Információk, érdekességek
Spirulina alga, a „zöld arany”
2025. január 22.
A spirulinát „zöld aranynak” vagy „immunbombának” is nevezik, mivel koncentráltan tartalmaz létfontosságú tápanyagokat.
Az Arthrospira (Spirulina) platensis egy spirális formájú, édesvízi mikroalga, mely főként a vulkanikus, lúgos, meleg vizekben él. (De tartályokban is tenyésztik.) Rendkívül gazdag jó minőségű proteinekben (súlyának 60-70%-át teszik ki) és esszenciális aminosavakban. Tartalmaz még vasat, klorofillt, karotinoidokat, B-vitaminokat (kivéve a B12-t). Magas ásványianyag-tartalma miatt csökkentheti a nagyfokú fáradtságérzetet. Sportolóknak is hasznos a teljesítmény javítása, ill. az erőnlét helyreállítása céljából. Rendkívüli tápértéke miatt a NASA (Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal), valamint az ESA (Európai Űrügynökség) a spirulinát az űrhajósok étrendjében is szerepelteti.
Hatásai
A spirulina az életerőt növelő és a szervezet ásványianyag-ellátottságát elősegítő forrás. Tápanyagértéke kiváló, és ahhoz képest az ára sem magas. Bio- vagy gyógynövényboltokban megvásárolható; egyszerű a használata, a túladagolás kockázata nélkül. Mivel édesvízi alga, kivonata nem tartalmaz jódot (szemben a tengervízivel), így nem okoz problémát a pajzsmirigyre nézve.
Hogyan és mikor fogyasszuk?
Kapható por alakban vagy étrend-kiegészítő kapszula/tabletta formájában. Az ajánlott minimális dózis 1 g naponta, de nagyobb mennyiségben is fogyasztható: egyes sportemberek pl. napi 20 g-ot is felhasználnak belőle. De arra ügyeljünk, hogy csak fokozatosan szabad növelni az adagot. Bél- és májtisztító hatása miatt túlzott fogyasztása hányingert vagy puffadást okozhat. Ezért míg kezdetben naponta 1 g ajánlott 3-4 napon át, addig a továbbiakban 2, 3, 4 g-mal fokozatosan emelhető a dózis. Nagyfokú fáradtság esetén az adag lehet 3-6 g naponta. Ellenjavallat nincs, de konzultálni kell az orvossal terhesség, szoptatás vagy veseelégtelenség esetén.
Őrizd meg ízületeid egészségét télen is – szakértői tippek
2025. január 20.
Ahogy beköszönt a tél, az ízületi fájdalmakkal élők számára gyakran nehezebbé válik a mozgás. A hideg időjárás fokozhatja a merevséget, az ízületi gyulladások tüneteit, és sokaknál az ilyenkor jellemző hűvös, párás időszakok jelentős fájdalomérzettel járhatnak. Ezek a problémák nemcsak a mindennapi tevékenységek elvégzését nehezítik meg, hanem az életminőséget is jelentősen rontják. Ezekben a hónapokban kiváló megoldást nyújthatnak bizonyos gyógynövény alapú készítmények, amelyek kifejezetten az ilyen kihívások kezelésére készültek, hogy a téli hónapokban se kelljen lemondani az aktív életmódról.
Az ízületi problémák háttere
Az ízületeink kulcsszerepet játszanak a testünk mozgatásában, hiszen ezek kötik össze a csontokat, és biztosítják a hajlékonyságot. Az ízületi problémák kialakulásának számos oka lehet:
- Túlterhelés vagy sérülések a sportolók és fizikai munkát végzők körében gyakoriak
- Arthritisz és reuma, amelyek krónikus gyulladásos állapotok
- Porckopás és az életkor előrehaladásával jelentkező degeneratív elváltozások
Tippek a megelőzésre
Az ízületek védelme és egészsége érdekében íme néhány egyszerű és praktikus tipp, amit érdemes beépítenünk a mindennapjainkba:
- Alakíts ki megfelelő étrendet! – Kövess omega-3 zsírsavakban (halak, diófélék), antioxidánsokban (gyümölcsök, zöldségek) és D-vitaminban gazdag étrendet, amely segíti a kalcium felszívódását.
- Ellenőrizd a testsúlyod! – Az ízületekre, különösen a térd- és csípőízületekre a túlsúly jelentős terhelést ró, növelve a porckopás kockázatát.
- Mozogj rendszeresen! – Az aktív életmód és az alacsony terhelésű mozgásformák, mint a jóga, úszás vagy kerékpározás kíméletesen erősítik az izmokat és ízületeket, valamint hozzájárulnak az ízületek rugalmasságának megőrzéséhez. Mozgás előtt pedig ne felejts el bemelegíteni és bemelegítő sportkrémeket használni!
- Masszírozz és használj lokális készítményeket! – Az ízületvédő komplex tartalmú ízület masszázs emulgélek használata támogatja az ízületek regenerációját, enyhíti a fájdalmat és javítja a vérkeringést, különösen télen.
- Védekezz a hideg ellen! – Télen vastag ruházattal és ízületvédő eszközökkel érdemes az ízületeket melegen tartani.
4+1 immunerősítő tipp a dietetikustól
2025. január 15.
Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele, támogatása azonban nem csak kizárólag ezek pótlásában merül ki. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segített összeszedni az immunerősítés legfontosabb tudnivalóit, és azt, hogyan kerülhetjük el a hiánybetegségeket, amelyek gyengíthetik a szervezet védekezőképességét.
