sub

Információk, érdekességek

Barát vagy ellenség a mindennapi stressz?

2019. október 15.

A stressz korunk bubópestiseként kezelt, felfokozott lelki és testi reakciót előidéző tényező, ami egy meghatározott viselkedéses választ vált ki az adott helyzetet megélő személyből. A stressz rengeteg egészségügyi probléma okozója, olvashatjuk és hallhatjuk a médiában. Szív- és érrendszeri megbetegedések, vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, gyomor- és emésztőszervi fekély, alvászavarok, idegrendszeri problémák. Mennyi-mennyi probléma, ami ennek a kis alattomos fenevadnak a rovására írható!  

De álljunk meg egy szóra, hogy némi képzavarral Grétsy tanár úr elhíresült szavait idézzem. Maga a stressz valóban egy önállóan kezelendő valami? Úgy beszélnek róla, mint egy külön életet élő organikus szervezetről, mint egy parazitáról, ami kívülről a szervezetünkbe jutva betegít meg minket. Vagy mint egy baktériumról, vagy vírusról, ami a szervezetben elszaporodva, a szervekben tanyát verve gyengíti és leépíti testünket. 

Mivel a külső környezetnek felróható okként definiálják, ezért magát az „ellenszert” is külső eszközökkel, gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel akarják kezelni. Ez azonban csak tüneti kezelés. Olyan, mint amikor a vihar által letépett cserepek helyére nylon fóliát húznánk. Átmenetileg meg véd a beázástól, de egy kisebb kaliberű szélvihar is hamar szétszaggatja és az épület ismét védtelenné válik a zivatarral szemben. Ha pedig az élet vihara teljes erejéből támad, nem csak a takarót, de magát a házat is keményen megszorongathatja. 

A tüneti kezelések közül a sportot tartom leginkább alkalmasnak a stressz kezelésére, bár inkább én a kordában tartást, és a felfokozott érzelmi állapot lecsendesítését gondolom a valósághoz közelebb álló következménynek.  Az intenzív, úgy nevezett aerob vagy más megközelítésben kardio edzések, mozgások hatására a stressz helyzet kiváltotta, akár tartósan fennálló felfokozott érzelmi állapot lecsendesíthető. Átmenetileg „lélegzethez” juthat az ember, és ezzel esélyt kap arra, hogy nyugalmi állapotban felmérje a helyzetet, amiben jelenleg van, és megoldási módozatokat dolgozzon ki. Mint ahogy előzetesen mondtam, ez egy átmeneti illetve tüneti megoldás.


Miért fontos a szemvizsgálat?

2019. október 11.

A szemvizsgálat nagyjából annyira izgalmas, de annyira szükséges is, mint az autónk olajcseréje. Sokan azok közül, akik úgy érzik, hogy nincs problémájuk a látásukkal, nem értik, hogy miért fontos ez.

Fotó: 123rf.comTöbben akkor sem érzik szükségességét, amikor látáshibájuk miatt szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek. Pedig legalább évente egyszer érdemes megvizsgáltatni a szemünket függetlenül attól, hogy érzékelünk-e problémát, vagy sem. Ha nem is tartod számon a legfontosabb teendőid között, próbáld meg elkerülni az időpont tologatását, mivel a rutin szemvizsgálat akár a látásodat is megmentheti, illetve fényt deríthet más betegségre is, hiszen a szemvizsgálat nem csak a látás ellnőrzését jelenti, hanem a szem egészének vizsgálatát.

Mikor legyen?

Mindenkinek szüksége van rendszeres szemvizsgálatra. Azoknak a felnőtteknek, akiknél nem állnak fenn kockázati tényezők, és nem fordultak elő szembetegségek a családjukban, legalább kétévente, a kor előrehaladtával pedig évente ajánlott szemvizsgálaton részt venniük. Gyermekeknél hathónapos, hároméves korban és iskolakezdés előtt, majd évente kell ellenőrizni a látást. A pici korban történő szűrés fontosságára azért is fel kell hívnunk a figyelmet, mert ha a gyermek rosszul is lát, nincs összehasonlítási alapja, hogyan kellene jól vagy jobban látnia, így nem is tud erről visszajelzést adni.

