sub

Információk, érdekességek

Az éjszakai munka növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát

2019. január 13.

A fotók illuszrációk: pixabay.comA rendszertelen éjjeli műszak és az egészségtelen életmód különösen magasra emeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát a nőknél – tárta fel egy tanulmány.

A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növeli a több műszakban végzett munka és az egészségtelen életmód. A rendszertelen éjszakai műszak és az egészségtelen életmód kombinációja pedig különösen magasra emeli a kockázatot.

A korábbi kutatások nyomán közismert, hogy az egészségtelen életvitel: dohányzás, egészségtelen étrend, kevés testmozgás, továbbá a túlsúlyosság vagy elhízottság megemeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának rizikóját. A többműszakos munkavégzést, különösen az éjszakai műszakot szintén kapcsolatba hozták már a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatával.

A British Medical Journal folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői szerint azonban először készült olyan vizsgálat, amely az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjjeli munka kombinált hatását vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban.

A tudósok két hosszú távú tanulmányt elemeztek, amelyek 1976-ban és 1989-ben amerikai nővérek bevonásával folytak. Mintegy 143 ezer nővér adatait vizsgálták meg, akinek a kutatás kezdetén nem volt 2-es típusú diabétesze, szív- és érrendszeri betegsége vagy rákja. A nők aztán rendszeres időközönként töltöttek ki kérdőívet egészségi állapotukról, táplálkozásukról és életmódjukról. A kutatásban részt vevő nővérek havonta legalább három éjszakát dolgoztak a nappali és esti műszakjuk mellett.


Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen

2019. január 12.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. 

Globális méretű probléma

A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Mi az amazóniai étrend titka?

Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.

Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.


A túl alacsony hőmérséklet növeli a halálozás kockázatát

2019. január 07.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA túl alacsony hőmérséklet növeli a korai halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát egy kínai tanulmány szerint.

A legideálisabb, vagyis a legalacsonyabb halálozási arányt eredményező hőmérséklet a 22,8 Celsius-fok. Az ennél alacsonyabb, illetve magasabb hőmérséklet is a halálozás és a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával jár. Az alacsony hőmérséklet hatása azonban hosszabban tartó és súlyosabb, mint a magasabb hőmérsékleté.

A Kínai Járványügyi és -megelőzési Központ, valamint a sanghaji Fudan Egyetem 5 klímazónában lévő 272 kínai városban 2013 és 2015 között történt több mint 1,8 millió, nem balesetből bekövetkező halálesetet vizsgált.

A halálok okai között szerepeltek szív- és érrendszeri megbetegedések, szívkoszorúér-betegségek, légzőszervi megbetegedések, stroke és krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).

A tudósok a hőmérsékletet négy kategóriába sorolták: szélsőségesen hideg (-6,4 és 1,4 Celsius-fok közötti), mérsékelt hideg (1,4 és 22,8 Celsius-fok közötti), szélsőségesen meleg (29 és 31,6 Celsius-fok közötti) és mérsékelt meleg (22,8 és 29 Celsius-fok közötti) kategóriába.

Eredményeik alapján arra jutottak, hogy a halálesetek 14,33 százaléka alacsony vagy magas hőmérséklethez köthető. Ezen belül a legmagasabb kockázat a mérsékelt hideghez (10,49 százalék) és a mérsékelt meleghez (2,08 százalék) kapcsolódott.
Amikor emelkedett a hőmérséklet, a halál kockázata előbb gyorsan csökkent, majd lassan ismét emelkedni kezdett 22,8 Celsius-fok után.

A szélsőséges hideg hatásai több mint 14 napon át tartottak, miközben a szélsőségesen magas hőmérséklet hatására megnőtt kockázat szinte azonnal eltűnt, legfeljebb csak 2-3 napig tartott.


Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?

2018. december 22.

A fotók illusztrációk: pixabay.comGyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.

Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux).  Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?

A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal

A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.

A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.


Ötperc alatt kideríthető a demenciakockázat

2018. december 20.

A fotók illusztrációk: pixabay. comÖtperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna – ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News.

Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták.

A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia azok közül, akiknek a kognitív képességei gyengülnek.

A University College London (UCL) által vezetett kutatás nyomán készült tanulmány szerzői bíznak abban, hogy eredményeik révén új lehetőség kínálkozik a kognitív hanyatlás és a demencia előrejelzésére.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...104