sub

Információk, érdekességek

Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma

2019. május 25.

Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint.

 

Fotó: 123rf.comGlobálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban.

A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben.

A nemzetközi kutatócsoport az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az betegségek globális terheiről 1990 óta rendszeresen készített tanulmányok adatait használták fel elemzésükhöz, amelyben kimutatták az öngyilkosságok számát 1990 és 2016 között globálisan és regionálisan, korcsoportokra és nemekre bontva, a jövedelem, végzettség és termékenység kombinált mutatója, a szociodemográfiai index figyelembe vételével.

A vizsgált 27 évben az öngyilkosság volt a vezető halálok az ázsiai-csendes-óceániai térség fejlett államaiban, és a tíz vezető halálok egyik Kelet-Európában, Közép-Európában, Ausztráliában és térségében, valamint Észak-Amerikában.

Globálisan több férfi (100 ezer közül 15,6) lett öngyilkos, mint nő (100 ezer közül hét). A csökkenés mértéke a férfiak esetében az adott időszakban csupán 24 százalék, míg a nők esetében 49 százalék volt. A szegény országokban viszont az öngyilkosságot elkövető nők aránya volt magasabb.


Fáj a válla, a nyaka, a könyöke? A légkondi is okozhatja

2019. május 07.

Sokan nem ismerik a kapcsolatot az ízületi gyulladás, a torok- és fejfájás, valamint a légkondicionálás közt, holott ez bizonyos körülmények között fennállhat. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a megoldási lehetőségekről beszélt.

Fotó: 123rf.comA lappangó gyulladás lobbanhat be

A légkondival felszerelt helyiségben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Van előnye a rendszernek, hiszen kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon éppen ezért bizonyos tüneteket észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, és a testi problémák, mint a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák.

A lappangó ízületi gyulladást ugyanis fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. Vagyis a légkondicionáló azoknál képes belobbantani az ízületi, reumatikus betegségeket, akik egyébként is hajlamosak erre.

Hogyan kerülhetjük el a légkondi okozta problémákat?

  • Kerüljük a nagy hőmérséklet-különbségeket: a kinti levegőnél legfeljebb 6-8 fokkal legyen hűvösebb a légkondicionált helyiség.
  • Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Otthon már a klímaberendezések felszerelésekor úgy tervezzük meg, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. A munkahelyen ez nyilván nehezebb, csak a munkaállomás elhelyezésével lehet próbálkozni.
  • Ha lehet ki- és bekapcsolni a légkondit, a hűtést próbáljuk meg arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk az adott helyiségben. Ha már elértük a kívánt hőmérsékletet, kapcsoljuk ki a hűtést.
  • Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket. 

Nappal vagy éjjel fáj jobban a karemelés?

2019. április 26.

Fotó: 123rf.com

A vállfájdalom nem csak a kézilabdázók és úszók teljesítményét vetheti vissza, de negyven év felett sokak életében jelent nehézséget a Rotátor-köpeny sérülése. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint bármely életkorban lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.

Nem csak a sportolóknál jelentkezik a fájdalom

A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.

Este jobban fáj

Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.


Hetente legalább kétszer kellene sportolni

2019. április 25.

Fotó: pixabay.comA magyar lakosság 33 százaléka végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint.

Az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgáló kutatás alapján a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon. A tanulmány rámutatott: a megkérdezett magyarok 11 százaléka vallotta azt, hogy azért sportol, mert örömét leli benne, míg az EU többi országában ez a mutató 30 százalékon áll.

Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense a felmérést elemző közleményben hangsúlyozta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 18 éves kor felett legalább 2,5 órás alacsony, vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat.

“Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – tette hozzá.

A docens felhívta a figyelmet: a hazai lakosság 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, de sokan a 8,5 órát is elérik.


Három stresszűző, közérzetjavító jógagyakorlat

2019. április 23.

A modern, városi ember mindennapjait gyakran stresszben éli. A stressz kis mennyiségben akár motivációs ingerként is funkcionálhat, ám a hosszan tartó, rendszeres stressz káros hatású. Nyomán életminőségbeli változások, étkezési zavarok, hormonális változások és más krónikus panaszok alakulhatnak ki.  

A stresszkezelés elterjedt, köztudottan hatékony és kemikáliamentes eszköze a jóga életmódrendszere, amelyet szakértő oktatóval sajátíthatunk el. A következőkben három könnyű gyakorlatot mutatunk, amely szellemileg és fizikailag megterhelő élethelyzetekben bárki számára gyakorolható. (Betegség esetén szakképzett jógaoktatóval történő konzultáció után javasoljuk az otthoni gyakorlást!)

1. Teljes jógalégzés
A teljes jógalégzés a hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés összességéből áll. Hatására a tüdő nagyobb kapacitással működtethető, nyugalmat ad az elme számára.

Végrehajtás fekvő helyzetben. 3-10 perc, fokozatosan emelve.
Feküdjön a hátára, lábait a derék ellazítására hozza talpra, a térdeit döntse egymásnak. Lélegezzen be lassan, mélyen és egyenletesen a hasi területre (mélyhasi légzés). A has tágítása után kezdje tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzen a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, ilyenkor a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Ez egy teljes belégzés.

Kilégzés során ugyanebben a sorrendben, először a hasi részből, majd a mellkasból, végül a tüdő kulcscsont alatti részéből engedje ki a levegőt. Kiegészítés: a mellkasi légzés megfigyelhető nyújtott lábbal, hanyatt fekvésben úgy, hogy a karok a fej körül vannak. A kulcscsonti légzés pedig gyakorolható úgy, hogy a kezek a törzs mellett vannak és minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzza a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengedi.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...161