Információk, érdekességek
HPV-oltás: az egyetlen esély, hogy a méhnyakrák ne követeljen emberéletet
2024. augusztus 20.
A HPV-fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, amelyen az emberek 50-80 százaléka átesik sokszor anélkül, hogy tudatában lenne a fertőzésnek. A vírus hosszú távú jelenléte akár rosszindulatú daganatok kialakulásához is vezethet, amelyeknek azonban nagy része megelőzhető védőoltással – ezt szolgálja a kamaszkorban az iskolai programban ajánlott oltás – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadója.
A méhnyakrák csak az egyik súlyos szövődmény
A HPV (humán papillomavírus) mozaikszó alatt valójában egy nagy víruscsaládot értünk, ami számtalan megbetegedésért felelős. A fertőzés terjedése elsősorban szexuális úton, közvetlen bőr-bőr, bőr-nyálkahártya kontaktus révén történik, és az anyától a csecsemőre is átadható szülés közben – mondja Prof. Dr. Mészner Zsófia.
Hozzáteszi: sokszor nem is szerzünk róla tudomást, mivel immunrendszerünk megbirkózik vele, és tünetmentesen, spontán elmúlik. A huzamosabb ideig fennálló HPV-fertőzés azonban hámelváltozásokhoz vezethet, amelyekből rosszindulatú daganatok, így például méhnyakrák is kialakulhat. Ezek alapján beszélhetünk alacsony és magas kockázatú HPV-típusokról.
„Az alacsony kockázatú HPV-törzsek jóindulatú, bár igen nehezen kezelhető és rendkívül kellemetlen szemölcsöket okozhatnak a bőrön és a nyálkahártyán (külső nemi szerveken, a végbélnyíláson, illetve a szájban és torokban). A magas kockázatú, rákkeltő HPV-törzsek valamelyikével történő megfertőződés esetén méhnyak-, szeméremtest, hüvely-, pénisz- és végbélrák, valamint a fej-nyak daganatos megbetegedése is kialakulhat. A rákos megbetegedések körülbelül 5 százalékát a HPV okozza világszerte, köztük hazánkban 4-500 nő életét követeli a méhnyakrák”.
A HPV okozta elváltozások és betegségek kezelésével több szakterület (nőgyógyász, urológus, bőrgyógyász, sebész) foglalkozik, ugyanakkor a vírus ellen nem létezik specifikus gyógymód. A fertőzés korai felismerésében és a későbbi szövődmények megelőzésében rendkívül fontosak a szűrővizsgálatok, a megelőzés egyik leghatékonyabb módja pedig a HPV elleni védőoltások alkalmazása.
Védőoltással a HPV ellen
A leggyakoribb humán papilloma vírus (HPV) által okozott megbetegedések megelőzésére történetileg háromféle készítmény, két-, négy-, illetve kilenc komponensű oltóanyag létezik. Ezek közül jelenleg már a 9 komponensűt használjuk, mely a HPV kilenc szerotípusa ellen nyújt védelmet – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, ám a fennálló fertőzés, rákmegelőző állapot, illetve a már kialakult megbetegedés gyógyítására nem alkalmasak. A készítmény a szerotípusok tisztított fehérjéit tartalmazza (tehát élő vírust nem tartalmaz), és védelmet ad a méhnyakrákot leggyakrabban okozó szerotípusok ellen.
A méhnyakrák esetek mintegy 70 százalékát a HPV16 és a HPV18 szerotípusok okozzák, ezek ellen védett az első oltóanyag, majd ez egészült ki a későbbiekben két, illetve további öt szerocsoporttal:
-A 2 komponensű (bivalens) oltás: a HPV 16, 18
-A 4 komponensű (quadrivalens) oltás: HPV 6, 11, 16, 18
-A 9 komponensű (nonavalens oltás): HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58
Láthatatlan veszélyek a medencékben
2024. augusztus 13.
Egész nyáron, de kifejezetten a hőhullám ideje alatt sokan választják a strandolást. Legyen szó fürdőkről vagy természetes vizekről, nehéz szabad helyet találni vízközelben. A nagy melegben és strandolás közben érdemes odafigyelnünk egészségünkre: fontos ilyenkor a folyamatos folyadékpótlás, a káros UV sugarak, valamint a napszúrás elleni védelem is. Vannak azonban olyan láthatatlan veszélyforrások, amik ellen nem ilyen egyszerű a védekezés: a nem megfelelően karban tartott vizekben olyan baktériumok és kémiai anyagok lehetnek, amik komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Farkas Bencét, a SYNLAB környezetanalitikai üzletágvezetőjét arról kérdeztük, hogy honnan tudhatjuk, hogy fürdőzésre alkalmas egy strand vize, és mire figyeljünk, ha el akarjuk kerülni a fertőzéseket.
A látogatók egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a vizek minőségének folyamatos ellenőrzése. A SYNLAB számos balatoni és velencei-tavi strand, illetve Magyarország több nagy fürdőkomplexumának vízminőség vizsgálatáért felel, mindemellett laboratóriumi kirendeltségeik országos szinten jelen vannak. A méréseik során mikrobiológiai és kémiai paraméterek ellenőrzésére kerül sor, melyek információt adnak a fürdővíz állapotával, szennyezettségével kapcsolatban. A vizsgált paraméterek közé tartozik pl. az E.coli, Enterococcus vagy a Legionella baktérium, illetve többek között a víz pH-ját, maradék fertőtlenítőszer (legtöbbször klór) tartalmát és egyéb kémiai összetevőit is mérik.
Bizonyos betegségek nyáron még kockázatosabbak
Strandok, fürdők esetében a vizsgálatok elvégzéséről az üzemeltetők gondoskodnak, viszont a saját, otthoni medencék esetében sem szabad elfeledkezni a víz minőségének ellenőrzéséről, ugyanis a nem megfelelő vízkezelés bőr- és szemirritációt okozhat és egészségügyi kockázatot jelenthetnek a vízben lévő mikroorganizmusok is. Egyes baktériumok, például a Pseudomonas aeruginosa jelenléte egészséges szervezetre jellemzően nem jelent veszélyt, de legyengült immunállapotban súlyos fertőzést okozhat. A pálcika alakú baktérium sebeket, szőrtüsző- és bőrfertőzéseket, a külső és belső fül enyhe, esetekben igen súlyos fertőzését okozhatja.
Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-pazarlás
2024. július 18.
Az élelmiszer-hulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, a raktározáson, a kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszer-hulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszer-pazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk készételt és alapanyagot is.
Nézzünk a számok mögé!
A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben vész el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.
2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.
Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszer-hulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék Nélkül Program felmérése szerint. Ezek alapján a 2022. szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszer-pazarlása még így is jelentős, évi 245 000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450 000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.
Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden 3. ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.
Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!
2024. július 14.
A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.
Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.
Miből is áll a vér és miért fontos?
A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.
A véradás
A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.
Tények és tévhitek az autizmusról
2024. július 13.
Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?
Tévhitek és tények az autizmusról
| 1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. | Tény: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő). |
| 2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. | Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés. |
| 3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. | Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe. |
| 4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. | Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak. |
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...165