sub

Információk, érdekességek

Hat éven át keveset alszanak a szülők

2019. május 14.

Az első baba születésétől kezdve akár hat évig is kevesebbet alusznak a fiatal szülők, mint a várandósság előtt – derült ki egy hosszú távú új kutatásból.

 

Fotó: 123rf.comA szülők alvásmennyiségéről és az alvással kapcsolatos elégedettségéről készített tanulmányt 4659 olyan szülő – 2541 anya és 2118 apa – részvételével végezték, akiknek 2008 és 2015 között született gyereke. A Warwicki Egyetem, a Nyugat-virginiai Egyetem és a Német Gazdaságkutató Intézet tudósainak munkáját a Sleep című szaklap közölte.

A vizsgált időszakban a résztvevők évente interjúban számoltak be alvásuk minőségéről. Az első baba születésétől számított első három hónapban az anyák átlagosan egy órával aludtak kevesebbet, mint a várandósság előtt, az apák alváshossza mintegy 15 perccel rövidült.

“A nők a férfiaknál több alváshiánnyal néztek szembe a gyerek születése után, ami azt tükrözi, hogy az anyák továbbra is gyakrabban töltik be az elsődleges gondviselő szerepét” – mondta Sakari Lemola, a Warwicki Egyetem pszichológiai karának kutatója.

Amikor a gyerekek 4-6 évesek voltak, az anyák alvásideje még mindig 20 perccel rövidebb volt, mint a gyermektelen években, az apáké továbbra is 15 perccel volt kevesebb.

Az első gyereküket gondozó szülők alvására nagyobb hatással volt a gyereknevelés, mint a tapasztaltabb szülők alvására. A szoptató anyákra valamivel erősebben hatott az új helyzet, mint a babájukat üvegből táplálókra.

Az eredmények azt mutatták, hogy sem a háztartás magasabb jövedelme, sem a pszichoszociális tényezők – többek között az, hogy két vagy egy szülő neveli-e a gyereket – nem játszottak szerepet az alvás minőségének szülés utáni változásában.


Az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb az ekcémás

2019. május 10.

Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.

Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre – írta a Phys.org.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.

A washingtoni Children’s National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.

A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.

A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.


Miért nem elég csak folsavat szedni terhesség alatt?

2019. április 30.

Fotó: 123rf.com

Nagyon sok nőben merül fel a kérdés, hogy ha a folsav a legfontosabb, amit szedni kell terhesség alatt, akkor miért nem elég csak azt bevinni pluszban a szervezetbe? A kérdés megválaszolásában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van segítségünkre.

Miért fontos a folsav és miért nem elég?
A folsav nagyon fontos összetevője az egészséges fejlődésnek a baba szempontjából, hiszen ez az anyag képes megakadályozni, illetve drasztikusan csökkenteni az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. Nem is kérdés, hogy szedését javasolják a szakemberek.

A szervezetben egyébként is megtalálható ez az anyag, így lehetséges az, hogy nagyanyáink korában, amikor még semmilyen plusz anyagot nem szedtek, egészséges babák születtek. Sajnos azonban az azóta eltelt évek alatt az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent. Ez köszönhető a tápanyagokban egyre kevéssé bővelkedő termőtalajoknak, a műtrágyázásnak és természetesen a tömegtermelésnek.

Azonban, ha a folsavból már nincs elég a szervezetben ahhoz, hogy a várandósság alatt megnövekedett igényeket fedezze, akkor sajnos más, szintén kiemelten fontos anyagból is hiányt szenved a szervezet, vagyis ezek pótlása is szükséges!


A koraszülés egyaránt múlhat a férfin és a nőn is

2019. április 29.

Világnapot jellemzően olyan dolgok kaphatnak, melyek jelentősek, vagy melyekre szeretnék felhívni a figyelmet, mert vagy egyre kisebb számban fordulnak elő, vagy egyre nagyobban. Ez utóbbi a szomorú apropója annak, hogy a koraszülöttek is kaptak világnapot. Pedig a koraszülések a legtöbb esetben elkerülhetőek, megelőzhetőek. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.

Fotó: 123rf.comKoraszülések

Sajnos a statisztika nem éppen kedvező. Világviszonylatban ma 15 millió baba születik túl korán, vagyis a 37. hét előtt egy évben. Ez döbbenetesen nagy szám, de még rosszabb a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy csak 1995 és 2005 között 22%-kal nőtt a koraszülések száma.

A legrosszabb helyzetben az északi államok, Dánia, Finnország, Norvégia, stb. vannak, itt egyes helyeken az arány 51%-os is lehet, ami kifejezetten elkeserítő. Minden második szülés koraszülött babát eredményez, akit nem lehet hazavinni, akivel még akár hónapokig is egy kórházban kell lenni, izgulni a kis életéért, rettegve tölteni a mindennapokat.

A hazai helyzet valamivel jobb. Itthon a statisztika 12-14% körüli, ami még mindig igen magas, tekintve, hogy az orvostudomány milyen fejlett. Ugyanakkor ez az adat megyénként eltérő.

A koraszülés nem betegség, hanem állapot

Ezt azért érdemes tisztázni, mert a legtöbb esetben a koraszülést nem betegség idézi elő, vagyis mi magunk tehetünk ellene! Sokszor hallhatjuk, hogy a kismamának fontos az étkezés, a mozgás és a nyugalom. Sajnos a fejlett társadalmakban egyiket sem éppen könnyű teljesíteni.


Új szoftver jelezheti előre a petefészekrák túlélési esélyeit

2019. április 28.

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek – állapították meg brit és ausztrál kutatók.

Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt.

A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet.

Az új technológia arra is használható lesz, hogy a petefészekrákos betegeket a daganat CT-felvételén mutatkozó kicsi szövetkülönbségek alapján osszák csoportokra, nem pedig a rák típusa és stádiuma szerint.

Eric Aboagye, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rákgyógyítás fejlődése ellenére az előrehaladott petefészekrák hosszú távú túlélési esélyei csekélyek, ezért szükség van a kezelések új módszereire.
“Technológiánk részletesebb és pontosabb információt ad arról, hogyan reagálna a páciens az egyes kezelésekre, így az orvosok jobb és irányítottabb gyógymódok mellett dönthetnek” – magyarázta.

A petefészekrák a daganatok hatodik leggyakoribb fajtája a nők körében, leggyakrabban a menopauzán átesett nőket sújtja, valamint azokat, akiknek a családjában már előfordult a kór.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...181