sub

Információk, érdekességek

3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat

2020. június 12.

Fotó: 123rf.com

A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. 

Vészhelyzetben nem szabad késlekedni

Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.

Ezek a következők:

6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.

Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.


Kerüljük a pánikkeltőket!

2020. június 05.

Fotó: gettyimages.com

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók is lehetnek.

Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.

A pánik gyújtópontjában többnyire az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pro és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket. Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:
Az „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, és gerjeszthetik a pánikot.
Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben a bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni”, és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.

Mitől függ a reakciónk?
Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:

  • a személyiségtípusunktól,
  • a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget, és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
  • és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.
  • tájékozódjunk hiteles forrásból!

Hogyan gyógyulhatsz a csakráid segítségével?

2020. június 04.

A csakrák azok az energiaközpontjaink, amelyek szétosztják és áramoltatják az életerőt a testünkben, és tartalmazzák a tanulnivalóinkat, megoldandóinkat. Ha megtanuljuk harmonizálni őket, könnyebb lesz egészségesen tartani a testünket, lelkünket, megtalálni az egyensúlyunkat és megoldásokat találni.  

„Az isteni lényeg az erő hét fokozatán keresztül van biológiai rendszerünkbe ágyazva, s ez a tudás elvezet bennünket személyes erőnk kifinomult, magas szintű használatához.” (Caroline Myss)

Kép: Gerd Altmann / PixabayMik azok a csakrák?
A csakra szó szanszkrit eredetű, jelentése: kerék, energiaörvény, láthatatlan energiaközpont, amelyen keresztül az emberi szervezet több szinten kapcsolódik a környezetéhez, információkat és energiát vesz fel és ad le. Az aurát érzékelni képes látók tölcsérhez hasonló, forgó energiaáramlásként írják le. A különféle gyógyító és bölcseleti irányzatok többsége hét fő csakrát különböztet meg a gerinc, illetve az itt húzódó függőleges energiavezeték (szusumná) mentén, a legfontosabb szervek, belső elválasztású mirigyek közelében.

A legalsó (gyökércsakra) és a legfelső csakrát (koronacsakra) lefelé, illetve felfelé táguló, az óramutató járásával megegyező irányban forgó energiatölcsérként képzelhetjük el. A köztük lévő öt másik csakrát a test előtt és mögött elhelyezkedő, a testtől távolodva táguló energiatölcsérekként vizualizálhatjuk, melyek a testünkön keresztül találkoznak egymással, miközben (ha egészségesek vagyunk) az óramutató járásával megegyező irányban forognak – mindegyik csakra más-más sebességgel.

Amikor a csakrák nem jól működnek

A csakrák élő, energiával teli, energiát befogadó és szétosztó „részeink”, ugyanúgy „megbetegedhetnek”, mint a fizikai szerveink. Ilyenkor az adott csakra alul- vagy túlműködéséről beszélünk. Ha a csakra alulműködik, feladatát nem vagy csak szegényesen tudja ellátni, túlműködés esetén pedig túl sok energiát fektethetünk a vele kapcsolatos témákba, egyoldalúan azon a szinten éljük meg az életet. A csakrákon átáramló energiák mennyisége és minősége életszakaszaink függvényében is változik.

Amikor a tökéletes egészség és teljes egyensúly állapotában vagyunk, energiánk akadálytalanul áramlik az alsó csakrától a felső csakráig és vissza, fenntartva az élet folyamatát. Ám az érzelmi, lelki, mentális vagy akár fizikai sérülések energetikai blokkokat hozhatnak létre ebben a finom hálózatban, lelassítva és megtörve ezáltal az energia szabad áramlását. Amikor egy-egy csakrán nem áramlik keresztül a megfelelő mennyiségű és minőségű finomenergia, a csakra működése megakad, ez pedig a csakra uralma alatt álló szervek alul- vagy túlműködését, megbetegedését idézheti elő.

Mivel a csakrák egymással szoros kapcsolatban álló energiaközpontok, az egyik csakra blokkja a többire is negatív hatással van, általános energiahiányt, gyengeséget, az egyensúly megbomlását okozhatja. Ezért fontos a csakrákat összefüggő rendszerként szemlélni, és a gyógyítás során a szervezet (test-lélek-szellem) egészét szem előtt tartva összahangban alkalmazni a különféle gyógymódokat (szellemi tudatosság, lelki szinten az érzelmek gyógyítása és megélése, fizikai szintű gyakorlatok, pl. jóga, sport, tánc, energetikai gyakorlatok, pl. szintén jóga, légzőgyakorlatok stb.).


Felerősödtek a mentális betegségek a vírus miatt

2020. június 02.

Fotó: 123rf.com

 

Felerősödtek a mentális betegségek, a depresszió tünetei, és a függőség is fokozódott a koronavírus-járvány miatt – közölte Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus.

A pszichológus ezt a járvány miatti bizonytalansággal és az elszigeteltséggel járó feszültséggel magyarázta. A bizonytalanság szerinte annak ellenére is megmarad, hogy lecsengőben van a járvány, hiszen az emberek tartanak a második hullámtól, és attól, hogy addig tart a járvány, amíg nem lesz vakcina a vírus ellen.


10 módszer az idősödés ellen

2020. május 25.

Nem éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket… Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk. Kihasználva „jó energiáinkat”, hozzuk ki hát magunkból a legtöbbet, táplálkozzunk egészségesen, váltsunk életmódot, mozogjunk rendszeresen… A siker érdekében vegyük fontolóra anti-aging, vagyis a biológiai öregedést késleltető programunk egyes pontjait.

 

Fotó: gettyimages.comAmit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei.  Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészség-tőkénkre már a gyermekkortól kezdve. Azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és azt folytatni egész életünkben.  

De soha nem késő változtatni életvitelünkön, táplálkozásunkon, javítani bőrünk állapotán – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.  

Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is. Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Amellett, amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, ami számos baj forrása lehet, és többek közt siettetheti az idősödést. A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek azok a további kulcsok hozzá, melyek révén minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?

A fiatalosság hosszú távú megőrzésének 10 titka

Figyelni táplálkozásunkra, javítani az alvás minőségén, rendszeresen sportolni, kikapcsolódni, több időt fordítani magunkra… Megannyi kulcs lehet fiatalosságunk megtartásához, életenergiánk megőrzéséhez – minél hosszabb időre szólóan. Íme 10 megszívlelendő jó tanács hozzá. 

1. Az életöröm megőrzése

Ne hagyjuk, hogy negatív gondolataink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, amellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.

2. Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás

Órákig ülünk egy helyben munkánk folytán, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket, lassan, előre hajolva, a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot, és közben kiáltsunk egyet. Furcsa, de hatékony módja lehet a monotonitás megszakításának, és a hosszan tartó ülés miatt jelentkező bajok enyhítésével együtt a stressz elűzésének, a feszültség oldásának.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...172