sub

Információk, érdekességek

Épp oly veszélyes, ha nem iszunk eleget, mint az ittas vezetés

2020. augusztus 03.

A nyári nagy melegben különösen oda kell figyelni, hogy utazás előtt és közben eleget igyunk – figyelmeztetnek az Európai Hidratációs Intézet szakértői. Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy már az enyhe kiszáradás is ugyanannyi vezetési hibát okoz, mint az alkoholos vagy drogos befolyásoltság.

Fotó: gettyimages.comA Physiology and Behaviour c. szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a nem megfelelő folyadékpótlás miatt ugyanannyi hibát vétenek a sofőrök vezetés közben, mintha alkoholt fogyasztottak volna.

A Loughborough Egyetem kutatói autós szimulációval teszteltek férfi vezetőket. Megfelelő folyadékellátottság mellett 47 hibát vétettek, de amikor nem ittak eleget, ez a szám majdnem megduplázódott, 101-re nőtt. Ennyi vétséget az enyhén alkoholos vagy drogos befolyás alatt lévő sofőrök szoktak elkövetni. A főbb hibák közé a kisodródás, a fékreakció lelassulása, a felezővonal érintése vagy az azon való áthaladás tartoztak.

A kutatás vezetője, Prof. Ron Maughan, a Loughborough Egyetem sport és táplálkozástudományi professzora, az Európai Hidratációs Intézet Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke a következőképp vonta le a tanulságot:

„Mindannyian elítéljük az ittas vezetést, miközben nem gondolunk arra, hogy egyéb tényezők is jelentősen befolyásolják a vezetési képességeinket. Az egyik ilyen dolog, ha nem iszunk eleget és az enyhe kiszáradás tüneteit produkáljuk. Az nem kérdés, hogy a drogos vagy alkoholos befolyásoltság megnöveli a balesetek kockázatát. A mostani eredmények viszont arra az eddig kevéssé köztudott tényre is rávilágítanak, hogy a nem megfelelő folyadékellátottság is ugyanolyan veszélyes.


Enyhe égési sérülésre a csapvíz a leghatásosabb gyógyír

2020. július 29.

Fotó: gettyimages.com

Háztartási baleset, napozás utáni fájdalmak, egy sportolás közben szerzett sérülés: nyáron számos lehetőség nyílik arra, hogy égési sérülést szenvedjünk. Bár a népi hagyomány több házi gyógymódot ismer ezek kezelésére, a szakember mégis azt mondja, a legfontosabb ebben a helyzetben azt kideríteni, elégséges-e az otthoni ellátás, vagy orvosi kezelésre van szükség.

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem tudunk elég körültekintőek lenni és nagy hő hatására megsérül bőrünk felső, súlyosabb esetekben alsóbb rétege is. Az égési sérülések esetében mindig azt a legfontosabb megállapítani, mennyire súlyos a károsodás.

Az első fokú sérülés a leggyakoribb

Ezt okozhatja túlzásba vitt napozás, bármilyen, figyelmetlenségből adódó rossz mozdulat (pl. vasalás, főzés, sütés közben), mechanikus irritáció. Utóbbi esetében, miközben bőrünk egy felülethez súrlódik, hő keletkezik, ez pedig sérülést eredményez. Ezekben az esetekben piros, feszes, fájdalmas a bőrfelület.

Másodfokú égés

Másodfokú égés esetén, egyelőre még kisebb területen hólyagok is kialakulnak, hiszen nemcsak felületi, hanem eggyel mélyebb réteget érintő sérülés történik. Leginkább háztartási balesetek során, a forró víztől, a vasaló, a sütő miatt szenvedhetünk el ilyen jellegű kellemetlenséget.

A harmadfokú égési sérülés nagyon veszélyes már

A harmadfokú égési sérülés elsősorban üzemi, elektromosság okozta baleset során szenvedhető el, a tünetek pedig nemcsak nagyobb területen megjelenő hólyagok formájában jelennek meg, de ezek gennyet is tartalmaznak és a hólyagok közötti bőrfelület is elhal.


Ebben az időszakban magas a veszélyes csípések kockázata

2020. július 21.

Fotó: gettyimages.com

A hetekben elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök pedig mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat. A rovarok csípése nem csak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusát a csípés következtében fellépő, orvosi segítséget igénylő allergiás reakcióról kérdeztük.

Nem függ a csípések számától
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés következtében is. Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés: egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Nékám professzor hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

Életveszélyes reakció: anafilaxia

 

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető.

A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.


Veszélyesek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők

2020. július 13.

Fotó: pixabay.com

Veszélyesek lehetnek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők – közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Ha a kézfertőtlenítő-folyadék párologni kezd, elég egy szikra is ahhoz, hogy begyulladjon a gőz. Ezért arra kérte a lakosságot, hogy semmiképpen se hagyják az alkohol tartalmú kézfertőtlenítőket az autóban a nyári melegben. Miután leparkoltak, vigyék magukkal a folyadékot, vagy használjanak fertőtlenítő kendőt az autóban – tanácsolta.

Az alkohol, a kézfertőtlenítők hatóanyaga gyúlékony folyadék, már 20 Celsius-fok környékén elkezd párologni, és a folyamat a hőmérséklet emelkedésével felerősödik.

A gépkocsi zárt légtérében feldúsulhat az alkoholgőz és elég egyetlen, úgynevezett statikus elektromosságból származó szikra is ahhoz, hogy begyulladjon. Azt írták: elég, ha valaki beszáll az autóba és a ruhája az üléshuzathoz dörzsölődik, az autóban hagyott kézfertőtlenítőből kiszabadult és a magas hőmérséklet miatt feldúsult alkoholgőz lángra kaphat, de az autó rejtett elektromos zárlata is beindíthatja a gyulladást.

Fontosnak nevezték, hogy mindenki figyeljen a gyártó által a flakonon elhelyezett veszélyjelre és pontosan tartsa be a tárolásra vonatkozó szabályokat. A fokozottan tűzveszélyes, magas alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szereket jól szellőző helyen kell tárolni, 0-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, tehát nem szabad nyáron a zárt gépjárműben hagyni, ahol nem szellőzik a belső tér és a hőmérséklet akár 50 Celsius-fokig is emelkedhet – fogalmaztak.


Gyermekorvosok: hasznosak a járvány tapasztalatai

2020. július 09.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne “békeidőben” is a házi gyermekorvosok szerint.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.

Az egyik ilyen az elöregedett házi gyermekorvosi hálózat – említett példát, megjegyezve, hogy a HGYE szerint öt-tíz éven belül ugrásszerűen nő majd a rendszerből távozó orvosok száma, sok helyen fenntarthatatlanná téve az ellátást.

Most ezt egyik pillanatról a másikra megtapasztaltuk – mondta Póta György, arra utalva, hogy a járványhelyzet miatt a 65 év feletti orvosok “kivonódtak” a betegellátásból. Helyette maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása, vagy az e-recept rendszere. Ezeket az elemeket – véleménye szerint – érdemes lenne megtartani, hiszen nem minden esetben kell a gyereket látnia ahhoz az orvosnak, hogy terápiát javasoljon.

A HGYE szerint olyan – általuk régóta hangoztatott – struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak “filozófiai gondolatok maradnak” – fogalmazott.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...143