sub

Információk, érdekességek

Iroda jóga gyakorlatok

2017. május 20.

Az ülésről beszéltünk már ebben a bejegyzésben (link) nézzük napközben mit tehetünk az egészségünk érdekében. 

 

Könnyű lenne azt mondani, hogy ne üljünk annyit, és ez valóban egy megoldás lehetne, viszont legtöbbünk számára ez nem kivitelezhető.

Két megoldás mégis van, az alternatív ülő-eszközök, valamint a mozgás.
 
1.) alternatív eszközök
 
- fitball: Ha a fitlabdát választod, mint széket, figyelj arra, hogy olyan átmérőjűt válassz, amire ülve az asztalra tett alkarod merőleges tud lenni a felkarodra úgy, hogy mind a két talpad stabilan a talajon van. Koncentrálós munkához nem ajánlom a fitballt, viszont egy lazább meetingre tökéletes választás lehet.
 
- térdeplőszék: ez talán a legjobb megoldás ülésre a sima szék lecserélésére, mert mivel nem kell egyensúlyozni az idegrendszeredet sem borítod ki a stabilizálással, tudsz koncentrálni.
 
- instabil szék-emelő felületek: ugyanaz igaz rájuk, mint a fitlabdára, a semminél jobb, de nagy koncentráláshoz nem ajánlottak.
 
- állóasztal: ha teheted, dolgozz állva, a munkaidőd harmadában. Itt is fontos, hogy megfelelő magasságú legyen maga a munkafelület illetve a monitor is, hogy ne állva görnyedj rá. Meglátod, csak eleinte lesz fura, hamar energikus leszel, és a tartásodon is észreveszed a pozitív változást. Viszlát derékfájás!

Mozgással a fittségért – a női keblek

2017. május 11.

A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…

A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.

Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.

Egy kis mellanatómia

Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.

Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.

  • A mell feszessége a hirtelen súlyváltozás, illetve a terhességgel és a szoptatással járó méretváltozások hatására csökken leginkább.
  • De sajnos megereszkedését akár alkati tulajdonság is okozhatja.

A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.


Hőhullámok klimax idején? - Inzulinrezisztenciára is utalhat!

2017. május 09.

A hőhullámok igen gyakori panasznak számítanak a változókorba lépett nőknél. Bármennyire is kellemetlen, sokan természetesnek vélik az állapotot, így megpróbálnak együtt élni vele. Azonban érdemes a tünetet komolyan venni, hiszen tanulmányok szerint ez inzulinrezisztenciára is utalhat. Hogy mit szükséges ekkor tenni, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.

Gyakoribb az IR hőhullámok esetén

A menopauza során észlelt kellemetlen tünetek közül az egyik leggyakoribb panasznak a hőhullámok számítanak. Emögött elsősorban a klimax során bekövetkező hormonális változás áll, ám kutatások szerint a probléma sokszor inzulinrezisztenciával (is) függ össze. Az Észak-Amerikai Menopauza Társaság találkozóján közzétett adatok szerint a menopauza alatt tapasztalható hőhullámok és éjszakai izzadások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a glükóz koncentrációja 33%-kal magasabb azoknál, akik hetente 1-5 alkalommal szenvednek hőhullámoktól, ráadásul náluk a HOMA index is több mind 2-szerese a normálisnak. A problémával nem csupán a kellemetlen tünetek miatt érdemes foglalkozni, hanem amiatt is, mert a klimax során eleve megnő a kardiovaszkuláris betegséges kialakulásának kockázata, és amennyiben inzulinrezisztencia is párosul a változókorhoz, úgy a rizikó még nagyobb. Éppen ezért a hőhullámokkal küzdő idősebb nőknek a tudósok azt javasolják, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor és inzulin szintjüket, továbbá legyenek tisztában vérnyomásukkal, valamint lipid értékeikkel is.


Annyi idős vagy, mint az ereid

2017. május 06.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.


Gerincproblémák és a testmozgás

2017. május 03.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben.

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe. Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát. A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...142