sub

Információk, érdekességek

Ellenőrizzük a szívverésünket!

2017. június 25.

 Az idei Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

Szívritmuszavar - Az intő jel

A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit.

Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

  • Pitvarfibrilláció

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.


Melanoma megelőzés – A fényvédelem és az önvizsgálat nem elég!

2017. június 13.

Az utóbbi időszakban szinte naponta diagnosztizálok rosszindulatú bőrelváltozást, ezek közt a festéksejtes elváltozásokból kiinduló melanomát is, pácienseim körében – számol be megdöbbentő tapasztalatairól dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegemnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.

Mennyire fontos a fényvédelem a megelőzésben?

- A fényvédelem fontos, ám könnyen megtévesztő lehet, ha kizárólag erre az egy tényezőre hívjuk fel a figyelmet. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a melanomás esetek egyre gyakoribbak a 20-as éveikben járók körében is, ők pedig nem kizárólag a saját életmódjuk miatt vannak veszélyben, hanem a gyermekéveikben elszenvedett napfény károsodások miatt is.

Ha valaki most nem jár szoláriumba, nem dohányzik és 11 és 15 óra között nem tartózkodik a napon, könnyen azt hiheti, hogy szűrővizsgálatra sincs szüksége, hiszen mindent elkövet a megelőzés érdekében. Pedig a bőr nem felejt, a gyermekkori leégéseket „elraktározza” és a következménye évekkel később is jelentkezhet.

A másik gyakori tévedés, hogy a fényvédelem kapcsán főként csak a nyaralások, nyári strandolások jutnak eszünkbe. Emiatt a szabadban töltött idő egyéb változataira – sport, városnéző séta, fűnyírás a kertben - ártalmatlan tevékenységekként gondolunk, pedig az eközben elszenvedett napégés, a bőrt érő UV-sugárzás épp olyan rizikófaktor, mint ha a strandon pirulunk le. Emiatt gondolom, hogy könnyen félrevezető lehet, ha kizárólag a fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet, amelyre valóban nagy szükség van a megelőzéshez, ám önmagában – rendszeres anyajegyszűrés nélkül - nem nyújt elegendő védelmet.


Akár fülgyulladást is okozhat a nem megfelelő fültisztítás

2017. június 03.

Hallójárat-gyulladást, sőt hallásromlást is előidézhet a helytelen technikával végzett fültisztítás- mondja Dr. Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa szerint a leggyakoribb hiba a fültisztító pálcika nem megfelelő használata. Bár egyre többen tudják, hogy ez kifejezetten veszélyes is lehet, mégis naponta keresik fel a klinikát azzal, hogy a vattapálcikával befelé, a dobhártya irányába tolt fülzsír miatt elzáródott a hallójáratuk. Nyáron, a meleg és a víz tovább fokozza a problémát. 

A hallójárat egészségének védelmét biztosító fülzsír a levált hámsejtekkel, valamint a bejutott szennyező anyagokkal együtt természetes módon ürül. Nincs tehát szükség különösebb tisztításra, elegendő rendszeresen megmosni és megtörölni a hallójárat bemenetét – mondja Dr. Krasznai Magda hozzátéve, hogy bár sokan tudnak erről, mégis naponta találkozik olyan páciensekkel, akik fültisztító pálcika okozta hallójárat-gyulladással vagy hallásromlással keresik fel a klinikát.

Ilyenkor a spontán tisztulást megakadályozva befelé, a dobhártya irányába toljuk a felhalmozott fülzsírt, amelyre további zsír- és szövettörmelékek rakódhatnak, ezáltal fülzsírdugó alakulhat ki, amely akár az egész hallójáratot is kitöltheti, a külső fül elzáródását okozva. Az egyetemi adjunktus szerint elegendő egy kis hámsérülés ahhoz, hogy nagy kiterjedésű gyulladás alakuljon ki a hallójáratban. Extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy annyira betolja valaki a pálcikát, hogy megsérti a dobhártyát, vagy károsodást okoz a középfülben lévő hallócsontocskákon.

Ha az átlagosnál több vagy sűrűbb állagú fülzsír termelődik, vagy ha porosabb, párásabb, nedvesebb helyen dolgozunk, esetleg szűkebb a hallójáratunk, körültekintőbben kell eljárniuk a fültisztítás során – hívja fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda. Ilyenkor érdemes paraffinolajat cseppenteni a hallójáratba, ez ugyanis elősegíti a spontán tisztulást és megkönnyíti a fülmosást.


6 ok, amikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás

2017. június 02.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Melyik a 4 leggyakoribb betegség?

A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb, krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek a

  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • a légzőszervi betegségek,
  • a daganatok,
  • a cukorbetegség.

Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

Az életmódváltás megmentheti az életünket

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”.


Ne félj a kullancsoktól! – Védekezz ellenük!

2017. május 26.

A jó idő nemcsak minket csalogat ki a lakásból, de a kullancsokat is felébreszti. A kullancsszezon a tapasztalatok szerint május-június tájékán éri el csúcspontját. Magyarországon nagyon sok a fertőzött terület, azonban nem minden példány fertőző. Ettől függetlenül egy-egy túra vagy a szabadban töltött délutánt követően alaposan nézzük át magunkat, családtagjainkat!

„A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy ha kullancsot találunk magunkban, minél előbb eltávolítsuk! Még fontosabb, hogy védekezzünk ellene megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a betegségek ellen oltással. A védőoltás a rovart nem tartja távol tőlünk, és az egyik leggyakoribb fertőzéses megbetegedést, a Lyme-kórt sem előzhetjük meg vele, de a legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség, a fertőző agyhártyagyulladás ellen védelmet nyújt. A védőoltást főként azoknak ajánljuk, akik huzamosabb ideig a szabadban, erdőben tartózkodnak, legyen ez akár egy nyári gyerektábor vagy állandó munkahely. Az első oltást érdemes télen vagy kora tavasszal kérni, egy hónap múlva esedékes a második, ezt követően már kialakul a védelem” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Ezek a legendák tejednek a kullancsokról 

A kullancsokkal kapcsolatban számos tévhit és házi praktika terjed az interneten. Ezekkel sokszor többet árthatunk, mint használunk, ezért kipróbálás előtt minden esetben tájékozódjunk, vagy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket!


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...90