Természetesen a minennapokban megfigyelhetőek jelei az esetleges látáshibáknak, de a megfigyelés mellett érdemes szakemberrel kontrolláltatni hisz nem mindig szembetűnőek a tünetek. A jó látás viszont kulcsfontosságú a minden tanulási folyamatban, bármilyen idős is a gyermek, ezért a szemvizsgálat különösen fontos a kisgyermekeknél.


Becsületesség a jóga fényében

2019. október 06.

Majd minden vallási hagyomány vagy szellemi út javasolja - vagy éppen előírja - követőinek a címben szereplő lelkiállapot gyakorlását. S nem véletlenül, hiszen annak átélése és megtapasztalása jelentősen megtisztítja az ember életét. Természetesen a jóga is nagy hangsúlyt fektet rá, azonban teljesen más értelemben, mint azt legtöbben gondolják.  

A jóga rendszerének egyik nagy megújítója a nagy indiai bölcs Patandzsali volt. Bölcsességének bizonyítéka, hogy a becsületességet nem előírásszerűen követelte meg, hanem azt mondta, hogy ezek az önmagát reálisan érzékelő lény természetes viselkedésmintái. Természetesen az idők során sokan egyfajta morális elvként határozták meg, mintegy önmagukkal szemben támasztott feltételként. Ez azonban tévútra vezet, hiszen csak egy megtanult és kontrollált viselkedésminta utánzását jelenti, ami gyakran spirituális arroganciához, vagyis az ego megerősödéséhez vezet az erkölcsösség és a spiritualitás álcájába bújtatva.

Ha jól megfigyeljük, a harmonikus, békés és együttműködő társas viszonyoknak a legalapvetőbb kritériumait írják le Patandzsali Jóga szútrái. Egyfajta fokmérője az emberi kapcsolatoknak.

A becsületesség (asztéja, vagyis a negyedik jama) fontosságának megértése a saját felismerés és a tapasztalat függvénye, nem pedig az elérendő cél érdekében hozott áldozat. A becsület hiányának a legfontosabb oka a félelem a megszerzett dolgok - pénz, pozíció, hatalom, kapcsolatok - elvesztésétől, vagyis a ragaszkodás a fizikai síkhoz. A becsület kialakulásának alapja az a belátás, hogy mindezen dolgok önmagukban semmiféle kielégítést nem nyújtanak, és a valódi boldogságnak csak kiegészítő kellékei. A biztonság, a boldogság, a harmónia a „nem-szerzés” állapotának a melléktermékei, s ezek a tudatosság - személyiségen túli lényed - megtapasztalásának eredményei. A szerzés vágya okozza az emberi kapcsolatokban az igényt az uralkodásra, és egymás kizsákmányolására, történjen az fizikai, szellemi vagy lelki szinten.

A  nagylelkűség (aparigraha) szorosan kapcsolódik a becsületességhez.  Hiszen az a jógi, aki a szerzés és birtoklás vágyát tudatosan felismeri, nem  fog „szűkmarkúan” bánni az élet semmilyen szereplőjével, legyen szó anyagi javakról, tudásról vagy ismeretekről, vagy egy segítő cselekedetről. A nagylelkűség egy fokmérője annak, mennyire laza és rugalmas az ego, és mennyire szűntek meg a ragaszkodások az emberben.


Szabadság vagy ragaszkodás?

2019. szeptember 27.

Ne téveszd össze a ragaszkodást, a függést a boldogsággal, mert a végén kiábrándult leszel, ha megérted a kettő közötti különbséget! Ha megérted!

