sub

Információk, érdekességek

Különleges joghurtöntet

2019. április 24.

Húsokra, zöldfélékre hűtő, emésztést segítő öntetet kínálhatunk.  

Hozzávalók
1 nagy pohár joghurt
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanálnyi fehér bor
1 főtt tojás sárgája
friss mentalevelek
kovászos uborka

Elkészítés
A kovászos uborkákat reszeljük le káposztareszelőn. A levét kicsit nyomjuk ki. A joghurtba keverjük el az apróra tört főtt tojás sárgáját, a fehér bort, és az összetört fokhagymát. Pici fehér borssal ízesítsük, és adjuk hozzá a reszelt uborkát.

A friss mentaleveleket vágjuk apróra, és ezzel hintsük meg a tetejét.


Már reggel fáradt vagyok...

2019. április 21.

Fotó: 123rf.com

Reggelente nehezen kelünk fel, amikor is csak egy dologra gondolunk: visszabújni az ágyba!  Fáradtak vagyunk már ébredés után, majd napközben sem javul a helyzet. De mit fogyasszunk reggelire, és mit szerepeltessünk a napi étrendünkben, hogy visszanyerjük energiánkat? Íme néhány javaslat hozzá.

Vaspótlás fáradtság ellen

A vashiány a nőknél nagyobb arányban jelentkezik, mint a férfiaknál, mivel a menstruáció idején a szervezet minden hónapban veszít vastartalékából. Márpedig a vas számos, a szervezetünknek energiát adó folyamatban vesz részt: biztosítja az oxigén eljutását a sejtekhez, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segíti a dopamin-szintézist, pótolja az energiát. Amikor nehezünkre esik a reggeli felkelés, vagy folyamatosan fáradtak vagyunk, az a vashiány egyik tipikus jele.

A vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálkozásunkban a vasat pótolni kell. Pl. spenót, lencse, egyéb száraz hüvelyesek, a belsőségek közül főként a máj, tojássárgája, búzakorpa, a tökmag-szezámmag-lenmag hármas, tojássárgája, belsőségek mind-mind bővelkednek benne. Így rendszeresen fogyasszunk belőlük, egy nap, beleértve a reggelit, 2-3 részre osztva.

Az energiaszintet emelő magnézium

A magnézium, hasonlóképpen a vashoz, jelentős, energiát adó nyomelem. Elősegíti a cukrokat és zsírokat energiává átalakító enzimek működését. Támogatja az idegi impulzusok transzmisszióját (közvetítését), és részt vesz.az ingerületátvivő anyagok szintézisében. Bővelkednek benne pl. a sötétzöld levelű zöldségek, olajos magvak, citrusfélék, fekete csokoládé, mandula, joghurt-kefir…


A rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a betegség kockázatát

2019. április 15.

A rostokban és teljes kiőrlésű ételekben gazdag táplálkozással jelentősen csökken a szívbetegségek, a stroke, a diabétesz és más krónikus betegségek kialakulásának kockázata – állapította meg egy új tanulmány, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült.

Ha emeljük az élelmi rostok mennyiségét az étrendben, naponta minden újabb nyolc grammnyi rost fogyasztása 5-27 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. Emellett a stroke és a mellrák kockázata is alacsonyabb lesz – állapította meg a tanulmány.

A kutatás szerint az egészség megőrzéséhez ajánlott legalább napi 25-29 gramm rostot fogyasztani, de az ennél nagyobb mennyiségű rost fogyasztásának még nagyobb az előnye.

A The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmány egyik vezető kutatója, Jim Mann, az új-zélandi Otagói Egyetem professzora hangsúlyozta: kutatásuk meggyőző bizonyítékkal szolgált arra, hogy a táplálkozási útmutatókban a rostokban gazdag étrendet és a teljes kiőrlésű gabonákat kell a középpontba állítani, mivel ezek egy sor komoly betegség kockázatát csökkentik.

A kutatás megállapította, hogy a legtöbb ember világszerte napi 20 grammnál kevesebb rostot fogyaszt. Nagy-Britanniában 2015-ben egy táplálkozással foglalkozó bizottság napi 30 grammnyi rost fogyasztásának elérését tűzte ki célul, ám ez csupán a britek 9 százalékának sikerült. Az Egyesült Államokban a felnőttek napi átlagos rostfogyasztása 15 gramm.


A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?

2019. április 14.

Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalma

Védjük az ízületeket!

A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.

Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.

Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
·    Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
·    Nedves, hideg levegő.
·    Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
·    Mozgásszegény életmód.
·    Túlsúly miatti fokozott terhelés.
·    Dohányzás.


Plusz kilók és az alvászavar

2019. április 09.

Fotó:L 123rf.hu

Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak a túlsúllyal – és ez az összefüggés oda-vissza kapcsolatot jelent. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a lehetséges megoldásokról beszélt.

Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.

Kétirányú összefüggés
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...186