sub

Információk, érdekességek

Fontos a rendszeres vérnyomásmérés

2019. július 21.

A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés – erre hívta fel a figyelmet a hipertónia világnapján a Gotttsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI).

A magas vérnyomás világszerte növekvő egészségi probléma, évente tízmillió ember életét követeli, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül.

Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek száma elérte a 3,5 milliót, ezen belül körülbelül egymillióra tehető azon hipertóniások száma, akik nem részesülnek kezelésben, és 1,2 millióan a kezelés ellenére nem érik el a kívánt – 140/90 – vérnyomásértéket. 

A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a “néma gyilkos” nevet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésével a szív- és érrendszeri halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A célérték, a 140/90-es vérnyomás beállítása közel felére csökkenti a stroke, és negyedére a szívinfarktus okozta halálozást, valamint 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínűségét.

Az adatok szerint Magyarországon a nők 24 százalékánál, a férfiak 34 százalékánál jelentkezik magas vérnyomás, és a serdülők 11 százalékának sem normális a vérnyomása.

A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többségét az érrendszer belhártyájának károsodása, az ezt követő zsírlerakódás és érelmeszesedés okozza. A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja.


Mikor jó a fájdalomra a meleg?

2019. július 14.

Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia és hogyan érdemes alkalmazni azt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comKrónikus fájdalomnál hasznos

Általánosságban elmondható, hogy míg az akut gyulladás, sérüléseknél a hideg borogatás, a jegelés válik be, addig krónikus fájdalom és gyulladás esetén a meleg terápia lehet hasznosabb. Ennek elsődleges hatása az izmok görcsösségének csökkentése, a fájdalom enyhítése.

A meleg terápia során mindig azt a hőmérsékletet kell eltalálni, ami még melegít, melegen tart, de nem égeti a bőrt. A melegítés időtartama mindig az adott probléma jellegétől függ. Egy enyhébb hátfájásnál a rövidebb, 15-20 perces melegítés lehet hatékony, elhúzódó, krónikus fájdalmak esetén akár két óráig is érdemes melegen tartani az adott testrészt.

Mivel és hogyan melegítsünk?

A meleg terápiának két formája ismert: a nedves és a száraz.
– A nedves terápia lehet egy meleg fürdő, egy beáztatott törülköző vagy egy melegvizes palack, ami képes fenntartani az izmokig hatoló meleget.
– A száraz terápia lehet például az infraszauna vagy egy elektromos melegítő párna.

A melegítés hatékony módja egyénenként változó, mindenkinek érdemes kitapasztalni, mi hogyan hat rá és a fájdalomra. A meleg vizes palack 20-30 percig tartja a meleget, ahogyan a mikróban vagy forró vízben felmelegíthető zselés tasakok is. A melegvizes borogatás jó hatású lehet enyhébb derékfájdalomnál és jól „bedunsztolva” órákig képes tartani a kellemes hőmérsékletet. A szauna és a meleg fürdő ellazít – ahogyan a feszes, fájdalmas izmokat, úgy a mentális feszültséget is oldhatja.


A védőoltások az egészség megőrzését szolgálják

2019. június 10.

A védőoltások és az azokkal foglalkozó orvosok az ország egészségének megőrzését szolgálják – jelentette ki Herczegh Anita.

A köztársasági elnök felesége a 25. Országos védőoltási továbbképző konferencia megnyitóján elmondta, azért fogadta el a meghívást a szakmai rendezvényre, hogy kiálljon a védőoltások mellett.

Ahogy a középkorban voltak, most is vannak tévhitek. “Ha leépítjük az átoltottságot, felszámoljuk a betegségekkel szembeni védelmet, az oltóorvos helyett a betegség fog kopogtatni az ajtónkon” – fogalmazott Herczegh Anita.

Amikor még nem léteztek védőoltások, népbetegség volt a tbc, és áldozatait szedte a fekete himlő, például Arany János nyolc testvérét veszítette el tüdőbajban. Mára eljutottunk oda, hogy számos fertőző betegség csak kivételesen ritka alkalmakkal fordul elő.

Herczegh Anita elmondta, négy gyermeket neveltek föl a férjével, és felelős szülőként mindig áldásnak tartotta, hogy a betegségek elleni küzdelemben segítségükre voltak a modern orvostudomány tapasztalatai.