Fotó: pixabay.comNagy titok: válassz a szabadság és a ragaszkodásaid között! A ragaszkodásod, birtoklási vágyad kiszolgáltatottá, sebezhetővé, békétlenné tesz téged. A szabadságod szó szerint „felszabadít”! Ha megérted a lényegét, megszabadulsz a saját magad építette ketrecedből, hiszen mi magunk lakatoljuk le a lényünkben állított rácsokat, ha pedig valaki nem szabad, a legfontosabb lényegétől válik meg: a lelkétől. A lelkétől, ami a legbensőbb lényege.

… Újabb titok: ha te nem vagy hajlandó magadnak esélyt adni a jóra, a boldog életre, akkor hiába is várod, hogy bekövetkezzen! Ám ismét jön a jó hír: befektetett munka, változás nélkül nem megy! De nem a világnak kell hozzád változnia, idomulnia, hanem neked kell változtatni valamin. Például, ha te egy gyűjtő vagy és azt hiszed, a birtokolt tárgyaidtól vagy boldog, akkor mélyen nézz magadba és kérdezd meg elmédet, esetleg a szívedet, hogy valóban a kacatjaid tesznek-e a boldoggá? Azt azért nem árt tudnod, hogy bármikor elvehetik tőled a begyűjtött „kincseidet”, de az életed végén úgyis el kell tudnod engedni őket, hiszen nem viszed magaddal a túlvilágra. Ahogyan az „egyszeri ember” mondta: „nem fordul kétszer a szekér!” Egyébként koldus és királyfi mind ugyanoda jut, vagyonért, aranyért sem hoz vissza senkit az alvilág őre!


A reggeli ébredés meghatározza a hangulatodat

2019. szeptember 22.

Reggel, mikor felkelsz, és ruhát választasz a gardróbból, az hatással lesz a teljes napodra. Vannak színek, amik felpörgetnek, míg mások lehangolnak, épp ezért érdemes tudni, hogy milyen színek állnak jól. Pálfi Éva brandstylist iparművésszel, női marketing szakértővel, a B2W alapítójával a színek pszichológiai hatásairól beszélgettünk.  

Milyen hatással vannak a színek életünkben és öltözködésünkben?

Fontos kérdés, hogy mi van a gardróbban, mert ha tudatosan van összeállítva, akár évszakelmélettel (tavasz, nyár, ősz, tél színtípus), ami kifejezetten a mi bőrünkhöz, színünkhöz, hajtípusunkhoz igazodik, akkor sokkal jobban nézünk ki és nagyobb harmóniában vagyunk önmagunkkal. Olyan stílusunk lehet, amit mások nem fognak tudni meghatározni mitől, csak azt fogják látni, hogy nagyon egyben van. Vannak vidámabb és erősebb színek, melyek felpörgetnek, optimistábbá tesznek minket. A sárga szín örömet, boldogságot sugároz, a kreativitást serkenti, míg a vörös szín a vérnyomást is megemeli, mert sokkal gyorsabban cselekszem és lépek meg dolgokat. A fekete színnel óvatosan kell bánni, mert nagyon öregít és nem is slankít annyit, mint azt gondolják az emberek. Egy világos szín fiatalabbá, élettel telibbé varázsol és pörgősebbé válik minden a környezetünkben. A tavasz színei élénkek, a nyár kicsit pasztellesebb-nyugodtabb, míg az ősz humánus és barátságos. A tél uralkodó, prémium, elegáns évszak, ide a kontrasztosabb színek is beleférnek, mint a fehér- fekete, erős sárga- pink.

Teljesen másképp viselkedünk színes, élettel teli vidám környezetben, mintha egy nagyon letisztult geotermikus térben vagyunk.

Mennyire fontos, hogy az alkatunknak megfelelő színeket viseljünk?

Minél molettebbek vagyunk, annál kisebb mintákkal kell játszanunk, mert rafinált vonalvezetéssel meg lehet oldani, hogy előnyösen takarjuk az alakunkat. Az erős színek inkább a vékonyabbaknak állnak jól, mint teltebbeknek.

Mindenki szép, csak előnyösen meg kell választani a hozzá illő színeket.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...166