sub

Információk, érdekességek

A gyermek orrvérzése ijesztő lehet

2019. november 07.

Gyermekkorban is gyakori panasz, illetve tünet az orrvérzés, mely időnként rémületet kelt a szülőkben.

Fotó: 123rf.comA családtagok mindenfajta vérzéstől megijedhetnek, és súlyosbítja a helyzetet, hogy a környezet viszonylag kis mennyiségű vérrel való beszennyeződése, nagy mennyiségű vérzés látványát kelti. Utóbbi azonban csalóka, hiszen, ha belegondolunk, akkor egy fél kávéscsészényi víz kiöntése is mekkora foltot hagy a konyha kövezetén! 

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb okokat és a teendőket.

Mik lehetnek az okok?

Az orrnyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, melynek jelentősége, hogy a belélegzett levegőt felmelegítse. Ennek a hajszálérhálózatnak a sérülése eredményezi az orrvérzést. Könnyű belátni, hogy abban az esetben, amikor a hajszálerekben megnövekszik a vérnyomás, akkor azok fala megrepedve orrvérzést okoz. Ilyen vérnyomás-emelkedést azonban legtöbbször teljesen átmeneti és banális dolgok okoznak, nem pedig a laikusoknak is egyből az eszükbe jutó magasvérnyomás-betegség.

Egy banális nátha során az orrnyálkahártyán zajló gyulladás miatt kitágulnak a hajszálerek. Ez természetesen a bennük áramló vér mennyiségét illetve annak érfalra gyakorolt nyomását is megnöveli. Ha ilyenkor egy további nyomásfokozódás lép fel (erőteljes orrfúvás, tüsszentés, orrszívás, hosszabb légvételi szünet alvás közben), akkor ennek az érfal már nem tud ellenállni, és megreped. Természetesen serdülőkorú gyermekek visszatérő orrvérzése esetén gondolni kell a magasvérnyomás-betegség lehetőségére is, így otthoni vérnyomásmérésekkel, gyanú esetén szakorvosi vizsgálat alapján szükséges ennek a lehetőségét megerősíteni vagy kizárni.

Amennyiben nagyon száraz a szobalevegő, akkor az orrnyálkahártya kiszáradása mellett pörkök képződhetnek, melyek megsértve a nyálkahártyát, mint egy mechanikus trauma eredményezhet orrvérzést. Kisgyermekek esetében a külső erőbehatás okozta sérülésen túl gondolni kell az orrpiszkáláshoz társuló vagy az orrba feldugott esetleges idegentest orrvérzést provokáló hatására is.


Újszülöttek köldökcsonkjának ápolása

2019. november 05.

Valamennyi kismama és gyakorló anyuka tapasztalhatja, hogy a tudomány kevés területe olyan színes, és sok esetben ellentmondó, mint a csecsemők ápolásának „tudománya”. Mást mond a gyermekorvos és a védőnő, máshogy csinálták szüleink, és teljesen másképp kell kivitelezni a szakkönyvek szerint.

Fotó: 123rf.comVonatkozik ez a csecsemők altatására, szoptatására, etetésére, bőrápolására és köldökcsonkjának ellátására is. Jelen összefoglalásban bemutatásra és összehasonlításra kerül számos, Magyarországon, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott köldökcsonk ápolási eljárás és technika.

A különféle módszerek sok esetben klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatásossága, és az a tény, hogy viszonylag kevés köldökcsonk-fertőzéses eset történik, bizonyítja azt, hogy nem csak egyetlen követendő út létezik. Ugyanakkor nem ismert a „legjobb köldökcsonk ápolási technika”, mivel átfogó, minden módszerre kiterjedő, nagyszámú újszülött bevonásával végzett klinikai vizsgálat eredménye nem áll rendelkezésre.

A leszáradás

A köldökcsonk a magzatot és édesanyját összekötő köldökzsinór születés utáni maradványa. A köldökcsonk a születést követően a napok elteltével egyre inkább kiszárad, összetöpped, a színe sötétes, feketés lesz, majd a 7-14. napok táján magától leesik. Ha leesik egy kis nyílt seb látható a helyén, esetleg kevés véres folyadék szivárgása is észlelhető. A leesésig és azt követően is ügyelni kell arra, nehogy elfertőződjön. A köldökcsonk környékének pirosas elszíneződése, illetve körülötte bűzös váladék felhalmozódása gyanúra adnak okot. Ebben az esetben a gyermekorvos felkeresése szükséges.


A vetélés és koraszülés ellen a cink tökéletes fegyver lehet!

2019. október 22.

Fotó: 123rf.com

A mindennapjainkhoz is szükséges a cink, a várandósság alatt azonban a jelentősége megsokszorozódik. A cink ugyanis képes arra, hogy megakadályozza az egyik leggyakoribb, vetélést és koraszülést kiváltó tényező létrejöttét!A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre

Miért kell a cink?