Hivatali és magán utakon az elmúlt években gyakran járt Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken. Pár éve folyamatosan kanyarójárvány pusztít ezeken a vidékeken, mindez pedig úgy kezdődött, hogy Romániában a szülők tömegesen megtagadták a kanyaró elleni védőoltás beadatását, és a vakcinák sem érkeztek meg megfelelő mennyiségben. Miután a beoltott gyermekek aránya 97-ről 80 százalék alá esett, megkezdődött a tömeges megbetegedés. 2016 őszétől Romániában másfél év alatt több mint 12 ezer megbetegedést, és ötven halálesetet regisztráltak. Ukrajna területén tavaly 54 ezren, idén az első negyedévben 30 ezren kapták el a vírust. Szerbiában is több ezres megbetegedést okozott a kanyaró – tudatta.

Magyarországon, köszönhetően a hatékony védőoltásnak, alig pár tucat elszigetelt és behurcolt esetet regisztráltak. Járvány nem ütötte fel a fejét, mert a magyar orvosok és a védőnői hálózat megelőzte a bajt, és magasan, 98 százalék körül tartja az átoltottsági szintet.


8 jel, amelyre érdemes odafigyelni!

2019. június 03.

Magyarországon immár huszonhatodik éve tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga ez évben a cselekvésre, az öngondoskodás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Az egészségéért ugyanis mindenki maga tehet a legtöbbet. Az idei kampány is e szlogen jegyében valósul meg: „Te ki vagy és mit teszel a rák ellen?” témában.

Fotó: 123rf.comKiemelkedő probléma hazánkban az egészségértés és az öngondoskodás hiánya. A lakosság legnagyobb része nem tudja, miért betegszik meg, így nem is tudja, mit kellene tennie a daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzéséért. A daganatos megbetegedések egyharmada pedig megelőzhető lenne, legtöbbet pedig mi magunk tehetünk saját egészségünkért.

Az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a magas kenyér és húsfogyasztás, valamint a megrendítően alacsony gyümölcs – és zöldségfogyasztás hozzájárul a daganatos megbetegedések kialakulásához. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben Magyarország sereghajtó volt az Európai Unió zöldségfogyasztása tekintetében. A gyümölcsfogyasztás ugyan valamennyivel magasabb volt hazánkban, de így is csak három országot előztünk meg az Eurostat 2017-es adatai alapján.

Tovább rontja egészségünket, hogy az adatok szerint rengeteg káros anyaggal terheljük a szervezetünket. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2017-ben a 15 évnél idősebb lakosság 27%-a dohányzott, ezzel hazánk a 28 vizsgált ország középmezőnyében szerepel, itthon a 16. legmagasabb a dohányzás.

Az alkoholfogyasztás tekintetében valamivel jobb a helyzet, a 2017-es adatok szerint a vizsgált 29 európai országból Magyarország a 8. helyen áll, eszerint az emberek 16,3%-a fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt.


A D-vitamin hiánya már az anyaméhben betegséget okozhat!

2019. május 29.

Fotó: 123rf.com

Ahogyan az orvostudomány fejlődik, úgy ismeri fel egyre inkább, hogy mekkora a jelentősége a megfelelő tápanyagellátottságnak a várandósság során. Egy új kutatás ugyanis rámutatott arra, hogy összefüggés van a D-vitamin hiánya, valamint a skizofrénia kialakulásának valószínűsége között. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

A Dán kutatás egy igen hosszadalmas folyamaton van túl, melynek eredményét nemrégiben közölték a ScifentificReport szaklapban. A kutatás során 2602 főből álló csoport segítségével vontak le következtetéseket a tudósok, melyek igen meggyőzőek.

Azt már régebben is kimutatták, hogy a folsav hiánya és a velőcsőzáródási rendellenességek között bizony van összefüggés, vagyis a tápanyaghiányos állapotok kiváltotta betegségek nem számítanak újdonságnak az orvostudományban. A Dán kutatás rámutatott arra, hogy az anyaméhben hatalmas jelentősége van a D-vitamin megfelelő szintjének. Amennyiben itt hiány alakul ki, úgy a fejlődő magzat károsodást szenvedhet, a károsodások között a skizofrénia rizikófaktora is megnő, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben, 44%-kal. Ez pedig már elég jelentős szám ahhoz, hogy mindenképpen foglalkozzon vele az orvostudomány.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...108