Információk, érdekességek
Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel
2025. február 10.
Prof. Dr. Merkely Béla: már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását
Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, mely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára is: nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.
A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, ahol többek között Prof. Dr. Merkely Béla és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI érték).
Nem esztétikai kérdés: ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz
Testpozitivitás, elfogadás, soványság kultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban ma már nem lehet kérdés, hogy az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert. Fontos megjegyezni, hogy a plusz kilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között ugyanakkor kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel 50%-a esetében nem diagnosztizált.
„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. A mindennapi gyakorlat szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen Dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a plusz kilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzel fogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban egyaránt. De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem. A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ami egyénre szabott döntés.
Kapusztnyík - szlovák tradíció eredeti recept, csípősen
2025. február 06.
Ez egy jellegzetes szlovák "sütemény" féle. Csak nem édes, hanem sós! Aki szereti a pikánsan csípős ízeket annak jó szívvel ajánlom! Nálunk családi tradíció a sütése!
Kapusztnyík: 
Hozzávalók:
Fél kg liszt,
1 teáskanál só,
1 kis doboz tejföl,
1dl olaj,
fél dl tej+pici cukor+fél kocka élesztő
Káposztatöltelék:
Fél kg reszelt káposzta,
só, bors, olaj, csípős és pirospaprika
A hozzávalókból tésztát dagasztunk, jól gyúrhatónak kell lennie. 1 órát kelesztjük, rudat formázunk belőle és 8 részre vágjuk.Egyesével kör alakúra nyújtjuk, az egyik felére káposztatölteléket teszünk, ráhajtjuk a másik felét, lenyomkodjuk a szélét. Kikent tepsibe tesszük, tojással lekenjük, felvert tojással megkenjük a tetejét. 180 fokon szép pirosra sütjük.
Káposztatöltelék: egy lábasba olajat teszünk, rátesszük a reszelt káposztát és megpároljuk. Sóval, borssal, piros paprikával ízesítjük. Nálunk csípősen szokás készíteni, így teszek bele erős zöldpaprika szeleteket és csípős fűszerpaprikát, darált chillit is.
Ez nem is sok!
2025. február 05.
Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?
A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.
A problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.
A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?
Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.
Ha már felkúsztak a kilók
Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.
Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.
Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.
Milyen diétát válasszunk?
Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.
Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.
Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.
Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás
2025. február 02.
Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak organikus, bio vagy éppen kizárólag általuk egészségesnek hitt ételeket esznek. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint például a divatmodellek több mint harmada hajlamos lehet az egészséges ételfüggőségre, pedig az ún. orthorexia nervosa akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Az egészséges életmód melletti elköteleződés az egyik legnépszerűbb újévi fogadalom, de dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint nem mindegy, hogyan fogunk bele.
Az ún. orthorexia nervosa (ON) az egészséges ételektől való függőség, és bár 1997-ben írták le először, szakmai körökben továbbra is vitatott kórkép, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek közé helyezhető el.
Jellemzője, hogy a betegek nem a bevitt étel mennyiségét, hanem minőségét korlátozzák, kizárólag általuk egészségesnek vélt alapanyagokat és ételeket fogyasztanak. Választásaik azonban, melyek általában teljesen szubjektívek, dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelők.
„Ha valaki egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen zöld színű, nyers vagy kizárólag szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visznek be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot„
– magyarázza dr. Bogár Nikolett, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben az egészséges ételfüggőségre való hajlam még gyakoribb.
Az Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity című folyóiratban leírt nemzetközi kutatásukban a Semmelweis szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészséges étel függőségre való hajlamot.
Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?
2025. január 30.
Mit ettek a honfoglaló magyarok? Milyen ételeket ismertek? Olvasd tovább és megtudod!
Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.
Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?
- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előtt de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)
Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.
Milyen típusú ételeket ettek?
Kenyereket és kásákat készítettek gabonából sőt a pörkölthez hasonló egytálételüket is dúsították különböző magokkal. Vándorlásaik során edények híján kövőn sütöttek és főztek így lepénykenyeret készítettek ezzel a módszerrel. A húsokat füstöléssel és szárítással tartósították mert csak így tudták megőrizni és felhasználni a vándorlások alatt.
A mai bográcshoz hasonló edényeket is használtak amelyekben bő lével készített egytálételeket főztek hússal és zöldséggel. Ez a mai tartalmas levesek megfelelője lehetne.
Mit ittak őseink?
Már az államalapítás előtt ismerték a szőlőt és azt is, hogy abból finom ital készíthető. Bort, komlóból készült erjesztett italt( kezdetleges sört) és kumiszt vagyis erjesztett lótejet ittak. Emellett természetesen fontos szerepe volt a víznek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...290