Információk, érdekességek

Melyik nemzet fogyasztja a legtöbb alkoholt?

2021. május 05.

Németországban minden hetedik percben meghal egy ember az alkohol-, vagy az alkohol- és dohányfogyasztás következményei miatt, a dohányzás miatt pedig évente százezren halnak meg egy felmérés szerint, amely kimutatta, hogy a lakosság fejenként átlagosan több mint 130 liter szeszesitalt fogyaszt évente. Ezekkel a szomorú tényekkel Németország a világelsők közé tartozik.

A német addiktológiai központ (DHS) 2014-es évkönyvének bemutatóján kiemelték, hogy évente átlagosan 74 ezer, vagyis a berlini olimpiai stadion férőhelyeivel nagyjából megegyező számú haláleset tulajdonítható az alkohol-, vagy az alkohol- és dohányfogyasztás következményeinek, a dohányzás pedig egy közepes méretű város – például Koblenz vagy Jéna – lakosságának megfelelő számú embert pusztít el évente.

Akik a legtöbb alkoholt isszák

Tavaly fejenként 105,5 liter sör, 20,4 liter bor és 5,4 liter rövidital fogyott az országban, ami 9,5 liter tiszta alkoholnak felel meg. A mennyiség nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest, nemzetközi összevetésben pedig “drámaian nagymértékű” alkoholfogyasztást jelent. A 35 legfejlettebb ipari államot összefogó OECD-csoportban Németország az 5. helyen áll, csak Ausztriában, Észtországban, Franciaországban és Luxemburgban isznak többet az emberek – mondta Raphael Gassmann, a DHS ügyvezetője.

Füstölgők

A dohányfogyasztás viszont visszaszorulóban van, cigarettában számolva egy főre tavaly 996 szál jutott, szemben az egy évvel korábbi 1008-cal. Ugyanakkor még mindig igen magas a rendszeresen dohányzók aránya, a 18-67 év közötti korosztályban a férfiaknál 34, a nőknél 26 százalék – tette hozzá.

Németország csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményéhez, de az abban foglaltakat nem hajtja végre következetesen, így továbbra sincs átfogó megelőzési stratégia – hívta fel a figyelmet a DHS, rámutatva arra, hogy a hatásos stratégia elemei közé tartozik a jövedéki adó és a fogyasztói ár emelése, a dohánycikk-árusítás időbeli korlátozása, a dohánytermékek reklámozásának hatékonyabb szabályozása és az egészségügyi ellátás fejlesztése az egészségi ártalmak korai felismerése és kezelése céljából.

Dézsy Zoltán: Minek kicsit álmodni? Merni kell nagyot akarni...

2021. május 04.

Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi tanár a Magyar Rádió riportereként dolgozott az Ötödik sebesség, a Táskarádió műsorokban. A Magyar Televízióban tényfeltáró riportokat készített az Új Reflektor Magazinnak, riportere és felelős szerkesztője volt a Nap-kelte című műsornak, majd A Hét felelős szerkesztője és műsorvezetője. Ikonikussá vált filmjei: Pincebörtön I-II. (1994), A seuso-kincsek rejtélye (1997), Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010), Elment az Öszöd (2013), Seuso II. (2016)

• Az oknyomozó riportert az igazságérzete hajtja vagy kalandvágyból válik az újságíró tényfeltáró nyomozóvá?
Nem kalandvágyból, kíváncsiságból és igazságkeresésből! A dolgok mögé szerettem volna mindig látni. Fontos tudni azt: mi miért történik a világban, a felszín alatti okokat kerestem.

• Minden újságíró kíváncsi és témaérzékeny, te mégis bátrabb vagy? Nem féltél soha?
Nem. Van az a bizonyos vicc, hogy ez a ló vak! Nem vak ez, bátor! Vagy fordítva?

• Akkor a titok: érzékenység, kitartás, igazságérzet és vakmerőség?
Az én témáim munkaigényesek, gyakran a lehetetlenre vállalkozom, és akár évtizedeket, de legalább éveket fektetek egy-egy történetbe. Ezt nem teszi meg más, mert a gyorsabb sikereket szeretik.

• Legendás vagy a hihetetlen munkabírásodról. Eredetileg is ez volt az elképzelésed a hivatásodat illetően?
Nem. Írónak készültem. Úgy gondoltam, íróvá úgy válhat az ember, mint példaképeim, a nagyváradi legendák, Ady és kortársai. Így hírlapírással kezdtem, hogy majd évek alatt „igazi” íróvá fejlődhessek.

• Végül mégis író is lettél!
Rengeteget írok, csak nem regényeket, hanem forgatókönyveket, szinopszisokat, műsorterveket, dialógokat…

• A Hírlapkiadónál kezdtél el fiatal újságíróként dolgozni. Ennyire tudatos voltál?
Igen, annyira tudatos, hogy azért mentem el az akkori Szikra Nyomdába dolgozni mint expedíciós segédmunkás, mert egy épületben volt a Hírlapkiadóval. Tudni akartam, megtanulni: hogyan születik a lap, a kezdetektől… Megérinteni, szagolni a nyomdafesték illatát.

• Aztán a Magyar Rádióhoz kerültél.
Pedig nem akartam rádiós lenni! Nem akartam főszerkesztő sem lenni, nem akartam képernyős lenni, nem mertem arra sem gondolni, hogy filmrendező lehetek, eszembe sem jutott, hogy egyetemen taníthatok.

• Mindezek sorra megtörténtek veled. Van valami különös ellentmondás abban, hogy tudatos vagy, mégis a sors keze irányít a hivatásodban?
Amikor beléptem a Hírlapkiadó Vállalathoz, azt hittem, onnan megyek majd nyugdíjba. Aztán megjelent egy felhívás, hogy a rádió ifjú riportereket keres, illetve olyan elhivatott munkatársakat, akik majd riporterré válhatnak. Jelentkeztem.

Az emberiség egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára

2021. május 03.

Még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. A Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést 2021-re vonatkozóan.  

Amikor először került be a média fősodrába az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) majd néhány napra rá a WWF 2018-as jelentéseinek apokaliptikusnak ható ténymegállapításai, még azok is elgondolkodtak, akik korábban nem követték nyomon a környezetvédelemmel, fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatos híreket.

Ez idő tájt tudatosult sokakban, hogy a negatív folyamatok felgyorsulásával valójában már nem is az unokáink, hanem gyermekeink, sőt saját magunk élhető jövője a tét. Sokan pedig ekkor eszméltek rá, hogy a krízis okozói a 20. század egyre inkább túlfogyasztó - elsősorban fejlett - társadalmai, ideértve a globális fogyasztói igényeket kiszolgáló - és egyben formáló - korabeli multinacionális vállalati ideológiát és a tömegtájékoztatást is. 

Teller Ede megjósolta - ma hallottuk meg! 

A válság vámszedőinek korát éljük - meddig?

Akarunk, tudunk, merünk-e változtatni és változtatást kikényszeríteni?

A rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

2021. május 02.

Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma.

A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban. A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.

Áttörést jelenthet egy új vakcina a malária ellen

2021. május 02.

Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.

Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.

Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.

A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.

Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.

Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.

A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.