sub

Információk, érdekességek

Zene és spiritualitás

2019. március 25.

Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz? - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.  

A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése
Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.

Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra.

Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök.


A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát

2019. március 18.

A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát, de szükséges mellette a vitaminpótlás is – közölte Gödény György fitneszedző.

A mozgás mellett a táplálékkiegészítőket tudatosan kell szedni. Meg kell nézni, hogy a táplálkozása alapján mi az, amire az adott ember szervezetének szüksége van.

A C- és a D-vitamin alapvető fontosságú a szervezetnek, a D-vitamin az anyagcsere-folyamatokban játszik nagy szerepet, a C-vitamin pedig szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint infarktusos halálozások megelőzője lehet.

Ismertette, ennek ellenére a magyar lakosság 80-90 százaléka D-vitamin-hiányos a tél végére. Minden étkezéshez ajánlott nyers zöldséget, gyümölcsöt enni. Ezek nemcsak vitamin-, hanem rosttartalmuk miatt is fontosak. (MTI)


Szembesülés a demenciával

2019. március 17.

Hogy éli meg egy 59 éves ember, ha kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved?  

A kanadai Alzheimer Társaság 2019 januárjában kampányt indított útjára, mellyel az Alzheimer-kórral kapcsolatos hozzáállást szeretnék megváltoztatni. Ennek keretében személyes történeteket tesznek közzé olyan hétköznapi emberektől, akik valamilyen módon érintettek az Alzheimer-kórban vagy más demenciában.

Keith története

Az egyik ilyen beteg az 59 éves Keith, akiről 2016 decemberében derült ki, hogy a demencia korai kezdetű változatában, fiatalkori Alzheimer-kórban szenved. A diagnózist igen nehezen fogadta el, 2018 tavaszán újra ki is vizsgáltatta magát. Habár az eredmények akkor is Alzheimer-kórra mutattak, a férfi nem akarta elhinni. A családjában eddig nem mutatkozott a betegség halmozódása, s ő maga sem észlelte a betegség jeleit – továbbra is dolgozott és autót vezetett.

Elmondása szerint az elmúlt évek során feleségével együtt az egészségügyben rengeteg különféle tapasztalatot szereztek. Ugyan az orvosok mindig professzionálisan viselkedtek, Keith sokszor úgy érezte, nem hallgatták meg őt. Mivel nem mutatja továbbra sem a demencia klasszikus jeleit, többen az öregedésnek tudták be tüneteit, esetleg stresszel magyarázták a változásokat. Eddig két orvosa is megkérdőjelezte a diagnózist.

Keith-t végül egy figyelmes, a férfi által felsorolt mindennapi kihívásokat komolyan vevő neurológus irányította el speciális kivizsgálásra. 2016 decemberében és 2018 tavaszán két külön helyen tesztelték a beteget, és egyértelműen alá tudták támasztani a fiatalkori Alzheimer-kór diagnózisát. Mindkét vizsgáló neuropszichológus kolléga bevallotta, hogy a teszteredmények nélkül ők maguk sem feltételeznék a demenciát a betegnél, a tesztek fényében azonban megkérdőjelezhetetlen a betegség jelenléte.


A hanyag testtartás szinte népbetegség

2019. február 25.

A hanyag testtartás szinte népbetegség, de az ezzel járó tünetek egyszeri kezeléssel megszűnnek – hívta fel a figyelmet Liska-Mohai Marianna testtartás-specialista.

Nyak szabad mozgását általában éveken át tartó rossz testtartás nehezíti, ilyenkor az izomzat feszessége fenntartja a fej csigolyához képesti elcsúszását, amit – a vállficamhoz hasonlóan – egyszeri kezeléssel vissza lehet tenni.

A magyarok napi öt órát görnyednek a számítógép előtt átlagosan. A rossz fejtartás nagyon megterheli a gerincet, hiszen görnyedésnél olyan, mintha 40-50 kilogrammos súlynak megfelelő erő nehezedne a nyakra.


Sose feküdj le haraggal!

2019. február 18.

Ordítozunk egyet a párunkkal, szüleinkkel, gyermekünkkel, majd pedig nagy dérrel-durral elvonulunk, és párnába fúrt fejjel igyekszünk túltenni magunkat az egész estén. Lehet, hogy az öklünkkel még ütünk is egyet a párnába, sőt, a lábunk is indulatosan meg-megrándul. De vajon mennyire káros egészségünkre nézve, ha ilyen állapotban térünk nyugovóra? Valóban rosszat tesz nekünk?  

A válasz igen – néha. Amikor eljön az éjszaka, de egy vita lezáratlan marad, az bizony nem vezet nyugodt alváshoz. Sok esetben ugyanakkor egyben megoldás is az „aludjunk rá egyet”.

A harag elnyomása mindenesetre negatívan befolyásolja az alvás minőségét. Az ember gondolatai még a vita körül forognak, az ellenséges érzések pedig rosszabb alvást eredményeznek. Egy meglehetősen stresszes eseményt követően jobb, ha egy ideig még ébren marad az ember.

Dr. Rebecca Spencer és pszichológus csoportja zavaró felvételeket mutatott a tanulmányban résztvevő önkénteseknek – így például háború sújtotta települések képeit. A kutatók úgy találták, hogy az alvás a résztvevők negatív érzéseit és emlékeit csak még jobban felerősítette. Spencer szerint ennek egy lehetséges magyarázata van: amikor alszunk, agyunk „szelektálja” az információkat és eldönti, mely emlékek fontosak. Ezeket kimozdítja a hippocampusból (mely átmeneti tárolóként működik) és a cortexbe juttatja, melyben sokkal jobban megmarad.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...161