Információk, érdekességek
Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-pazarlás
2024. július 18.
Az élelmiszer-hulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, a raktározáson, a kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszer-hulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszer-pazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk készételt és alapanyagot is.
Nézzünk a számok mögé!
A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben vész el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.
2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.
Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszer-hulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék Nélkül Program felmérése szerint. Ezek alapján a 2022. szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszer-pazarlása még így is jelentős, évi 245 000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450 000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.
Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden 3. ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.
Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!
2024. július 14.
A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.
Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.
Miből is áll a vér és miért fontos?
A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.
A véradás
A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.
Tények és tévhitek az autizmusról
2024. július 13.
Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?
Tévhitek és tények az autizmusról
| 1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. | Tény: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő). |
| 2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. | Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés. |
| 3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. | Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe. |
| 4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. | Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak. |
Lassan a testtel: teknős az úton!
2024. május 25.
A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, mely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.
Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.
Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár tízméteres távolságra lehelyezzük, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.
Mikor kell aggódni a méh-és darázscsípés miatt?
2024. május 03.
Az egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.
A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.
-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.
Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?
-A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.
A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...164