Természetesen nem csak a várandósság során van szükségünk a cinkre, hiszen ez az anyag alapvetően fontos a szervezetünk számára. A cink részt vesz a sejtosztódásban, a látás megőrzésében, a normál anyagcsere fenntartásában, a termékenység megőrzésében és az immunrendszer normál működésében is. Szerepe tehát nagyon sokrétű, de sajnos a szervezet csak nagyon keveset képes belőle tárolni, kifejezetten cink raktározására beállt szerv nincs.

Ennek megfelelően a cink bevitele folyamatos kell legyen a szervezetbe, ezzel tartható fenn egészséges szintje. A várandósság alatt a cinkigény is megnő, többek közt azért, mert a magzat fejlődéséhez elengedhetetlen. De tény, hogy a cink – a rézzel együtt – kiemelt szerepet játszik abban, hogy megakadályozza a hüvelyi fertőzések felszállóvá válását, ami világviszonylatban is a vetélések és koraszülések közel 70% (!)-ért felelős.


Mi lehet a székrekedés oka?

2019. október 22.

A gyerekeknél viszonylag gyakori problémának számít a székrekedés, mely elsősorban a nem megfelelő étkezés és a kevés folyadékfogyasztás eredménye, amit gyakran csak tetéz a sokakra jellemző mozgáshiány.  A székrekedés azonban van, hogy hormonproblémára, azon belül is pajzsmirigy alulműködésre utal. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusát kérdeztük a témában.

Fotó: 123rf.comSzékrekedés gyermekkorban

A székrekedés nem ritka panasz gyerekeknél, mely miatt gyakran fordulnak velük orvoshoz a szülők. A probléma igen kellemetlen, sőt, fájdalmas is lehet számukra, ráadásul szövődményeket is okozhat. Hátterében lelki és fizikai okok is állhatnak- természetesen első körben a szervi problémákat kell kizárni.

Gyermekek – főleg a kisebbek- esetén igen gyakori, amikor egy-egy rossz székletürítési élmény miatt az érintett fél, nem szeretne székelni, visszatartja azt, ami csak tovább ront a panaszon. Előfordulhat az is, hogy túl gyorsan, nem a gyerek tempójában próbálta a szülő szobatisztaságra szoktatni őt, ami szintén székletürítési zavarokat, székrekedést okozhat. 

Érdemes tudni, hogy az anyatejjel táplált csecsemők esetén nem beszélhetünk székrekedésről akkor, ha a baba 1 hétig nem ürít, ám a közérzete jó, hasa nem kemény, nem fáj. Ennek oka, hogy az anyatej szinte 100%-ban hasznosul. Tápszerrel táplált csecsemők esetén azonban napi minimum egy széklet ürül. A hozzátáplálással az széklet jellege megváltozik, keményebbé válik, és napi 2-3 és a 2-3 naponkénti széklet is normálisnak számít.


Hogyan működik a kötődési rendszer?

2019. október 21.

A kötődéselmélet megfogalmazása John Bowlby nevéhez fűződik. Ennek lényege, hogy amíg az utódnak (legyen az állat vagy ember) az életben maradáshoz szüksége van a szülői gondoskodára, komplex kötődési viselkedést tanúsít a szülő iránt, azaz igényli annak a közelségét, és szorongás tölti el, ha a szülő eltávolodik.

Fotó: 123rf.comMár a csecsemő is kötődési viselkedést mutat, mosolyog, gőgicsél, örömét fejezi ki a szülő közelségét tapasztalva, sír, ha hívni akarja, és amikor már helyváltoztatásra képes, aktívan keresi a szülőt. Ez a kötődési viselkedés alapvető késztetés, a gyermek az őt elhanyagoló, bántalmazó szülőhöz is ragaszkodik.

Növekedésével a gyermek egyre tovább tudja elviselni szorongás nélkül az anyja távollétét, mert kialakul benne a kötődési személy belső reprezentációja. A kötődési rendszer egész életünkben aktív marad, e rendszer működésének velejárói az olyan intenzív érzelmek, mint a szerelem, a barátság, a szeparációs szorongás vagy a gyász. A kötődés módja és jellege egyénenként változó, ezt szokták a kötődési stílussal leírni.

A kötődési stílus megfigyelésére Mary Ainsworth kidolgozott egy egyszerű módszert, amely háromperces kis epizódokból áll. A kisgyermek megérkezik anyjával, és egy szobába vezetik őket, ahol a mama játszani kezd gyermekével, majd benyit egy idegen, és kapcsolatba lép a gyermekkel. Ekkor a mama kimegy, az idegen beszélgetni kezd a gyermekkel, és megpróbálja rávenni, hogy játsszon a játékokkal.

A mama visszatér, játszik a gyermekkel, az idegen távozik. Aztán a mama is követi, egyedül hagyva a gyermeket. Az idegen visszajön, ha szükséges, vigasztalni próbálja a gyermeket, és játékot kezdeményez vele. Végül a mama is visszatér, az idegen pedig kimegy. A történéseket detektívtükrön keresztül figyelik, különösen azt a két jelenetet, amikor az anya visszatér: mi történik ilyenkor a gyermek és az anyja között? A módszert idegen helyzetnek nevezték el.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...192