sub

Információk, érdekességek

Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra

2020. január 24.

Évente itthon legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt, pedig a fertőzést követő 72 órában még be lehetne oltani őket a betegség ellen, és ezzel meg lehetne előzni a súlyos, szövődményes esetek kialakulását – mutat rá a közelgő bárányhimlő szezon előtt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

 

Fotó: 123rf.comA szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, hogy kétadagos védőoltással védekezzenek a betegség ellen. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.

A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő . A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel.

A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.

Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.


Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

2020. január 17.

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.  

Fotó: 123rf.comÍme, a fő rizikófaktorok

  1. Életkor
    Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik. 
  2. Ultraibolya sugárzás
    Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.
  3. Bőrszín és szeplők
    A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból. 
  4. Időszakos erős napfényterhelés
    Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt.  
  5. Napégés
    A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  
  6. Szolárium használat
    Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat. 
  7. Fényvédő termékek
    Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!
  8. Anyajegyek
    Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. 
  9. Veleszületett anyajegy
    Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb. 
  10. Családi hajlam
    Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. 
  11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat
    Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak. 
  12. Más jellegű betegségek
    Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. 
  13. Meggyengült immunrendszer
    Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot. 
  14. Túlsúly
    Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.
  15. Hormonok
    Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra.  

Hogyan kerüljük el a megfázást? - Melegítő és immunerősítő tippek a konyhából

2020. január 13.

A jelenlegi rendkívüli hideg időszakban különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk testi-lelki egészségünkre. A csökkenő hőmérséklet és napos órák száma következtében szervezetünk ellenálló képessége romlik, ráadásul a rendelkezésünkre álló vitaminforrások is igencsak behatároltak, így egyre nehezebb az amúgy is nagyobb vitaminszükségletünket megfelelően pótolni. Megfelelő étrenddel és természetes immunerősítő gyógynövényekkel elkerülhetjük vagy könnyebben átvészelhetjük a meghűléses megbetegedéseket és az influenzát.  

Kép: ninomilanez / Pixabay Friss gyümölcsöt minden nap
A téli hónapokra fokozottan érvényes, hogy naponta fogyasszunk az idénynek megfelelő nyers zöldséget és gyümölcsöt. Naponta legalább egyszer együnk almát, narancsot, banánt, mandarint, ananászt, kipróbálhatjuk a már nálunk is kapható egzotikus gyümölcsféléket is. A citrusfélék különösen értékesek ebben az időszakban magas C-vitamin tartalmuk és antibakteriális hatásuk miatt. 

Télen is: salátaszezon
A télen rendelkezésre álló zöldségekből pedig - burgonya, káposztafélék, répa, cékla, hagymafélék, feketeretek, kínai kel - remek salátákat készíthetünk különféle salátaöntetekkel, zöldfűszerekkel, magvakkal, csírákkal. Teljes őrlésű pirítóssal vagy főtt gabonákkal, esetleg sajt-, húsfélékkel kombinálva komplett ebédet, vacsorát adhatunk az asztalra. 

Melegítő fogások: változatosan elkészíthető levesek
A hideg időszakban egyik legfontosabb ételünk egy tányér meleg leves. A még ilyenkor is változatosan és rövid idő alatt elkészíthető zöldség- vagy húsleves melegít, tisztít, pótolja az ásványi anyagokat és a napi folyadékmennyiség szempontjából is igen értékes táplálékunk.

A klasszikus zöldségleveshez használhatunk hagymát, krumplit, sárga- és fehérrépát, zellert, karfiolt, karalábét, brokkolit. Ízesítéshez kiváló a petrezselyem, tárkony, kakukkfű, szerecsendió, borsikafű, sűrítéshez használhatunk vörös lencsét, kölest, de gazdagíthatjuk levesünket tésztával, rizzsel is. Ha a puhára főtt zöldségféléket összetörjük és főzőlevében tejszínnel, tejföllel, szójatejföllel készül habarással krémesítjük, finom és tápláló krémlevest készíthetünk. Bátran kísérletezzünk a zöldségfajtákkal, fűszerekkel és arányokkal. Pirított kenyérkockákkal, magvakkal, sajtropogóssal, sonkakockákkal dobhatjuk fel levesünket. Így akár minden nap más leves kerülhet az asztalunkra  télen is. 


Megoldások a téli búskomorság elkerülésére

2020. január 03.

Kint minden sötét és szürke, elő kell venni a téli dzsekit, a nyaralás meg még reménytelenül messze van… Ilyenkor az embert könnyen maga alá gyűri a borongós hangulat – de van ellenszer!

