sub

Információk, érdekességek

Mikor kell aggódni a méh-és darázscsípés miatt?

2024. május 03.

Fotó: 123rf.comAz egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát   – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.

A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.

-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.

Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?

-A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.

A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük! 


Hulladékból élet – Maradék Nélkül Program

2024. május 02.

Fotó: 123rf.com

A zöldségekből, gyümölcsökből jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik a háztartásokban, nem csak ősszel, a kerti munkálatok és a lehulló falevelek miatt. A Nébih Maradék Nélkül Programja szerint komposztálással környezetbarát módon juttathatjuk vissza a természet körforgásába ezeket az értékes szerves anyagokat.

Sok élelmiszerrész (pl. a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) hulladékként kerül a szemetesbe. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – idén januártól pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Ezek sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nemkívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.

Mi a komposztálás?

A komposztálás olyan természetes biológiai folyamatokra támaszkodó eljárás, amely során a mikro- és makroorganizmusok az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot lebontják, és ennek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat végterméke a komposzt.

A komposzt lényegében a mesterséges humuszt jelenti, vagyis olyan anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza.

Kinézetre morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, magas szervesanyag-tartalommal. Felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben, az otthonunkban pedig virágföldnek vagy konyhakerthez. Fontos szerepe, hogy a műtrágya használatát is csökkenthetjük vele.

Mi kell hozzá?

Elsősorban elhatározás és környezettudatos szemlélet. Emellett megfelelő komposztáló-helyre és komposztálható anyagokra van szükség. A hely tekintetében a kertes házban élők előnyben vannak, hiszen a kert egy kicsit árnyékosabb részén könnyedén kialakítható egy komposztálósarok. Választhatunk komposztládát (készen kaphatót vagy egy kis kézügyességgel saját készítésűt), de egy gödör is megteszi, ez utóbbinál a giliszták is hasznos segítőtársaink lesznek. Szerencsére ma már azok is számtalan lehetőség közül választhatnak, akiknek nincs kertjük. Akár a saját konyhánkba is beállíthatunk egy komposztáló-edényt, így még a lakásból sem kell kilépni a konyhai hulladék fenntartható módon való kezeléséhez. Ebben az esetben is a giliszták vagy egy ún. starter kultúra – mikrobák és segédanyagok keveréke – lesznek segítségünkre a hulladékok lebontásában. Bár sokan tartanak tőle, de a komposztálás ezen módja sem jár kellemetlen szagokkal, ezt a Maradék ­Nélkül Program saját kísérletei is bizonyítják. Szintén kitűnő megoldás, ha csatlakozunk egy közösségi komposztálócsoporthoz. Ha pedig elég lelkesek vagyunk, mi magunk is kezdeményezhetjük egy ilyen pont kialakítását a saját lakhelyünk vagy munkahelyünk környezetében.


Egy bolygónk van

2024. április 28.

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évrõl évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják...

1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébresszék az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez az esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédõ szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Ma a Föld Napja nem csupán emlékeztető az ökológiai kihívásokra, hanem egy lehetőség is, hogy együtt cselekedjünk és pozitív változásokat hozzunk létre. Számos esemény és kezdeményezés zajlik világszerte, hogy felhívjuk a figyelmet az éghajlatváltozás, az élőhelyek elvesztése, a hulladékkezelés és más környezeti problémák megoldásának fontosságára.

Magyarországon 1990-ben indult a történet, amikor környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az elsõ magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Világszerte minden évben többszáz millió ember mozdul meg ennek a napnak a kapcsán.

Április 22-én a környezet- és természetvédő szervezetek kezdeményezésére a lakosság különböző rendezvényeken, megmozdulásokon fejezi ki aggodalmát a környezet egyre gyorsuló pusztítása miatt.

A Föld napján való megemlékezések, rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogyan bánik környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen, és a természeti értékek megmaradhassanak. A világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, madarakat, állatokat.

Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Elég csak az utcán, autópálya mentén, vagy erdőinkben végigmenni. Mindenhol szeméttel találkozunk. Egyre aggasztóbb a helyzet. A legsúlyosabbak, a talajt, vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, az atomenergia használata, a szennyező ipari üzemek, az autópályákból és városi gépjárműforgalomból származó egyre súlyosabb légszennyezések, a fogyasztói társadalom által termelt hulladékok hegyei, a természeti értékek eltűnése, fajok kipusztulása, a vadon kiirtása...


Kiváló minőségű élelmiszer

2024. április 28.

Az élelmiszer-ellátási lánc működése – a termeléstől a fogyasztáson át a hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig – óriási környezetterhelést okoz, amit muszáj csökkenteni.

Fotó: 123rf.comA környezetkímélő megoldások alkalmazása az élelmiszerláncban európai szintű stratégiai cél. Illeszkedik az európai zöld megállapodáshoz, amelynek fő szándéka, hogy Európát 2050-ig az első klímasemleges kontinenssé tegye. Az európai élelmiszer-ellátás világviszonylatban már jelenleg is biztonságos és bőséges.

A fenntarthatóság egy újabb nagy lépés, amely úgy viszi közelebb a társadalmat a jobb életminőséghez, hogy közben a környezetet sem rombolja a szükségesnél nagyobb mértékben.

A zöldinnovációs szemléletnek az élelmiszer-ágazatban is egyre nagyobb a létjogosultsága.

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy

Magyarországon a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy az egyetlen nemzeti minőségrendszer az élelmiszerek viszonylatában. Szigorú kritériumrendszere mellett különleges értéke, hogy az Európai Unió is hiteles tanúsítványként ismeri el. Létrejötte óta a minőségrendszer három pilléren nyugszik:

  • kiváló minőség,
  • élelmiszer-biztonság,
  • fenntarthatóság.

Mindhárom alapkövetelmény a KMÉ-védjegyet viselő élelmiszerekkel szemben. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védjegy elnyerésére irányuló pályázat benyújtásakor a pályázó (aki lehet az élelmiszer előállítója vagy forgalmazója) köteles úgynevezett fenntarthatósági vállalást tenni. Ennek a vállalásnak azonban sem az élelmiszer-biztonság, sem a minőség csorbulásával nem szabad együtt járnia.

A KMÉ-védjegyet csak olyan termék viselheti, amely valamilyen módon elősegíti Magyarország zöldgazdasági átállását. Abban tág mozgásteret kap a védjegyhasználó, hogy a klímasemleges célt hogyan valósítja meg. Amikor egy-egy termékkörben megnyílik a pályázás lehetősége a védjegyre, a termékleírás ad néhány támpontot, példát és módszert, amelyekből a pályázó meríthet. Ezeken belül, sőt akár rajtuk túlmenően is szinte végtelen a támogatható megoldások száma.


Maradék nélkül

2024. április 13.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

Fotó: 123rf.com– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.

A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.

  • A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
  • A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.

Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...163