sub

Információk, érdekességek

Milyen út vezet egy védőoltás kifejlesztéséig?

2020. június 03.

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. Amikor egy addig ismeretlen vírus, mint napjainkban a koronavírus milliók életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, hogy vajon mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A COVID-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába.  

A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. A Budai Egészségközpont szakértője, dr. Jelenik Zsuzsanna ismerteti azokat a fázisokat, amelyeken minden vakcinának át kell esnie a szabadalmazás útján.

Mesterséges ellenállás

Egy-egy kórokozóval való „találkozás”, fertőzés után a szervezetünk bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszerünk ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” az egyszer már leküzdött kórokozófajta (pl. vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését.

„Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.


Nem gyengíti az immunrendszert az agyhártyagyulladás elleni védőoltás

2020. május 13.

Fotó: 123rf.com

Nem gyengíti az immunrendszert a bakteriális agyhártyagyulladás elleni védőoltás, így a koronavírus okozta helyzetben is fontos beadatni – hívta fel a figyelmet Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A fertőző agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású betegség, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek – amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút – 24 órán belül a páciens intenzív osztályra kerül, illetve a betegek egyötöde elhalálozik.

A betegségnek nagyon magas a halálozási arányszáma, sok betegnél a gyógyulás végtageltávolítással jár, illetve nagyon magas a végleges idegrendszeri sérüléseknek a száma is.

A betegség leginkább a csecsemőkre és az öt év alatti gyermekekre, illetve a 16 és 20 év közötti korosztályra veszélyes. Az igazolt évi esetszám 50 es 70 között van Magyarországon – mondta, megjegyezve, hogy gennyes agyhártyagyulladásban ennél sokkal többen halnak meg, csak sok esetben nem sikerül pontosan kimutatni a baktériumot.


Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

2020. április 04.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”


Van ismét Konakion injekció a patikákban

2020. március 31.

Fotó: 123rf.com

Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. Mindkét hatáserősségben (10 és 2 milligrammos) szállít a patikáknak Konakion injekciókat a Hungaropharma – tájékoztatta a Népszavát Feller Antal vezérigazgató.

Azt is elmondta, hogy a szerből egy nagyobb mennyiség érkezett az országba. A készletet a hazai előírásoknak megfelelően még át kellett csomagolni, de folyamatosan szállítanak a patikáknak. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. A bejegyzésekből az is látszik hogy azért az országban itt-ott egy-egy patikában volt aki tudott szerezni. Ez az injekció már tavaly tavasz végén is hiánycikké vált és most megint nem lehetett kapni.

A Konakionban a véralvadásban fontos szerepet játszó K-vitamin egy szintetikus formája található. Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A szájon át is beadható készítményt otthon hat hónapos korig többször adják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a babának.

A Népszava több – fővárosi és Pest-megyei – patikában is érdeklődött, mindenütt volt a készítményből. A gyógyszerészek szerint ugyan nem korlátlanul, de a szükséges mennyiséget szállítja a Hungaropharma. A készítményt csak recept ellenében adhatják ki a gyógyszerészek. 


Az ibuprofen nem súlyosbítja a koronavírus tüneteit

2020. március 24.

Az EMA tudatában van a közösségi médiában megjelent híreknek, amelyek szerint a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID), például az ibuprofen, súlyosbíthatják a koronavírus betegség (COVID-19) tüneteit.

Fotó: gettyimages.comJelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofen és a COVID-19 súlyosbodása között. Az EMA szorosan nyomon követi a helyzetet, és felülvizsgál minden új információt, amely a kérdés kapcsán a pandémiával összefüggésben tudomására jut.

Az EMA Farmakovigilanciai Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC) 2019 májusában elkezdte a nem szteroid gyulladáscsökkentő ibuprofen és a ketoprofen felülvizsgálatát a francia gyógyszerhatóság (ANSM) tanulmányát követően, amely szerint ezek a gyógyszerek súlyosbíthatják a bárányhimlő (varicella) és egyes bakteriális fertőzések tüneteit. Számos NSAID készítmény kísérőirata már tartalmazza a figyelmeztetést, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk elfedheti a súlyosbodó fertőzés tüneteit. A PRAC felülvizsgálja az összes rendelkezésre álló adatot, hogy megvizsgálja, vajon szükség van-e további intézkedésre.

A koronavírus betegség kezelésénél a láz- vagy fájdalomcsillapítás megkezdésekor a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek mérlegelniük kell az összes rendelkezésre álló kezelési lehetőséget, beleértve a paracetamolt és a nem szteroid gyulladáscsökkentőket is. Minden gyógyszernek megvannak a maga előnyei és kockázatai, amelyek szerepelnek a kísérőirataikban is, és amelyeket figyelembe kell venni a nemzeti irányelvekkel együtt. Az Európai Unióban ezek többsége a paracetamolt ajánlja elsőként láz vagy fájdalom csillapítására.

A nemzeti klinikai irányelvekkel  összhangban a betegek és az egészségügyi szakemberek folytathatják az NSAID-ok (például az ibuprofen) alkalmazását a jóváhagyott kísérőiratoknak megfelelően. A jelenlegi ajánlás szerint ezek a gyógyszerek a lehető legrövidebb ideig a legkisebb hatékony adagban alkalmazhatók.

Ha bármilyen kérdése lenne, beszéljen orvosával vagy gyógyszerészével. A fentebb leírtak alapján nincs semmi ok arra, hogy az ibuprofent szedő betegek megszakítsák kezelésüket. Ez különösen fontos azoknál a betegeknél, akik krónikus betegségek kezelésére szednek ibuprofent vagy más NSAID gyógyszert.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...65