sub

Információk, érdekességek

Asztmás roham gyermekkorban – Ezek a kezdeti tünetek!

2017. június 05.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
– éjszakai köhögés
– légúti fertőzés
– láz
– eldugult vagy náthás orr
– tüsszögés, viszketés a torokban
– szokatlan fáradtság
– étvágytalanság
– sápadtság
– karikás szemek
– mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
– fejfájás
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.


Asztmás roham gyermekkorban – Ezek a kezdeti tünetek!

2017. június 05.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
– éjszakai köhögés
– légúti fertőzés
– láz
– eldugult vagy náthás orr
– tüsszögés, viszketés a torokban
– szokatlan fáradtság
– étvágytalanság
– sápadtság
– karikás szemek
– mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
– fejfájás
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.


Anyamonológok: tabuk nélkül az anyaság mindkét oldaláról

2017. június 02.

Máté Krisztina cukormáz nélküli filmet forgatott…

Tizenhárom édesanya és egy tizennegyedik, aki riporterként segít nekik abban, hogy őszintén beszéljenek életük bizonyára legnagyobb kihívásairól, a gyermekvállalásról, a szülésről, a gyermeknevelésről. Máté Krisztina rövidfilmje.

Tabuk és álszent pátosz nélkül forgatott riportfilmet az anyaságról Máté Krisztina. Az Anyamonológok című alkotásban 13 különböző korú, típusú, élethelyzetű édesanya osztja meg élményeit az anyaságról nem elhallgatva kétségeiket, félelmeiket, rossz élményeiket sem. Ugyanakkor a gyakran megható, máskor humoros, de leginkább nagyon valóságos mondatokból, gesztusokból mégis kirajzolódik az anyaság igazi szépsége.

A 23 perces alkotást ünnepélyes bemutatón vetítették le a sajtó képviselőinek Anyák napja előtt. Az eseményen megjelentek a filmben szereplő édesanyák is.

Máté Krisztina, aki riporterként, rendezőként és producerként is közreműködött a film elkészítésében elmondta: „Édesanyaként sokan éreznek lelkiismeret-furdalást azért, mert nem azt, nem úgy, vagy nem akkor érzik, ahogy azt az anyák nagy könyvében megírták. A magyar társadalomban szinte tabunak számít a szülés utáni depresszió, de sokan néznek rossz szemmel a kisgyerek mellett is karrierjét építő nőkre is. Ezzel a filmmel azt szerettem volna megmutatni, hogy a kétség és a határozottság, a gyengeség és az erő nem zárja ki egymást; nincsenek tökéletes anyák, a jó anyák viszont sokfélék, nem húzható rájuk séma”.


Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

2017. május 31.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.


Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt

2017. május 29.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például

  • képalkotó diagnosztikai megoldások,
  • és/vagy a magzat közvetlen „közeléből” történő mintavétel.

E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).

Az új, genetikai alapú módszerek

Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...132