Tegyük az immunerősítést napi rutinná
A rendszeres testmozgás mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, például a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét. Kezdjük például a napot azzal, hogy az első egy órában elkortyolunk egy liter vizet, reggelire pedig készítsünk turmixokat a különböző fagyasztott bogyós gyümölcsökből, amelyeket a meleg reggelit kedvelők a gőzölgő zabkásájukra is tehetnek.
Ásványi anyagok – az elfeledett kincsek?
Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja a vas hasznosulását, így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételek, vagy más nyomelemek (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Nem szerencsés például kávét vagy teát rögtön étkezés után, ezért érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és fogak erősségéhez, hiánya pedig csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez foszfor, az az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére.
Vitaminhiányok – amiről annyit beszélünk
Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódásának segítésével szerepet játszik a csontok és fogak egészségének megőrzésében. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan táplálékkiegészítők vagy ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás vagy a D-vitaminnal dúsított Rama margarinok.
Sokszor megfeledkezünk az egyik legfontosabb vitaminról, az állati eredetű termékekben előforduló B12-ről, amelynek hiánya vérszegénységet, idegrendszeri zavarokat és az emésztőrendszeri problémákat okozhat. Épp ezért, különösen a vegán és vegetáriánus étrendet követőknek érdemes rendszeresen fogyasztani B12-vitamin-tartalmú étrendkiegészítőket. Természetesen ezek mellett az A-, C- és más vitaminok bevitele is nagyon fontos. Legyünk kreatívak, lepjük meg magunkat minél változatosabb megoldásokkal. A C-vitamin pótlására jó praktika lehet, ha a hideg időszakban elérhető zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk, például feketeretket, narancsot és egyéb citrusféléket, vagy savanyúkáposztát és egyéb fermentált zöldségeket, amelyek különösen jó hatással vannak a bélflóra egészségére.
A túlzott immunerősítés veszélyei
Bármennyire is tudatosak vagyunk, az immunerősítésnél is fontos a mértékletesség. A túlzott vitaminfogyasztás, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében, toxikus hatásokat okozhat, mivel ezek a vitaminok a szervezetben elraktározódnak. A vízben oldódó vitaminok, mint a C-vitamin, nagy mennyiségben megterhelhetik a veséket, ezért mindig figyeljünk a mértékletes fogyasztásra, és ha étrendkiegészítő formájában visszük be, tartsuk be az előírt adagokat és a fogyasztás körülményeit (például étkezés után, bő folyadékkal).
Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek
2025. január 06.
Akiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.
Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.
Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.
Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.
Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.
Csökkenti az elbutulás esélyét az egészséges életmód
2025. január 03.
A családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) konferenciáján az új tanulmány előzetes eredményeit mutatják be. A családi előzmények a demencia komoly kockázatát jelentik. Egy első fokú rokon – szülő, testvér – betegsége majdnem 75 százalékkal emeli a demencia esélyét azokhoz képest, akiknél nincs családi előtörténete a betegségnek.
A demencia más gyakori kockázati tényezői között szerepel az életkor, a nem, az iskolázottság, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a depresszió. „Ha egy családban előfordul a demencia, abban genetikai és genetikán kívüli tényezők is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy talán lehetséges mérsékelni a kockázatot a nem genetikai tényezőket célozva” – mondta Angelique Brellenthin, az Iowai Állami Egyetem professzora.
Kollégáival együtt 302 239 nő és férfi adatait elemezte, akik 50-73 évesek voltak, és 2006-2010 között egészségügyi vizsgálatokon estek át az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank Study) projektje keretében, mely mintegy 500 ezer résztvevővel folyt.
A kutatás kezdetén egyikük sem volt demens. Kérdőívet töltöttek ki családi előzményeikről és életmódjukról. Hat egészséges szokást vizsgáltak, egy-egy pontot kapott, aki egészségesen étkezett, vagyis több zöldséget és gyümölcsöt evett, mint feldolgozott húst és finomított gabonát, mozgott eleget, azaz heti legalább 150 perc közepes-élénk aktivitást végzett, napi 6-9 órát aludt, a mérsékelten fogyasztott alkoholt, nem volt elhízott, tehát testtömeg-indexe 30 alatt volt.
A nyolc éven át tartó követés alatt 1698 embernél (0,6 százalék) alakult ki demencia. Akiknél a családban előfordult már a betegség, azok mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel váltak demenssé.
Az egészséges életmód mind a hat irányelvét követők majdnem fele akkora kockázattal néztek szembe, mint azok, akik kettő vagy ennél is kevesebbet követtek. Háromféle egészséges szokás a demecia kockázatának 30 százalékos csökkenésével mutatott összefüggést azokhoz képest, akik kettő vagy kevesebb szokást követtek még akkor is, ha a kutatók kiszűrték a családi előzményeket, valamint a gyakori kockázati tényezőket, köztük a kort, a nemet, az iskolázottságot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegséget, valamint a depressziót.
Akiknek a családjában előfordult a demencia, és legalább három egészséges szokást követtek, azoknál 25-35 százalékos kockázatcsökkenést tapasztaltak a szintén családi előtörténettel rendelkező, de csak kettő vagy kevesebb egészséges elvet követőkhöz képest.
A tanulmány korlátai között szerepel, hogy ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg az egészséges szokások és a demencia megelőzése között, csak összefüggést fedeztek fel. A genetikai tényezőkről csak a kérdőívek alapján volt tudomásuk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...160