sub

Információk, érdekességek

Így csökkentheted a csokoládé iránti vágyat!

2022. január 08.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha legközelebb rátör valakire a csokoládé iránti vágy, ám szeretne ellenállni a kísértésnek, induljon el egy rövid, de intenzív gyaloglásra - idézte brit kutatók javaslatát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.  

Egy negyedórás élénk séta után csak feleannyi csokoládét fogyasztanak el az emberek, mint akkor, ha pihenten látnak neki - állapították meg tanulmányukban az Exeteri Egyetem munkatársai.
Adrian Taylor és csoportja 78 csokoládérajongó önkéntest vont be kísérletébe. A résztvevőket - akik két napig megtartóztatták magukat szenvedélyüktől - négy csoportba osztották.

Az első két csoport 15 percen át erőteljesen gyalogolt a futópadon, majd az egyik tagjai könnyű feladatokat kaptak, a másik csoporté pedig nehezebb, nagyobb igénybevételt jelentő munkát végeztek. A harmadik és a negyedik csoport tagjai gyaloglás helyett pihentek, majd az egyik tagjai ugyanazokat a könnyű, a másiké pedig a nehéz feladatokat kapták.

Munka közben valamennyi résztvevő keze ügyében ott volt egy tál csokoládé, ebből csipegethettek. A kutatók megállapították, hogy azok, akik korábban gyalogoltak, átlagosan 15 gramm csokit ettek meg, míg azok, akik nem gyalogoltak, ennek közel kétszeresét, átlagosan 28 grammot. Kiderült az is, hogy a munkafeladat nehézségi foka nem befolyásolta, hogy mennyi csokoládét evett valaki.


A dohányzásban nem létezik ártalomcsökkentő alternatíva

2021. december 12.

Fotó: gettyimages.com

Európa-szerte, így Magyarországon is 2006 óta csökken a dohányzók száma, azonban ezt az eredményt veszélyeztetik az új típusú füstmentes dohánytermékek, amelyek egyáltalán nem támogatják a leszokást – közölte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az MTI-vel.

Az intézet a Ne gyújts rá! világnap apropóján közleményében azt írta, az egészségtudatosság terjedése és a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések az elmúlt időszakban megtették hatásukat, hiszen a dohányzók száma az Európai Unióban 9, Magyarországon pedig 8 százalékponttal (36 százalékról 28 százalékra) csökkent az elmúlt 15 évben.

Ezzel az eredménnyel a 21. helyen áll Magyarország az unióban, ahol jelenleg az emberek kevesebb mint negyede dohányzik.

Rámutattak arra, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a dohányzó fiatalok aránya. Míg az európai átlag szerint minden 5. fiatal dohányzik, addig Magyarországon minden harmadik 15-24 év közötti fogyaszt valamilyen dohányterméket.

További aggodalomra ad okot, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek kifejezetten fogékonyak az olyan modern, csúcstechnológiás eszközökre, mint amilyennek az e-cigarettát szeretik beállítani – emelték ki a szakemberek. Hangsúlyozták, ezért mindent meg kell tenni annak érekében, hogy a fiatalok ne kezdjék el használni a füstmentes dohánytermékeket, vagy ha már használják, akkor kapjanak segítséget a mielőbbi leszokáshoz.


Lendületet kaphat a dohányzásról való leszokás a járvány elmúltával

2021. október 29.

Fotó: gettyimages.comA WHO újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében. Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra. 

A COVID-19 járványból a reális forgatókönyvek szerint is kifelé tartunk. A pandémia emberek tömegeinek változtatta meg drasztikusan a hétköznapjait és a társadalmi érintkezési szokásait, de az egészséghez való hozzáállását is. Generációk egész sora találkozott először olyan helyzettel, amikor hosszú időn keresztül egy egészségügyi probléma szolgáltatja a legfontosabb híreket. A járványhelyzet alatt nagy mértékben nőtt az emberek egészségtudatossága, és az ennek jegyében született döntések egy része a dohányzásra vonatkozik: a WHO becslése szerint milliók határozták el a járvány alatt, hogy leszoknak a dohányzásról1

A dohányzás káros hatásai közismertek. Amellett, hogy a fizikai és szellemi teljesítőképesség is csökken, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. Világviszonylatban a tüdőrákos halálesetek 80%-a vezethető vissza a dohányzásra2, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban. 

A COPD-ről

A COPD és annak veszélyei egyre inkább ismertté válnak. A COPD egy visszafordíthatatlan betegség, amely következtében a tüdőszövet károsodik, a légutak beszűkülnek – gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése zajlik. Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei sok esetben jelentősen enyhíthetők, és a betegség előrehaladása lassítható.

