sub

Információk, érdekességek

Változást szeretne az egészségügyben? Most a véleményével tehet érte!

2021. november 19.

Fotó: pixabay.com

Járt Ön vagy hozzátartozója kórházban, netán szakrendelőben az elmúlt egy évben? Mennyire volt elégedett az ellátással? Nekünk számít a véleménye! Ossza meg tapasztalatait akár név nélkül is a jobbulast.info honlapon! Néhány rövid kérdés megválaszolásával Ön is hozzájárulhat az egészségügyi ellátás jobbításához és fejlesztéséhez. Ráadásul véleménye a leendő pácienseknek is rendkívül hasznos információkkal szolgálhat.

A Jobbulást! Alapítvány azért jött létre, hogy kis lépések sorával kézzelfogható változást idézzen elő az egészségügyben. Az Alapítvány arra biztat mindenkit, aki segíteni szeretne, hogy látogasson el a jobbulast.info oldalra, és mondja el véleményét az egészségügyi ellátása során szerzett tapasztalatairól – ezt név nélkül vagy névvel is megteheti. A honlapon már 125 intézmény több mint 3000 nyilvános értékelése megtalálható.

Az Alapítvány egyaránt hisz a szemléletváltás és a szemléletformálás fontosságában. Az adatok begyűjtése, a visszacsatolás, majd a célirányos fejlesztés az értékalapú egészségügy kulcsa. Az Alapítvány egyik törekvése az is, hogy a páciensek visszajelzései alapján célzott fejlesztések valósuljanak meg. 

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy pontosan miként fog az Ön véleményétől fejlődni az ellátás? Mi változik attól, ha Ön megírja a tapasztalatait? A honlap egy lehetőség, hogy páciensként megossza véleményét az ellátásáról, illetve tájékozódjon az állami fenntartású kórházakról és szakrendelőkről. A Jobbulást! Alapítvány meggyőződése, hogy a pozitív vélemények motiválják a dolgozókat, a kritikák pedig rámutatnak egyes – addig esetleg szőnyeg alá söpört – kisebb-nagyobb problémákra. Így felszínre kerülhetnek a helyi szinten orvosolható gondok, továbbá olyanok is, amelyek megoldásához rendszerszintű változtatásokra van szükség.

Az Alapítvány nemcsak a véleményekkel, pályázatokkal is segíti a változásokat 

Szeptember 17. a Betegbiztonság Világnapja. Idén a kiemelt téma a biztonságos szülészeti ellátás volt. Ebből az alkalomból az Alapítvány elküldte a kórházigazgatóknak, illetve a döntéshozóknak a szülészeti ellátással kapcsolatos visszajelzéseket, valamint két pályázatot is kiírt az intézmények számára. Az egyik olyan tárgyi eszközök beszerzésére irányult, amelyek hiányára a páciensek hívták fel a figyelmet, míg a másik a szülészeti és újszülött osztályok dolgozóira fókuszált. Utóbbi olyan csoportos tréninget kínál számukra, aminek célja, hogy az egészségügyi szakszemélyzet képzett trénerektől kapjon támogatást a páciensekkel való kommunikációhoz, valamint a tájékoztatás módjainak fejlesztéséhez.


Kendermagfehérje tartalmú húskészítményeket fejlesztettek

2021. november 19.

Magas biológiai értékű, kendermagfehérje és -olaj tartalmú sertéshús termékcsaládot fejlesztett a felgyői vágóhidat működtető Gulyás János és Társa Kft. uniós támogatással – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.

A fejlesztés során valamennyi húskészítmény kategóriában – vörös áru, sonkák, májasok, szárazáru – új magas biológiai értékű, funkcionális élelmiszer prototípus termékeket hoztak létre, amelyek közös jellemzője, hogy bennük az egészségre jótékony hatással bíró kendermag készítményeket használtak föl.

A kendermagfehérje, az edesztin és a kendermagolaj fogyasztása beltartalmi paramétereik alapján jótékonyan befolyásolja az emberi egészség megőrzését és fenntartását. Az edesztin teljes értékű fehérje, amely valamennyi, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esszenciális aminosavat tartalmaz. A kendermagolajban pedig nagy mennyiségben és megfelelő arányban találhatók telítetlen zsírsavak.

A szakemberek a prototípusok előállítása során olyan technológiát dolgoztak ki, amely jelentős mértékben növeli a hasznos tápanyag mennyiségét az étkezés szempontjából nagyon fontos feldolgozott húsféleségekben. Az új eljárások lehetővé teszik olyan növényi alkotórészek – szója, repce – elhagyását a gyártási folyamatából, amelyek az emberi szervezet számára kevésbé előnyös összetevőket vagy fitohormonokat tartalmazhatnak.


10 hang, amit a legjobban utálunk

2021. november 18.

Iskoláskorunkból a leggyűlöltebb hang talán az volt, amikor valaki végighúzta a körmét a táblán. Vajon ez az iszonyatos hang helyet kapott a top 10-es listán?

A Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze azt a 10-es listát, mely a legkellemetlenebb hangokat gyűjti egy csokorba. Lássuk, melyek ezek!

Vajon miért viszolygunk ennyire ezektől a hangoktól?

Képalkotó vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ha valamilyen irritáló hangot hallunk, akkor az agy érzelmekért felelős része, az ún. amygdala területe sokkal aktívabbá válik. A kutatók szerint, ha az amygdala és a hallásért felelős agyterület között növekszik az aktivitás, akkor egy számunkra kellemetlen hang undort és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk.

Az agyunk az idegesítő hallási ingereket negatív reakciók útján dolgozza fel. A legutálatosabb hangok elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy ezek mindegyike 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományba tartozik, melyről ismert, hogy fülünk ebben a tartományban a legérzékenyebb.

A felfedezés segíthet közelebb vinni annak megértéséhez, hogy miért érzékenyebbek az autisták a hangokra, és mi okozza a túlhallás (hyperacusis) vagy éppen a mizofónia (hanggyűlölet) jelenségét.


A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia

2021. október 28.

Fotó: pixabay.com

A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.

A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján.

“A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve” – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Farkas Pétert, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagját, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetőjét.

Magyarországon körülbelül 200 ezer ember szorul folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia.
A klinikai próbák után, a tervek szerint a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.  

“A kutatáshoz szükséges, 5500 páciensről készült 220 000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI mint országos intézmény, egy tucat kórház és több mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is” – idézi a közlemény Szoldán Pétert, a MedInnoScan Kft. ügyvezetőjét.


Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés

2021. október 23.

Fotó: gettyimages.com

Majdnem hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben – állapította meg egy új tanulmány.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.

A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.

A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.

A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...201