sub

Információk, érdekességek

Szigorítások a homeopátiás készítményekről

2020. július 15.

Július 1-től csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás gyógyszerek Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták az indikációjukat.

A törvény a 2005-ös, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről szóló és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó jogszabályokat módosítva előírta, hogy a 2004. május 1., Magyarország európai uniós csatlakozása előtt engedélyezett, terápiás javallattal (indikációval) rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. július 1-je után akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az ezen gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó uniós előírásoknak.

Az OGYÉI közleménye szerint július 1-től csak azok a készítmények tarthatják meg javallatukat, amelyeknél ezt klinikai vizsgálatokkal is alátámasztották.

Ismertették, hogy a jogszabály módosítása 41 terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszert érintett, 2019-ben 22 ilyen készítmény forgalomba hozatali engedélyének visszavonását kezdeményezte az engedély jogosultja, nyolc esetben pedig javallat nélküli, egyszerűsített törzskönyvezési eljárást kezdeményeztek. Utóbbiból hat termék eljárása és az engedélyek kiadása 2019-ben megtörtént.

Jelenleg nincs olyan homeopátiás készítmény Magyarországon, amelynek terápiás hatásosságát klinikai vizsgálattal bizonyították volna.


Pajzsmirigy gyógyszerek szedése nyáron

2020. július 07.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben nyaralásra vagy hétvégi kiruccanásra készül, ellenőrizze, hogy elegendő lesz-e a hazaérkezés utáni napokra is a pajzsmirigy gyógyszere. Ha nem, írasson fel elegendő mennyiséget, és konzultáljon orvosával az utazás terveiről. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondja el a legfontosabbakat.

A kánikulát gyakran még az egészségesek sem viselik jól, hát még a pajzsmirigybetegek. Felerősödhetnek a tünetek, főleg a túlműködésben szenvedőknél, hiszen náluk gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság, és nehezen vészelik át a meleget. Az is előfordulhat, hogy nyáron túlműködésbe megy át az alulműködés, így a dózis csökkentése indokolt. Erről mindenképpen konzultáljon orvosával!

– Kerülje a tűző napot és ha kell, tegyen magára hideg vizes borogatást!
– Fogyasszon napi minimum 2 liter folyadékot.

Fokozottan figyeljen a gyógyszereire is!

Természetesen elegendő gyógyszerrel kell útnak indulni, tervezzen előre, a kezelőorvos három havi adagot minden további nélkül fel tud írni.

A legtöbb gyógyszer igen hőérzékeny, a nyári melegben vagy a tűző napon a nem megfelelő tárolás miatt lebomlanak. A pajzsmirigyzavarokra alkalmazott készítmények 30 °C felett veszíthetnek hatásukból, ezért 25 °C körül kell tárolni a gyógyszereit – tanácsolja dr. Békési Gábor.

Amennyiben autóval utazik, és megállnak valahol, előfordulhat, hogy a gépjárműben akár 60 °C is lehet a tűző napon. Tegye inkább hűtőtáskába, vagy ha megérkeznek a szállásra, a hűtőbe a készítményeket, ha nem klimatizált a helyiség. Arra is figyeljen, hogy ne kerüljön a gyógyszer hűtőakku közelében, mert a nagyon hideg sem tesz jót a készítménynek. Éppen ezért nem szabad fagyasztóban sem tartani a gyógyszereket.


Mikor vegyem be a gyógyszert?

2020. június 11.

Fotó: 123rf.com

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.


Milyen út vezet egy védőoltás kifejlesztéséig?

2020. június 03.

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. Amikor egy addig ismeretlen vírus, mint napjainkban a koronavírus milliók életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, hogy vajon mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A COVID-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába.  

A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. A Budai Egészségközpont szakértője, dr. Jelenik Zsuzsanna ismerteti azokat a fázisokat, amelyeken minden vakcinának át kell esnie a szabadalmazás útján.

Mesterséges ellenállás

Egy-egy kórokozóval való „találkozás”, fertőzés után a szervezetünk bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszerünk ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” az egyszer már leküzdött kórokozófajta (pl. vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését.

„Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.


Nem gyengíti az immunrendszert az agyhártyagyulladás elleni védőoltás

2020. május 13.

Fotó: 123rf.com

Nem gyengíti az immunrendszert a bakteriális agyhártyagyulladás elleni védőoltás, így a koronavírus okozta helyzetben is fontos beadatni – hívta fel a figyelmet Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A fertőző agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású betegség, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek – amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút – 24 órán belül a páciens intenzív osztályra kerül, illetve a betegek egyötöde elhalálozik.

A betegségnek nagyon magas a halálozási arányszáma, sok betegnél a gyógyulás végtageltávolítással jár, illetve nagyon magas a végleges idegrendszeri sérüléseknek a száma is.

A betegség leginkább a csecsemőkre és az öt év alatti gyermekekre, illetve a 16 és 20 év közötti korosztályra veszélyes. Az igazolt évi esetszám 50 es 70 között van Magyarországon – mondta, megjegyezve, hogy gennyes agyhártyagyulladásban ennél sokkal többen halnak meg, csak sok esetben nem sikerül pontosan kimutatni a baktériumot.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...66