Információk, érdekességek
Mindennapi űrügyeink, avagy 10 találmány a NASA háza tájáról
2024. április 27.
Az űrkutatás nagyobb hatással van mindennapi életünkre, mint gondolnánk: egyebek közt a morzsaporszívó, a babatápszer vagy a láthatatlan fogszabályzó is olyan, ma már hétköznapinak számító eszközök, amelyekről nem is gondolnánk, hogy kifejlesztésük mögött a világ legnagyobb űrügynöksége, a NASA áll.
A National Geographic április 18-tól elérhető „NASA találmányok” című sorozata apropóján most összegyűjtöttünk 10 olyan eszközt, aminek jelenlétét ma már természetesnek vesszük és bele sem gondolunk abba, hogy az űrkutatás egy darabját tartjuk a kezünkben.
Memóriahabos matrac
A memóriahabot eredetileg azért fejlesztették ki, hogy segítse elnyelni a becsapódás erejét, így védve az asztronautákat. Ma már szinte mindenhol alkalmazzák a matracoktól kezdve a párnákon át a lónyergekig.
Karcálló szemüveglencse
A NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatának fejlesztésén dolgozott, és végül előállt egy olyan anyaggal, amely karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. Napjainkban ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken, mely nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.
Vezeték nélküli fejhallgató
Bár nem a NASA találta fel a modern vezeték nélküli fejhallgatót, a technológiát először ők fejlesztették ki egy hangtechnikai céggel együttműködve annak érdekében, hogy az űrhajósok szabadon és vezetékek nélkül kommunikálhassanak. A találmány végül azután vált népszerűvé, hogy Neil Armstrong 1969-ben leszállt a Holdra, és megszólalt speciális fejhallgatóján keresztül. A technológiát később továbbfejlesztették, de csak a 2000-es években vált olcsóbbá és elérhetőbbé.
Babatápszer
A babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt, amely az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását vizsgálta, hosszú távú űrutazások során. A mikroalga ma már az értékesített csecsemőtápszerek legnagyobb részében megtalálható.
Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek
A fagyasztva szárítás technológiáját a NASA fejlesztette ki, hogy a hosszú Apolló-küldetések során könnyebbé tegye a nassolást. Az eljárás során az élelmiszereket megfőzik, lefagyasztják, majd vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy a jégkristályokat eltávolítsák. Az eredmény egy olyan étel, amely megőrzi tápértékének 98%-át, miközben az eredeti súlyának csak 20%-a marad meg.
Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI
2024. április 16.
A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?
Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből. A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.
Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével
A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása.
Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához.
Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.
“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék.
Békákat otthon is menthetünk!
2024. április 06.
A vízóraaknák, pincék fogságába került békák problémája egy kevéssé ismert, ugyanakkor az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügy. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.
Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak (még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is) ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.
Hogy miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.
Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is számukra.
Gondolkodjunk el!
2024. április 01.
„Nincs mit felvenni” – e megállapítás után pánikszerűen rohanunk egy plázába, és – mintha az életünk függne tőle – szorgalmas vásárlásba kezdünk.
Elfog a vásárlási láz, de valójában valami jutalmat akarunk adni magunknak, vagy pedig nincs megfelelő önbizalmunk. Azt hisszük, hogy az új ruha majd megadja mindazt a hiányt, amitől szenvedünk? Lehet, hogy pillanatnyilag enyhíti, de ez egy ördögi kör.
Vannak, akik teljesen rákapnak az állandó vásárlásra és halmozzák a szerzeményeiket. Vannak olyanok is, akik nem is veszik fel, csak címkével együtt gyűjtik a gardrób-szekrényben. Akkor meg minek az új ruha? Mert bizonytalanok, és annak ellenére, hogy komoly készletet halmoznak fel, akkor is érezhetik úgy, hogy nincs mit felvenniük. Az üzletek hatalmas áradattal csalogatnak minket, és szinte rákényszerítenek a vásárlásra. Ömlik a sok műszálas ruha mindenhol, azután pedig szeméthegyek lesznek a kidobott cuccokból. Komoly gondot okoz az országoknak, hogyan tüntessék el a sok millió tonnányi műanyagot. Azt már nem is írom, hogy mi van az óceánokban…
Az élelmiszerekkel ugyanez a helyzet. Mindenki halomra vásárol, mintha mindig attól rettegne, hogy éhen hal. A kosarukba válogatás nélkül dobálják be a tartósítószerrel, műanyagokkal, aromákkal és különböző vegyi anyagokkal dúsított termékeket, ahelyett, hogy kicsit tudatosan vásárolnának. Aztán csodálkoznak, hogy különböző intoleranciával, allergiával küzdenek, hiszen a feldolgozott és ízfokozóval kezelt élelem sok problémát okozhat az ember szervezetében. A cukros és értéktelen édességek helyett érdemes lenne inkább gyümölcsöt enni, a sok szénhidrát helyett inkább rostos zöldségeket beiktatni az étkezésbe, azzal csak jót tehetünk. Idényjellegű zöldségeket érdemes fogyasztani.
