sub

Információk, érdekességek

Mit üzennek a nők?

2026. április 10.

Fotó: gpointstudio | www.freepik.comAzt, hogy milyenek a nők lányként, feleségként, anyaként, nagymamaként, mindenki sokféleképpen meg tudja fogalmazni.

Nekem az egyik kedvenc jellemzésem, ahogyan Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író emlékezik a nagymamájára.

„…tökéletes Oroszlán volt. Ennek köszönhette, hogy létre tudta hozni azt a matriarchátust, melynek hatalma a legtávolabbi rokonokig is és a legváratlanabb helyekre is kisugárzott, mint egy naprendszerben, melyet ő a konyhájából irányított (…) mialatt a babfőzeléket kavargatta.”

És valóban. Szeretném azt hinni, hogy tényleg ilyenek vagyunk. (De a mai, modern nagymama másik kezében egy laptop is van.) Igazgatjuk a saját életünkön kívül a családtagokét is.

Egyszerre több mindennel foglalkozunk, és több mindenre gondolunk.

A mai rohanó világ megköveteli a strukturált, logikus gondolkodást, az operatív munkák gyors és hatékony elvégzését, az időmenedzselés tudományának elsajátítását. Legyen szó nőről vagy férfiről, ez mindenkire vonatkozik. Ha nem tudjuk felvenni a napi ritmust, a világ ritmusát, elvesztünk.


A nők társadalmi helyzete

2026. április 09.

Az ideálkép és a valóság fontossága

Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.

Fotó: dipressionist © 123RF.com | Sandro Botticelli: Vénusz születéseEz az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)

Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai

A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.

  • Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
  • De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.

Rohanó világunk

2026. április 07.

A márciusi Patika Magazin egy különleges szám volt, melyben a nőkkel foglalkozunk többféle megközelítésben.

Fotó: DilokaStudio | freepik.comEhhez kapcsolódóan jutottak eszembe a gondolatok arról a megfoghatatlan, felfoghatatlan dologról, ami a legértékesebb a mai rohanó világunkban, amiből a nőknek általában sosincs elég.

Mi ez?
Az idő. Ezt nem lehet pótolni, le-, vagy elcserélni, nem lehet pénzért többet venni belőle, nem lehet hajtani vagy visszaforgatni. Csak élni lehet benne.

Még egy további különlegessége, ami csak miránk, emberekre vonatkozik, hogy a vágy, előre látni a következő hetet, a hónap történéseit, kimondottan emberi tulajdonság.

Az állatok csak élnek az időben, míg mi a tudatában is vagyunk annak. Tudjuk, hogy van múlt, jelen és jövő.

A jó élet, a teljes, gazdag élet olyan, amelyben vannak célok és élvezetek is. Az élet akkor jó, ha elégedettek vagyunk a jelennel, reményeink, céljaink vannak a jövőnkkel kapcsolatban, és megbékéltünk már a múltunkkal.


Húsvéti finomságok

2026. április 04.

Fotó: 123rf.comA húsvéti asztalunk csakúgy roskadozik a finomságoktól: tojás, bárányhús, kalács, sonka, tarja, hagyma, paprika, és megannyi nyalánkság. Vajon miért ezek az élelmiszerek, nyersanyagok a jellemzõ húsvéti alapanyagok? No, és a finomságokból mindenki mindent ehet?

Húsvét ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: ezen a napon Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A kereszténység ünnepe mellett a megújulás, a tavasz, ünnepe is. Így a húsvéthoz kapcsolódó ételeknek, tevékenységnek megvan a maga vallási és természeti háttere, amit sokan már nem ismernek, s csak a húsvéti ételekre koncentrálnak.


Március - mit ajánl a hagyományos kínai orvoslás?

2026. március 21.

A hagyományos kínai orvoslás egyik filozófiai eleme az öt fázis (vagy öt elem) tana. Azt vallja, hogy az Univerzum minden egyes része és jelensége hordozza a FA, a TŰZ, a FÖLD, a FÉM és a VÍZ jegyeit. Ezek aránya határozza meg az élőlények, az évszakok, a természeti jelenségek, a bolygók, az anyagok tulajdonságait. Testünket behálózó energia csatornák - melyekben a csí áramlik - is illeszkednek az öt fázis rendszerébe. A március a FA elemhez kötődik, a hozzá tartozó szervek az epe és a máj.

A március az epe erősítésének időszaka. Az epe a májban termelődő, de az epehólyagban raktározódó, a széklet színét adó, zöldessárga vagy sárgásbarna nedv. Hozzájárul a patkóbél lúgos közegének biztosításához, ezzel segíti az emésztés számára optimális terep kialakítását, hiszen savas feltételek mellett a hasnyálmirigy váladéka és az epe működésképtelen. Az epe a zsírok lebontásáért felelős, ebből következik, hogy ha nem tudja ellátni funkcióját, a zsírban oldódó, a szervezet számára életfontos vitaminok (A, D, E és K) sem tudnak felszívódni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...479