sub

Információk, érdekességek

Rugalmas munkát szeretnének a munkába visszatérő szülők

2020. február 16.

Rugalmas munkát szeretnének a munkába visszatérő szülők, és a cégek is úgy látják, hogy ezzel lehet biztosítani a sikeres visszatérést – közölte kutatása alapján a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az MTI-vel.

 

Fotó: gettyimages.comA mozgalom a közleményben a British Telecommunications, az ingatlan.com, a K&H Bank és a MetLife együttműködésével végzett országos online kutatásának adatait ismertetve azt írta: a szülők 46 százaléka ugyanannál a munkáltatónál folytatta munkáját, ahonnan szülési szabadságra ment. Közülük 68 százalék ugyanabban, 17 százalék más, 10 százalék viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját.

A válaszadók 43 százaléka biztosra veszi, 23 százaléka viszont nem biztos abban, hogy visszaveszik. A munkavállalók legnagyobb része úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora utáni visszatérés lehet sikeres. Szerintük a sikeres visszatérés záloga továbbá a fokozatos visszatérés, a rugalmas munkavégzési formák lehetősége és a bölcsődei kapacitások növelése – ismertették.

A kutatás megerősíti, hogy érdemes kereteket szabni a két-három év távollét alatti kapcsolattartásnak, témává emelni, közösen megtervezni a munkába való visszatérést.

A kutatásból kiderült az is, hogy az apák 38 százaléka vállalná, hogy huzamosabb ideig ő maradjon otthon a gyermekkel.

A cégek 69-75 százaléka tartja nyilván a gyedről, gyesről visszatérő szülőket, 47 százalékuk szerint a visszatérők elkötelezettek, jól gazdálkodnak idejükkel, 44 százalékuk szerint pedig hatékonyan dolgoznak.

A vállalatok 60 százaléka szerint a munkaerőhiány enyhíthető, ha több, gyerekgondozásból visszatérő embert tudnak foglalkoztatni. A sikeres visszatérést ők is a fokozatos visszatérés és a részmunkaidő lehetőségében látják, de a többműszakos munkarend alóli felmentés is elől szerepel a felajánlott opciók között – olvasható a közleményben.


Asztmás vagyok és babát várok, mire figyeljek?

2020. február 14.

Az asztma komplikációkat okozhat a terhesség alatt, ha nem kezelik megfelelően. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa összefoglalta, mire figyeljen a kismama.

Fotó: 123rf.comMielőbb konzultálni kell a kezelőorvossal

Már a tervezett teherbeesés előtt is érdemes a kezelőorvossal egyeztetni, mert a terhesség kapcsán a gyógyszerek cseréjére lehet szükség. Várandósság esetén helyileg ható – inhalációs szteroidok és inhalációs rövid hatású béta-agonista hörgőtágító – készítményeket részesítik előnyben. Ha ezekkel nem sikerül tünetmentességet elérni, akkor kombinált inhalációs gyógyszerek rendszeres alkalmazása lehet szükséges.

Biztonságosak-e a gyógyszerek a magzat egészségére?

A belélegzett szteroid tartalmú gyógyszereket kis-és közepes dózisban, az utasítások betartása mellett használva nem kell mellékhatásoktól tartani, ill. nincs káros hatása a magzatra. Szisztémás – tablettás, injekciós – készítményt tartós tünetes állapot, vagy asztmás roham esetén kell beépíteni a kezelésbe, a feltétlenül szükséges ideig.

Szedni kell a felírt gyógyszereket

Sok kismama a mellékhatásoktól tartva inkább nem szedi, vagy csökkenti az orvos által felírt gyógyszer mennyiséget. A nem megfelelően kezelt asztma miatt azonban megeshet, hogy a magzathoz nem jut a fejlődéséhez szükséges oxigén. Emiatt növekedés- és súlyfejlődés elmaradás, preeklampszia vagy akár koraszülés is bekövetkezhet.

A súlyos asztmásoknál nagyobb a kockázat

Eltérő, hogy ki, hogyan reagál a terhességre. Míg egyes asztmás kismamák tünetei javulnak, mások kifejezett rosszabbodásról számolnak be. Ennek a kockázata a közepesen súlyos vagy súlyos asztmás kismamáknál még magasabb, s jellemzően a második trimeszter végén következik be.


Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

2020. február 05.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Fotó: 123rf.comSokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.


A kiskamaszok többsége több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik

2020. február 04.

Fotó: 123rf.com

A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik – ismerteti egy felmérésre hivatkozva a K&H Bank, a pénzügyi ismeretek minél korábbi megszerzésére felhívva a figyelmet.

Magyarországon általában 7-10 éves kor között kezdenek el a szülők a költőpénzről gondoskodni, a 11 éven felülieknek már 84 százaléka kap zsebpénzt.

A 6 éven aluliak általában 500 forint alatti összegből, a 7-14 évesek 500-1000 forintból, míg a 15 éven felüliek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta – derül ki a felmérésből. Ez éves szinten 6000-12 000 forintot, az idősebb korosztálynál akár 24 000-60 000 forintot jelent. Ekkora éves kereteknél a gyerekek már lehetőséget kapnak a zsebpénz elköltése mellett a megtakarításra is.

A 3-10 éves korosztály 20 százalékának van bankszámlája, bár ezekhez a gyerekek még nem férhetnek hozzá a törvényi szabályozás miatt. A 15 évnél idősebbek fele viszont már a szülői engedély birtokában rendelkezhet a számlán lévő összegről.

A K&H Bank azt tapasztalja, hogy a 6-11 éves korosztály tagjai közül számlával rendelkezők aránya az elmúlt 10 évben nagyságrendileg nem változott. A 10-14-éves korosztályból viszont az előbbi csoporthoz képest közel kétszer annyian rendelkeznek bankszámlával.

Fontos, hogy mire az általános iskolások eljutnak a bankszámlanyitásig, tisztában legyenek bizonyos pénzügyi fogalmakkal.


Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?

2020. február 03.

Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.

Fotó: 123rf.comVetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.

A hormonkezelés segíthet?

Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.

Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.

Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:

• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.

Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...198