sub

Információk, érdekességek

Tudatod szerepe betegségedben és gyógyulásodban

2020. február 15.

A tudat, bár nem anyagi természetű jelenség, mégis a test minden része tükrözi azt. A tudat arra használja a testet, hogy gondolatokat fordítson le a fizikai valóság nyelvére, tehát kormányozza a testet.  

Az egész test az egyén önmagáról alkotott képét tükrözi, amely a tudat terméke. A test belső intelligenciája csak a saját szabadságunk megélésével tud kifejeződni.

A tudat és az agy kapcsolata
Tudatunk szabályozza agyunk kihasználásának mértékét. Az agy elfogadja és beprogramozza ezeket a szabályokat, és így válik minden testi működés központjává. Az ellenőrzés azonban a tudatnál marad, és így alakulnak ki az érzékelés legkülönbözőbb formái (mozgás, egyensúly, tapintás, látás, szaglás stb.) A tudat az érzékelendő élethelyzetre tereli az érzékszerv „figyelmét”, és az agyon keresztül irányítja a test működését, a minket körülvevő világ és bensőnk megismerésének folyamatát.

A feszültség megsebez
A tudatot az érzelmekre ható körülmények tudják a leghatékonyabban befolyásolni. Frusztráció (sikertelenség, tehetetlenség) vagy nehéz élethelyzet miatt éppúgy érezhetjük magunkat feszültnek, mint egy nagyvárosi hangzavar és büdös hatására. A feszültség gyakran együtt jár azzal, hogy sebezhetővé, gyengévé válhatunk.
Feszültség következtében az élet dolgait sem tudjuk könnyen térben és időben külön választani, mint ahogy a madárfüttyöt sem halljuk a csúcsforgalomban. Az izmaink sem működnek ilyenkor másképp: ahelyett, hogy ösztönösen a megfelelő izmot használnánk a helyes működéshez, más izmok egész kötegeit használjuk szükségtelenül és kevésbé hatékonyan. A helytelen mozgásformával azután még jobban kimerítjük magunkat, merevség alakul ki.


13+1 önbizalom-építő módszer

2020. február 13.

Úgy érzed, hogy kevés az önbizalmad? Könnyen megtipornak? Gyakran érzed magad kicsinek, erőtlennek, és butának? A "sors" üldözöttjének? Szegény embernek, akit még az ág is húz? Önbizalom építő gyakorlataink egy profi trénertől származnak, és garantáltan működnek. Több száz ember kipróbálta már őket. Neked sem lehet veszteni valód!  

Egy amerikainak is lehet néha igaza – ha hiszed, ha nem! Most egy igazi amerikai sikertréner módszerét ajánlom most neked. Mégpedig azért, mert a módszer nálam már évek óta bevált. Kövesd lépésről lépésre, hiszen az egész mindössze 1-2 percedet veszi igénybe és 100%-al növeli önbizalomszintedet!


Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

2020. január 12.

Fotó: 123rf.com

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.


Stresszreaktor vagy? Figyelem! Öndiagnózis időben

2020. január 04.

Teljesen stressz nélkül az életünk unalmas, sivár lenne. Csak fanyalognánk a kihívások, feladatok, problémák nélkül céltalannak, értelmetlennek érzett életünk fölött. Nem véletlenül mondta Selye János, hogy a "stressz az élet sója..."  

Ugyanakkor a túl sok, pontosabban az aktuális megküzdési képességünknél többnek értékelt-érzett, egyénenként és helyzetenként változó mértékű, úgynevezett: észlelt stressz hosszú távon, testileg-lelkileg megnyomoríthatja a felkészületlent.

Hogyan tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Miként tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e között nem csak hányódni, megfenekleni, hanem élvezettel hajózni?

Stressz, stressz, stressz… halljuk nap, mint nap, de Mit jelent pontosan?
A stressz kifejezés kettős értelembe vonult be a XX. században a köztudatba:

  1. Egyrészt, mint a kellemetlen érzések és testi panaszok, tünetek kiváltója = STRESSZOR (a továbbiakban, a félreértések elkerülése érdekében, ebben az értelmében így is nevezzük).
  2. Másrészt, stressz: az egyéni (genetikailag is meghatározott) stressz érzékenység (sebezhetőség), a tanult stresszkezelési módszerek, a társadalmi helyzettel összefüggő stresszorok és külső segítségforrások bonyolult összjátékaként kialakuló STRESSZ VÁLASZ is.

Kétszeresen is hasznos lehet az újévi fogyás

2020. január 01.

Nem látható, de az anyagcserében is aktív zsír növeli némely életet veszélyeztetõ betegség kialkulásának kockázatát.

Egy tegnap közzétett felmérés eredménye szerint az európai lakosság riasztóan magas aránya – a megkérdezettek 88 százaléka – nem tud az úgynevezett rejtett hasi, avagy viscerális zsír létezésérõl. Pedig, ha ez a fajta zsír túl nagy mértékben van jelen szervezetünkben, akár az életünket is megrövidítheti.

„A viscerális zsír és a testsúly" címû tanulmányban három vezetõ szakértõ arra hívja fel a figyelmet, hogy intenzívebb tájékoztatásra van szükség e veszélyes, rejtett zsír kapcsán. A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhetõ, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív zsír növeli az olyan életet veszélyeztetõ betegségek kialkulásának kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.(1-6)

Gyakori újévi fogadalmunk az az unalomig ismételt vállalás, hogy hamar megszabadulunk a ránk rakódott súlyfeleslegtõl, de a legtöbb embernek ez csak a legritkább esetben sikerül. A több mint 12,000 európai felnõtt, fogyni vágyó körében elvégzett kutatás7 eredményei is ezt látszanak alátámasztani. A kutatás adatai szerint a fogyni szándékozók 61 százaléka határozta el, hogy szeretne még fogyni, míg a korábban újévi fogadalomként fogyókúrázók kétharmada vallotta be, hogy nem járt sikerrel.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...168