A fotó illusztráció: pixabay.comSóhajtani egyet a hideg, borongós decemberi reggelen és arra gondolni, mi lenne, ha nem mennék ma dolgozni… Tegyük a szívünkre a kezünket – ugye, mindnyájunkkal előfordult már ilyen? Sokszor elég csak meglátni az őszi vagy téli égbolt egy darabját, hogy eluralkodjon rajtunk a reménytelenség. Fáradtság, levertség vesz rajtunk erőt, semmihez sincs kedvünk a nassoláson kívül, úgy érezzük, hogy nem tudjuk megfelelően elvégezni a munkánkat, és mintha született elégedetlenkedők lennénk… Bármily meglepő, a felsorolt tünetegyüttes nagyon racionális okokkal magyarázható.

A retina, vagyis szemünk recehártyája speciális érzékelőkkel rendelkezik, amelyek képesek felfogni a fényben rejlő információt. Ezek a receptorok azután a fényjelet az agyhoz csatlakozó tobozmirigy felé továbbítják, ahhoz a szervhez, amely a melatonin kiválasztásával biológiai óránk beállításáért felelős. A melatonin tulajdonképpen a tobozmirigy hormonja, és éjszaka termelődik. Mivel télen tovább van sötét, nagyobb mennyiség képződik ebből a vegyületből, a többlet pedig „becsapja” belső óránkat. Az eredmény: minden harmadik embernek csökken a vitalitása a november és március közötti időszakban.

A fénynek mágikus hatása lehet a sötét gondolatok leküzdésében!

Megfigyelték, hogy fény alkalmazásával csökkenthetők a téli depresszió tünetei. A jótékony hatás nemcsak napfény, hanem mesterséges megvilágítás nyomán is tapasztalható, kellemesebben érezzük magunkat. Nem véletlen, hogy a tévéműsorok pódiumán a szereplők gyakran fénycsóvában ülnek. Vizsgálatok bebizonyították, hogy minél erősebb a megvilágítás, annál nagyobb a műsor nézettsége. A világosság ugyanis vonz! Tanuljunk ebből: cseréljük le 75 W-os izzóinkat százasokra, esetleg helyezzünk el még egy világítótestet a nappaliban, ezzel is harcolhatunk a sötét gondolatok ellen.

Vannak olyan erős fényű lámpák, amelyeket kimondottan gyógyászati céllal hoznak forgalomba. Ezekre jellemző, hogy – ellentétben mindennapi világító berendezéseinkkel – nem bocsátanak ki sem infravörös, sem pedig ultraibolya sugárzást, tehát minden veszély nélkül élvezhetjük jótékony hatásukat. Egy amerikai vizsgálat szerint napi 30 perc fényterápiás kezelés érezhetően csökkenti a téli depresszió tüneteit.


Túlsúlyos tinédzserek, meddő felnőttek

2019. december 29.

Fotó: 123rf.com

Normál alkatú társaikkal szemben, a súlyfelesleggel küzdő tinédzser fiúk szervezetében 50%-kal kevesebb tesztoszteronhormon termelődik. A folyamat a későbbi években súlyos következményekkel járhat: impotenciát, meddőséget okozhat.

Hazánkban, az utóbbi években drasztikusan nőtt a túlsúlyos gyerekek, tinédzserek száma. A plusz kilók nem csak jelentős lelki terhet jelentenek a gyermekeknek, de a korábban csak felnőtt, vagy még idősebb korban jellemző, mára szintén népbetegségnek számító elváltozások: szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz is egyre gyakrabban jelentkeznek a fiatalabb korosztály körében is. A Clinical Endocrinology folyóiratban közölt vizsgálat a túlsúly egy másik, kevéssé ismert következményére: a férfi meddőségre is felhívja a figyelmet. 

Plusz kilók és tesztoszteron

A tesztoszteron a legfontosabb férfihormon, amely részt vesz a férfiak erőteljes fizikumának kialakulásában. A másodlagos nemi jellegek, izomerő, csontozat fejlődése mellett ez a hormon felelős a spermiumok termelődéséért is – magyarázza dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológusa. A kutatás adataiból azonban kiderül, hogy a 14 és 20 év közötti, túlsúlyos fiatalok esetében a tesztoszteron mértéke 50%-kal kevesebb, mint vékonyabb társaiknál. Amennyiben nem teszünk ellene, a folyamat egyenes következménye lehet a felnőttkorban jelentkező meddőség.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...113