Ennek az őrületes vásárlási láznak kemény következménye is van: nagyon gyakran a kukában landol a drága pénzért hazavitt ételek egy része. Lejár a szavatossága, nem ízlik, megszárad.
Az emberek tömik magukba a rengeteg ételt, elhíznak, betegek lesznek, majd orvosra és gyógyszerre költenek vagy fogyókúrás termékekre. Pedig a táplálkozással megalapozhatnák az egészségüket, életüket és gyermekeik jóllétét is. Van egy régi mondás, miszerint:„az vagy, amit megeszel”, és tényleg! Ha tartósítószerrel tömjük tele magunkat, akkor nem számíthatunk egészséges emésztőrendszerre, ha tiszta élelmet fogyasztunk, otthon főzött, jóízű ételt – és nem az egyes éttermek hamis hamburgerét és „nem romló” krumpliját –, akkor az étel áldássá válhat és az egészséget táplálja. Továbbá kevesebb eséllyel kerül a kukába, és máris sokat tettünk önmagunkért. Ha tudatosan vásárolunk ruhát, ételt, akkor nem a szemétdombok felhalmozott hegyeit pénzeljük, hiszen szomorú belegondolni abba, hogy a keményen megkeresett munka gyümölcse az lenne, hogy végül a kukában landol a megvett termék!
Minek alapján hozunk döntést?
2024. március 29.
Szeretjük azt gondolni, hogy életünk döntéseit alapvetően racionális módon hozzuk meg. Akár a nagy kérdéseket, mint továbbtanulás, családalapítás, munkahelyváltás, vagy a kisebbeket (hová menjünk nyaralni, mit vegyünk a gyerek születésnapjára), mérlegelni igyekszünk a pró és kontra érveket, végigvenni a lehetséges következményeket, hogy aztán hirtelen felindulásból válasszunk egy lehetőséget. Magunk sem tudjuk észérvekkel megindokolni, miért, egyszerűen csak azt érezzük jobbnak.
Mert bár a racionális döntéselmélet fontos kutatási terület, és sok társas jelenség, folyamat megértéséhez nyújthat segítséget, pontosan tudjuk, hogy önmagában nem képes előre jelezni, de még teljesen megmagyarázni sem az egyének választásait.
Hisz mindennapi tapasztalatunk, hogy a patikamérlegen egyensúlyozó észérvek mellett szinte minden döntési helyzetben szót kérnek az érzelmeink, az indulataink, a magunk által is irracionálisnak tekintett vágyaink, vagy épp csak a személyes ízlésünk. Tudjuk, hogy este kilenckor nem lenne szabad franciakrémest ennünk, de van az a vágyakozás, amely felülírja a józan ész intelmeit.
Miközben persze épp elégszer döntünk racionális szempontok alapján ahhoz, hogy ezen szempontok igen – is fontosak legyenek.
Hogy egy-egy döntésünk mennyire racionális, nagyban függ a rendelkezésre álló, ténylegesen felhasznált és a figyelmen kívül hagyott információk mennyiségétől. Ha nem optimális az információval való ellátottságunk, kénytelenek vagyunk a megérzéseinkre, érzelmeinkre vagy a puszta szerencsére hagyatkozni. Ami önmagában nem baj, csak a választásunk nem lesz védhető, vagy legalábbis észérvekkel indokolható.
A tudás hatalma
Szükségünk van információkra, hogy legalább az esélye meglegyen a racionális döntésnek.
• Fontos, hogy a megfelelő információk hoz jussunk.
• Természetesen fontos a mennyiség. Viszont van olyan eset is, amikor az információ mennyisége nem számít. Pl. ha pénzfeldobósat játszunk, és egymás után tizenötször fej lesz az eredmény, mennyi az esélye, hogy tizenhatodszorra írás legyen? A válasz egyszerű, az esély pontosan 50%. A plusz in formáció itt fölösleges.
• Lényeges mindezek mellett az információ hitelessége is, és manapság talán ezzel akad a legtöbb gondunk. Az információs
társadalom korában élünk, ez már közhely, és tapasztaljuk, hogy nap mint nap olyan mennyiségű információ zúdul ránk (főleg elektronikusan), hogy azt feldolgozni sem tudjuk.
A hitelességét ellenőrizni pedig még kevésbé. Nem mintha teljesen eszköztelenek lennénk, egyszerűen csak az esetek nagy részében túl sok időt és energiát igényel, hogy a megalapozott, tényszerű híreket, tudnivalókat kiszűrjük a hivatkozások tengeréből. A világ dolgainak nagy részében egyszerűen nem vagyunk szakemberek, így nem csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy tényleg az a vakcina a leghatásosabb-e, vagy az a biztosítás nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, de azt sem, hogy az ezekről szóló híreknek mennyire hihetünk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...451