sub

Információk, érdekességek

Lockdown, 2020 - semmi sem lesz már olyan, mint régen

2020. május 15.

Most mindenkit mindenhol egy dolog foglalkoztat: a COVID-19. Mi történik, és mikor lesz vége? Egyes helyeken hamarabb, másutt később, csapott le a világot jelen pillanatban romokba döntő és jelentősen átrendező koronavírus. A közös, hogy mindenhol akadnak emberek, akiknek az élete sosem lesz újra a régi, ahogyan az enyém sem… - Lily írása érzésekről, félelmekről, és arról, hogy hogyan jutott el az életét megváltoztató felismerésig.  

A képek illusztrációk! Forrás: Pixabay. Lockdown, 2020 – ami megváltoztatta az egész életem. Kezdhetem így a cikkemet, úgy gondolom, nem vagyok egyedül.

Angliában élünk, London mellett egy nagyobb városban. A történet itt is hasonlóan kezdődött, mint ahogy mások már leírták előttem. Eleinte senki nem vette komolyan, akik hamarabb kezdtek el aggódni, azok megkapták, hogy csak egy felfújt, pánikeltő dolog az egész, nincs miért aggódni.

De igazából az első perctől kezdve mindegy volt, mit gondolsz, mindig akadt valaki, aki ezzel ellentétesen gondolkodott. Sokszor tapasztaltam sajnos én is, hogy mindegy, milyen fázisban voltam: higgadtabb vagy épp „világvége, éhen halunk” pánikhangulatban – mindig kaptam hideget, meleget. Valaki az egyébként is szűk baráti, ismerősi társaságban épp az ellenkezőjét gondolta a dologgal kapcsolatban. Kapcsolataim egy része megromlott a nézeteltérések és a feszültségek miatt, a barátokkal, ismerősökkel kapcsolatos érzéseim gyökeresen megváltoztak. Valószínűleg én is bánthattam meg másokat, és lehet, még csak fel sem tűnt.

Mindenkiből szélsőségeket hozott ki a helyzet már akkor is, ami a hetek előrehaladtával csak egyre jobban és jobban éreztette a hatását, hisz a bezártság, a kilátástalanság, az esetleges veszteségek egyre erősebben nyomták bélyegüket az emberi életekre, érzésekre. Ez akkor élesedett ki számomra igazán, mikor a vírus elkezdett itt tombolni, és a számok napról napra pörögtek felfelé. Magyarországon még csak kétszámjegyű volt az ismert esetek száma, mikor nálunk, csak a megyénkben több halott volt a hivatalos jelentések szerint, mint ez az otthoni esetszám. Belül valahol rettegtem, és nem értettem, miért nem értik ezt az otthoniak, hiába mondom, mutatom a számokat nekik. Valószínűleg csak nyugtatni akartak, de sokszor én magam sem tudtam, milyen választ várok a mondandómra, amibe épp nem tudnék belekötni.

Az eleje volt a legrosszabb. Aggódva figyeltük a híreket, mi történik a világban, mi történik itthon Angliában és mi otthon, Magyarországon, ahol szeretteink, barátaink vannak. Vártuk a korlátozásokat, hisz már szinte egész Európa lezárt és bezárt mindent, hogy lelassítsák a vírus terjedését, itt még mindig volt iskola, és egy végtelenségnek tűnt, mire valami történik.


Testalkattól függ a hang?

2020. május 12.

Túl magas, vagy alacsony a hangod? Tegyél ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas vagy mély lesz-e a hangunk. Aki elégedetlen jelenlegi hangszínével, azon beszédterápia segíthet.  

Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.

Rossz hangképzés?
A hangmagasság attól is függ, hogy hogyan, hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang a magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének , emiatt hamar elfárad, gyakori rekedtségre, torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság.

Az vagy, amit birtokolsz?

2020. május 04.

A legtöbben úgy gondoljuk, hogy a birtoklás érték. Az általunk fogyasztott javakon keresztül mérjük az életszínvonalunkat, a birtokolt tárgyainkon keresztül hasonlítjuk másokhoz önmagunkat. Azt gondoljuk, minél több tárgy vesz bennünket körül, annál többet értünk el az életben. A boldogság mértékét a birtokláson keresztül ragadjuk meg. Csakhogy a birtoklás maga illúzió, hiszen a jogi értelemben tulajdonolt javakat is pusztán ideig-óráig tudhatjuk a magunkénak. Akkor hát mire jó a birtoklás? Mi az, ami igazán fontos?  

A mai kor embere sokkal több tárgyat tudhat a magáénak, mint mondjuk a múlt századáé. Gazdaságunk körforgása a globális méretű fogyasztáson alapul, melynek hajtómotorja, s egyben záloga az egyén birtoklási vágya.

A reklámok sok esetben olyan termékek iránt alakítanak ki bennünk igényt, melyre korábban sosem vágytunk, vagy amire voltaképpen nincs is szükségünk.

A marketing feladata, hogy döntéseinket befolyásolva olyan módon gyakoroljon hatást a viselkedésünkre, mely az adott cég számára a lehető legkedvezőbb. A reklámokban ezért legtöbbször nem is magát a terméket igyekeznek érdekessé, vagy vonzóvá tenni, sokkal inkább egy életérzést jelenítenek meg, melyet aztán a termékhez kötve kívánnak értékesíteni.
A reklámok azt sugallják, hogy a fogyasztás boldoggá tesz. Vajon miért vagyunk hajlamosak hinni ebben?

Mindannyian ismerjük azt az örömteli érzést, ami akkor jelentkezik, amikor sikerül elnyernünk azt, amire korábban vágytunk. Kiérdemelni az elismerést, a dicséretet, vagy a jól megérdemelt pihenést. Meghallani a kedvenc dalunkat a rádióban, vagy egy rég látott barátnőnk által mesélt történetet. Kipróbálni valamit, amire már régóta kíváncsiak voltunk, megnézni egy filmet, aminek a bemutatójára talán hónapok óta várunk, stb.


Motiváció nélkül nehéz az élet

2020. április 27.

Cikkemben arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy motiváció. Egy hétköznapi ember számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen gyakran használatos kifejezéssé vált. Mégis szakmai szemmel, pszichológusként szeretném kibővíteni a motiváció tárgykörét és rámutatni néhány érdekes felvetésre.

 

Fotó: gettyimages.comA pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A motiváció szó a latin eredetű “movere” igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát is.

Pszichológiai megközelítés

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Az ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

  • az életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
  • a halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb spektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a “drive” , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.


Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?

2020. április 24.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

Fotó: gettyimages.comA sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban  legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat , akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...380