sub

Információk, érdekességek

Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

2019. január 12.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. 

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm.  Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.


Mi áll a krónikus fáradtság szindróma hátterében?

2019. január 04.

Az összetett tünetegyüttessel, többek között hosszan tartó fizikai és mentális kimerültséggel járó krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome – CFS) okait kutató tudósok szerint az ok abban kereshető, hogy egyes emberek immunrendszere jóval aktívabban reagál az egészség elleni támadásokra.

A CFS világszerte több mint 17 millió embert érint, akik gyakran ágyhoz kötöttek és képtelenek elvégezni olyan napi tevékenységeket, mint a tisztálkodás vagy a táplálkozás.

A kutatók egy interferon alfa nevű szert alkalmaztak, hogy előidézzék a szindróma modelljét és arra jutottak, hogy azok a páciensek, akik a kezelésre hiperaktívan vagy túlzón reagáltak, sokkal hajlamosabbak voltak a súlyos kimerültségre.

“Első alkalommal mutattuk ki, hogy azok, akik hajlamosak CFS-hez hasonlatok betegségekre, túlműködő immunrendszerrel rendelkeznek az azt érő kihívás előtt és alatt is” – mondta el Alice Russell, a King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

Az állapot, valamint annak kutatása erősen vitatott részben azért, mert lehetséges okai és a gyengítő tünetek nagyon kevéssé ismertek.

Az interferon alfát a hepatitisz-C fertőzés elleni kezelésként alkalmazzák, és ugyanúgy aktiválja az immunrendszert, mint egy erőteljes fertőzés. Sok ilyen szert kapó páciens extrém fáradtságot tapasztal a kezelés során, többen pedig hónapokkal a gyógyszerkúra befejezése után is érzik a krónikus kimerültséget.


A túl sok alvás is káros az egészségre

2019. január 02.

A fotók illusztrációk: unsplash.comA túl sok alvás is káros az egészségre; a napi több mint nyolc óra alvás is megnöveli a szív és az érrendszer betegségeinek, sőt a halálnak a kockázatát is – állapította meg egy kínai tanulmány.

A pekingi Fuvaj Kórház és a kanadai McMaster Egyetem tudósai által végzett kutatásban 116 ezer 632, a világ 21 országából származó 35 és 70 év közötti személy vett részt. 2003-tól nyolc éven át követték őket figyelemmel, ezalatt 4381 halálesetet és 4365 esetben szív- és érrendszeri betegséget regisztráltak.

Figyelembe vették a szakértők azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatták az eredményeket, mint például a résztvevők korát, nemét, alkoholfogyasztását, a kardiovaszkuláris betegségekre, diabéteszre és vérnyomásra vonatkozó családtörténetét.

Ez alapján arra jutottak, hogy azoknál, akik 6-8 órát alszanak naponta, a legalacsonyabb a halál és a betegségek kockázata. Az ennél kevesebb és az ennél több alvás is összeköthető volt a megnövekedett rizikóval, de a több alvásnál nagyobb volt a kockázat, mint a kevesebb alvásnál.

Nap 8-9 órányi alvás 5 százalékkal növelte a kockázatot, 9-10 órányi alvás 17 százalékkal, a több mint 10 órányi alvás pedig 41 százalékkal. Ugyanakkor a kevesebb mint 6 óra alvás 9 százalékkal növelte a kockázatot.

A tudósok szerint a napközbeni pihenő – 30-60 perces – növelheti a veszélyt, kivéve ha az egyének éjszaka 6 óránál kevesebbet alszanak.


Ezeket együk a téli hideg napokon!

2018. december 31.

A hideg téli napokon szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségügyi és lelki problémák, mint máskor. Ráadásul a gyerekek biztonságáról is a szülőknek kell gondoskodni, akik sokat tehetnek azért, hogy a kicsik elkerüljék a betegségeket és a rosszkedvet. Az egyik megoldás a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő – állítja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus. 

A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű a gyerekek étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények.


Spórolna a kalóriákkal? Süssön sütőtökkel!

2018. december 29.

Tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, édes íze miatt a hozzáadásával készült sütemény kevesebb plusz édesítést igényel.

Fülöp Lili, a Budai Allergiaközpont dietetikusa által összeállított sütőtökös muffin recept azonban nemcsak a diétázók, hanem az ételallergiások kedvelt alapanyaga is lehet, a sütőtökpüré ugyanis a tojás helyettesítésére is alkalmas.

A sütőtökben minden (is) van

  • Jellegzetes sárga színe miatt tudjuk, hogy karotinokban gazdag, ezért ha a levesből hátramaradt, „nemszeretem” sárgarépakockák rendszeresen a gyerekek tányérjénak szélén sorakoznak, akkor sütőtökös süti formájában még fedezhetjük a szükséges A-vitamint.
  •  A sütőtök remek választás, hogy diétásabbá tegyük az ünnepi menüt és megelőzzük a karácsonyi időszakkal járó súlygyarapodást. A sütőtök növeli az elkészült étel rosttartalmát, így hosszú időre eltelít, ráadásul egy csészényi mennyiség csak 50 kalóriát tartalmaz!
  •  A sütőtökben lévő béta-karotinnak több kutatás szerint is rákmegelőző hatása van.
  • Fiatalon tart – mivel rendkívül gazdag antioxidánsokban, ezért képes az öregedésért felelős szabadgyököket is semlegesíteni.

Sütemények tojásmentesen

Számtalan előnyös tulajdonsága mellett nem elhanyagolandó, hogy a sütőtökből készült püré kiválóan alkalmas a tojás helyettesítésére. A muffin esetében a tojással lazítjuk a tésztát, erre a célra helyettesítésként gyümölcs-, például alma, vagy zöldségpépeket is használhatunk. A sütőtök pürét elkészíthetjük úgy is, hogy a nyers zöldséget meghámozzuk, felkockázzuk, vízben puhára főzzük, majd villával összetörjük. A másik lehetőség, ha szeletekre vágjuk és sütőben megsütjük, a héjától megfosztjuk, majd botmixerrel turmixoljuk pépesre.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...103