő ez a kezdeményezés, pontosan kiknek szól és kiknek nem ajánlják a programot. Megválaszolták a kérdést, hogyan lehet elég hatékony a kezelés egy digitális eszköz segítségével és elmondták, milyen evészavar típusok esetén érdemes igénybe venni. Kitértek arra is, hogy miért kulcsfontosságú, hogy az evészavarok kezelésébe az érintett családokat is bevonják, mit jelent a vezetett önsegítés, melynek elvén működik a program és mi is az a 10 téma, ami köré szerveződik.

Beszéltek a BioTechUSA-cégcsoport anyagi támogatásából vásárolt VR-szemüvegről és szoftverről is, ami egy újfajta kiegészítő terápiás eszköz lehet az evészavarok kezelésében. Délután pedig egy limitált létszámú edzői körnek tartottak edukációs szemináriumot, ahol Nagy Dóra, a cég oktatási és sportszakmai csoportvezetője kérdezte az Egyetem munkatársait.

Súlyos, ugyanakkor kezelhető mentális betegség 

Az evészavarok kortól, nemtől, testalkattól függetlenül bárkit érinthetnek, gyakran hosszú évekig rejtve maradnak, gyakoriságuk sajnos évről-évre nő. Átlagosan több (2,5-5,5) év telik el, mire valaki a megfelelő kezelésben részesül. A fiatal magyar nők 3%-a érintett, a betegség legismertebb megnyilvánulási formái – a teljesség igénye nélkül – az anorexia nervosa, a bulimia és a falászavar. 

Az anorexia nervosa vezető tünete a kóros soványság, ennek ellenére a betegek rettenetesen félnek attól, hogy el fognak hízni.
A bulimia kontroll nélküli falásrohamokat, illetve az azt követő kompenzáló eljárásokat – mint például önhánytatást, hashajtózást, koplalást vagy túlzásba vitt testedzést – jelenti. 
A falászavar esetében nincsenek kompenzáló viselkedésformák, ezért az ebben szenvedők közel 50%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ez egyébként a férfiak körében leggyakrabban előforduló evészavar típus, a betegek 40%-a jellemzően férfi.


Mesterséges Intelligencia értékelheti az EKG felvételeket egy magyar fejlesztésnek köszönhetően

2024. március 05.

A gyorsabb és pontosabb betegellátás érekében hamarosan a Mesterséges Intelligencia is segíti az orvosok munkáját az transztelefonikus EKG (TTEKG) felvételek kiértékelésében. 

A közfinanszírozott (NEAK) feladatellátásban működő TTEKG (transztelefonikus EKG) rendszer évek óta segíti a mentők munkáját Magyarországon, illetve a háziorvosi, gyermekorvosi és bizonyos helyeken a sportorvosi ellátást is.

Mára az ország összes mentőautóját felszerelték már ezekkel a mobil EKG készülékekkel. Az üzemeltető cég (IMS) olyan AI-szoftvert fejleszt, amellyel a legritkább és legsúlyosabb szívbetegségek EKG eltérései is könnyebben felismerhetőek lesznek. „Így a mentőorvos és a munkáját távolból segítő kardiológus még gyorsabb és pontosabb döntést tud hozni a legsürgősebb esetekben is, ezzel pedig még több életet lehet megmenteni!” – hangsúlyozza Dávid Ilona, az IMS tulajdonosa, aki közel 35 éve építette ki a TTEKG rendszerét Magyarországon és azóta is folyamatosan fejleszti a TTEKG technológiát.

A mentőautókban évek óta használják az TTEKG készülékeket kardiológiai esetek ellátásakor. Ezek a kis mobil készülékek a beteg szívműködéséről készített felvételeket egy kardiológiai központba továbbítják, így azonnal a legmagasabban képzett szakemberek döntenek a gyógyszeres ellátásról, illetve a megfelelő kórházba szállításról – érkezzen az ország bármely távoli pontjáról a riasztás. Ezzel jelentősen rövidült az infarktusos betegek ellátási ideje és nagymértékben nőttek a túlélési esélyeik is. Bizonyított, hogy több mint 50 százalékkal csökkent a halálozások száma azokban az esetekben, ahol a mentősök és az orvosok a transztelefonikus EKG-t és a mögötte álló betegirányítási-konzultációs rendszert használták szívinfarktus gyanú esetén.


Járványok régen is voltak

2024. február 13.

Bár még mindig a Covid-járvány hatása alatt vagyunk – és még itt is van velünk, de nem is olyan rég gyakoribbak voltak a világjárványok. Akkoriban is védekeztek, és a gyógyítók ugyancsak furcsa ruházatot viseltek, reménykedve, hogy azok megvédik őket a fertőzéstől.

Fotó: pexels.comA pestist vagy fekete halált a Yersinia pestis baktériumfertőzés okozza. A kórt főként a patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség emberekre is átragadhat. A XIX. század végén azonosították a betegség terjesztőjeként az élősködő bolhát, miután 1894-ben Alexandre Yersin svéd orvos felfedezte a pestisbaktériumot.

A betegség következményei elborzasztóak: a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedéshullámokat. A VI., a XIV. és a XIX. században nagy észak-afrikai és eurázsiai járványok voltak, melyeknek később „utórengéseit” is észlelték. Magas volt a halálozási ráta, 5 megbetegedettből 4 személy elhunyt. Eleink az akkori tudásukkal igyekeztek védekezni.

A pestisdoktor

Az európai pestisdoktor a XVII. században jelent meg Franciaországban és Olaszországban. Az öltözék feltalálója Charles de Lorme volt, és így írták le kinézetét: az orr fél láb hosszú, csőr alakú, illatokkal teli. A kabát alatt marokkói bőrből készült csizma és puha pantalló volt, amely a csizmákhoz van kapcsolva. Puha, rövid-ujjú ing, amely a pantallóba van tűrve. A kalap és a kesztyűk is ugyanilyen bőrből készültek, a tekintetet szemüveg fedte. A csuklyán lévő csőr vagy orr gyógynövények és más összetevők átható illatú keverékével volt megtöltve. (Fahéj, bors, terpentin, porított viperahús.) Az egész testfelületük védett volt, hogy semmi se tudjon a bőrükön keresztül behatolni. A kor orvostudománya szerint a betegség a betegek testéből kipárolgó áporodott, bűzös levegővel terjedt.

Az öltözet hasonlít egy modern vegyvédelmi ruházatra. Tehát volt fogalmuk arról, hogy a pestis egy terjedő betegség, csak az okát nem tudták. És azt sem lehet tudni, hogy ez az öltözet mekkora védelmet adott a bolhacsípések ellen, mely a pestist okozó baktériumot hordozza. A védőruha jelmezként nagy karriert futott be a színpadon, itt már a halált szimbolizálta.


Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

2024. február 05.

Fotó: pixabay.com

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.


A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot

2024. február 04.

Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Fotó: pixabay.comA hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni. 

-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.

A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. 

A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.

Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...222