sub

Információk, érdekességek

Antibiotikumok: szedni vagy nem szedni?

2018. április 17.

A láz mindig riadalmat okoz. Sokan még azt is elfelejtik, amit pedig bizonyára jól tudnak: a mérsékelt lázat lehet, a magas lázat pedig ajánlatos csillapítani, bár erről a legújabb tudományos vizsgálatok alapján a régebbitől némileg eltérően vélekedünk. Mai felfogásuk szerint ugyanis a mérsékelt lázat nem célszerű megszüntetni.

Azt is általában mindenki tudja, hogy melyek a lázcsillapító gyógyszerek, sőt azt is, hogy esetleg hűtőfürdő, hűtőpakolás is alkalmazható. Vannak azonban, akik lázcsillapításra antibiotikumot szednek, vagy adnak be a gyermeküknek, ami nagyon helytelen!

Az antibiotikumok közvetlenül nem csillapítják a lázat. A fertőzés okozta láz csak akkor csökken, amikor az antibiotikum hatására már elpusztultak a kórokozók, vagy legalábbis megáll a szaporodásuk, tehát csak egy szakszerű kúra eredményeképpen.

Az antibiotikum nem a betegséget gyógyítja, hanem a kórokozót pusztítja el. Ebből az is következik, hogy a legkülönbözőbb betegségekben (fertőzésekben) ugyanazokat az antibiotikumokat lehet alkalmazni.

A kórokozók szaporodásának leállításával, elpusztításával az antibiotikum időt és lehetőséget ad az emberi szervezetnek, hogy regenerálódjon, meggyógyuljon.


Európában nő az antibiotikum rezisztencia

2018. április 17.

Az ECDC az EU tagországok legfrissebb adataira támaszkodva állította össze tájékoztatóját az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-fogyasztás témakörében az 5. Európai Antibiotikum Nap alkalmából.

Az antibiotikum rezisztencia jelentős európai és globális közegészségügyi probléma, amelyet nagy részben az antibiotikumokkal való visszaélés, a helytelen alkalmazás okoz. Az ECDC adatai alapján az EU tagállamok egyharmadában az elmúlt négy évben szignifikánsan növekedett a több antibiotikummal szemben kombináltan rezisztens kórokozók száma, közöttük a Klebsiella pneumoniae és az E. coli. Számos tagállamban az összes esetszámot tekintve 25% körüli, ám egyes tagállamban 60%-ot is eléri a kombináltan rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések aránya.

Figyelmeztető tény, a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek számára korlátozottak a kezelési lehetőségek, mert mindössze néhány, a közelmúltban törzskönyvezett antibiotikum áll rendelkezésre.

Az antibiotikum rezisztencia fenyegető veszély az európai polgárok egészségére

Növekvő egészségügyi költségeket, a betegek számára extra megnövekedett kórházi bennfekvési időt jelent és számos esetben halált okoz. Marc Sprenger, az ECDC igazgatója, az ECDC és az Európai Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az ECDC adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben Európa szerte jelen van az antibiotikum rezisztencia, megnövekedett a multirezisztens Gram-negatív baktériumok – mint a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) – száma. Ez azt jelenti, hogy akik a fertőződnek e baktériumokkal, azok gyógyítására csak néhány, a közelmúltban kifejlesztett antibiotikum áll rendelkezésre, mint például az ún. karbapenemek."


Növekvő antibiotikum-felhasználás, növekvő gyógyszer-rezisztencia

2018. április 16.

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte, annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget.

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte (2000 és 2015 között) annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzés.

A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása - elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) - írta a medicalxpress.com.


Megkezdődött a nemzeti gyógyszer-azonosítási rendszer felállítása

2018. április 11.

Az összes uniós tagállamot érintő szabályozás szerint 2019 februárjától a gyógyszergyártóknak a vényköteles gyógyszereket olyan biztonsági kóddal kell ellátniuk, amellyel a gyógyszer eredetisége már a gyógyszertári kiadás pillanatában ellenőrizhető.

Mintegy félmilliárd forintból megkezdte a nemzeti gyógyszer-azonosítási rendszer felállítását a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt. A rendszer műszaki kiépítését, és az ehhez kapcsolódó technikai feladatokat a német tulajdonú Arvato Systems GmbH informatikai cég végzi - közölte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz).


Tájékoztatásuk szerint egy, az összes uniós tagállamot érintő szabályozás szerint 2019 februárjától a gyógyszergyártóknak a vényköteles gyógyszereket olyan biztonsági kóddal kell ellátniuk, amellyel a gyógyszer eredetisége már a gyógyszertári kiadás pillanatában ellenőrizhető. Ehhez szükséges, hogy a forgalomba-hozatali engedélyre jogosult gyógyszerek minden egyes dobozának egyedi azonosítóját rögzítsék egy adatbázisban. A rendszer felállítását a magyarországi gyógyszerellátási lánc képviselői által tavaly júliusban megalapított nonprofit szervezet, a HUMVO végzi.

Kiemelték, hogy a szolgáltatás sikeres bevezetése függ a rendszerhez csatlakozó résztvevők együttműködésétől, amelynek érdekében a HUMVO már megkezdte a kapcsolatfelvételt gyógyszertári számítógépes rendszerek üzemeltetőivel és a gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyre jogosultakkal, az első szakmai találkozó április 4-én várható.

Balogh Enikő Réka, a HUMVO ügyvezető igazgató az MTI megkeresésére közölte, hogy a rendszer folyamatos működtetése évente félmilliárd forintba kerül. A bevezetés, majd ezt követően a működtetés költségei a gyógyszer gyártóit és a forgalomba-hozatali engedélyek jogosultjait terhelik.


Csonterősítő gyógyszert szed? – Fogászati kontroll szükséges!

2018. március 07.

A csontok fokozott törési hajlama ellen kifejlesztett, úgynevezett biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek nélkülözhetetlenek a csontritkulás és egyes csontáttéttel járó daganatok kezelésében, ugyanakkor egy ritkán előforduló, de súlyos mellékhatás miatt fokozott fogászati prevencióra és kontrollra van szükség ezeknél a betegeknél – hívta fel a figyelmet Dr. Vaszilkó Mihály, a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika adjunktusa.

Évente nagyságrendileg 70 ezren szednek ilyen készítményeket hazánkban, az ún. állcsontelhalással járó kórkép kialakulásának veszélye nagy dózisú, intravénás daganatterápia esetén akár 4 százalék is lehet, csontritkulás megelőzésére, vagy kezelésére szájon át szedett szerek esetében 0,1-0,001 százalék közé tehető.

A biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket sikerrel alkalmazzák csontritkulás megelőzésére, kezelésére, és a daganatterápiában (pl. emlőrák, prosztatarák, myeloma multiplex esetén), ám bizonyos esetekben olyan súlyos mellékhatásokat okozhatnak, amelynek következtében a betegek állcsontjának egy kisebb vagy nagyobb darabja elhal, amit csak műtéti beavatkozással lehet hosszú távon eredményesen kezelni – mutatott rá Dr. Vaszilkó Mihály. Az ilyen gyógyszert szedők esetében éppen ezért rendkívül fontos a betegség megelőzése, ami a jó szájhigiéné fenntartását, a rendszeres fogászati ellenőrzést jelenti, emellett a fogeltávolítás során körültekintően kell eljárni: fontos, hogy a fogorvos tudjon a fokozott rizikóról.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...58