A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván3, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek 2-3-szorosa. 

A pandémia alatt visszaszorult a beteg-orvos kapcsolattartás, és a COPD-t tekintve ez két okból is komoly problémát jelent: kevesebb beteg került diagnosztizálásra, és a már diagnosztizált betegek nehezebben jutottak hozzá orvosaik tanácsaihoz, így a terápia követése is akadályokba ütközött. Pedig a korai felismerés különösen nagy mértékben javítja az életkilátásokat, mivel az időben diagnosztizált COPD súlyosbodása számottevően lassítható. 

Ugyanakkor minden sikeres terápia alapja az, hogy a diagnosztizált beteg elhagyja a dohányzást. A beteg ezzel teheti a legtöbbet a COPD folyamatának lassításáért, a saját életkilátásainak komoly mértékű javításáért. 


A túlzott kávéfogyasztás növelheti a demencia kockázatát

2021. szeptember 30.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.

A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra. Több mint 17 700, 37 és 73 éves kor közötti ember adatait elemezve megállapították, hogy azoknál, akik naponta több mint hat csésze kávét ittak, 53 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Mivel éves szinten világszerte több mint kilenc milliárd kilogrammot fogyasztanak el belőle, alapvető fontosságú, hogy megismerjük az egészségünkre esetlegesen gyakorolt hatásait” – mondta Kitty Pham, a tanulmány vezető kutatója.

Hozzátette: “az összes változó tényezőt figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a túlzott kávéfogyasztás jelentős összefüggésben van a csökkent agytérfogattal – lényegében napi több mint hat csésze kávé ivása növelheti az agyat érintő betegségek, úgy mint a demencia és az agyi érkatasztrófa kockázatát”.

Elina Hyppönen, az egyetem professzora szerint akárcsak sok más dologban, úgy a kávéfogyasztásban is a mértékletességre kell törekedni.

A túlzott kávéfogyasztásnak az agy egészségére gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy bár a pontos mechanizmus nem ismert, azt az egyszerű dolgot érdemes betartani, hogy “hidratáltak maradunk és nem felejtünk el egy kis vizet inni a kávénk mellé“.

“Az átlagos napi kávéfogyasztás egy-két csésze körül mozog. Természetesen a mértékek eltérőek, de napi néhány csészével semmi gond sincsen. Ha azonban valaki azon kapja magát, hogy naponta több mint hat csészével iszik, akkor érdemes elgondolkodnia” – jegyezte meg Hyppönen.

A demencia az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló degeneratív agyi állapot. Nagyjából 50 millió embert érint világszerte. Ausztráliában a demencia a második vezető halálok. Az országban naponta körülbelül 250 embernél diagnosztizálják a betegséget.

Az agyi érkatasztrófa az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából eredő – működészavara. Világszerte minden negyedik 25 éven felüli ember átesik rajta az élete során. Az adatok szerint idén 13,7 millió embernek lesz sztrókja és közülük 5,5 millióan fognak belehalni.


A szívbetegek a diagnózis után is dohányoznak

2021. augusztus 30.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A szívbetegek gyakran a diagnózis után is tovább dohányoznak vagy folytatják az egészségtelen életmódot – állapította meg egy nemzetközi kardiológiai kutatás.

A tanulmányhoz 27 ország több mint 8200 szívbetegének adatait elemezték. A kutatást a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban ismertették.

A megkérdezett páciensek 19 százaléka közölte, hogy betegsége ellenére továbbra is dohányzik, 82 százalék maradt túlsúlyos és 34 százalék mozgott keveset az Euroaspire című, a szív- és érrendszeri betegek életmódjáról, kockázati tényezőiről és kezeléséről szóló felmérés alapján. A dohányzó szívbetegek többsége nem próbált meg leszokni a dohányzásról, nem is tervezte ezt.

Európában majdnem minden második halálozás szív- és érrendszeri okokra vezethető vissza – mondta el Kornelia Kotseva, az Imperial College London kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatókat leginkább az döbbentette meg, hogy elegendő lehetőség állt a páciensek rendelkezésére: a betegek a szakemberek tanácsai alapján megtanulhatták volna az egészségtudatos életmódot.

A vizsgálatban csak minden hatodik dohányos állította, hogy még sosem kapott segítséget a dohányzásról való leszokáshoz, alig minden második nyilatkozott úgy, hogy sosem kapott tanácsot arról, hogyan építse be a mozgást a mindennapjaiba.

A négy évvel ezelőtti, hasonló témájú tanulmány számai még rosszabbak voltak, többen dohányoztak, kevesebben vettek részt rehabilitációs programokban. (MTI/dpa)


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...42