Információk, érdekességek
Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás
2025. szeptember 02.
Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.
Korábbi trombózis és/vagy trombofília
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.
Cukorbetegség – Mit tehetünk magunkért a kánikulában?
2025. augusztus 31.
Maradjunk aktívak – a melegben is
A mozgás az egyik legfontosabb alappillére a cukorbetegség és az elhízás kontrolljának, sőt akár ellenszernek is nevezhetjük. A perzselő nyári nap megnehezítheti az edzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem szabad tréningezni, csak változtatni kell a programon. Kora reggelre vagy estére időzítsük a kültéri edzést, bár ilyenkor biztonságosabb lehet egy légkondicionált edzőterem, és ha nagyon kimerültünk a meleg miatt, ajánlott alacsonyabb intenzitású, rövidebb programokat választani. A rendszeresség a lényeg: a mozgás serkenti a váráramlást, javítja az inzulinérzékenységet és segít a fogyásban.
Okosan építsük fel az étkezést
Az étkezés a cukorbetegség és az elhízás kezelésében is döntő jelentőségű. Szerencsére a nyár rengeteg gyümölcsöt és zöldséget kínál, amelyek segítenek megkönnyíteni a tápanyagban gazdag étrend összeállítását. De nem minden nyári csemege egészséges! A fagylaltok, cukros italok és sült rágcsálnivalók gyakran csábítóak a melegben, de nem segítik a célok elérését. A vércukorszint kordában tartása és a fogyás érdekében fogyasszunk hidratáló ételeket, például uborkát, paradicsomot és spenótot, amelyek alacsony kalóriatartalmúak és rostban gazdagok. Üdítők és energiaitalok helyett pedig természetes hűsítőket, például citromos vizet vagy cukrozatlan jeges gyümölcsteát kortyoljunk. Az alkoholfogyasztást is tudatosan kell kezelni. IR-esként, cukorbetegként kerülendők a tömény és a cukros italok, a likőrök, helyettük mértékkel fogyasztható jó minőségű száraz bor, vagy cukormentes sör. Ugyanakkor számoljunk a sör szénhidrát tartalmával, valamint azzal, hogy az alkoholok elősegítik a hipoglikémia kialakulását, így érdemes melléjük pl. teljes kiőrlésű kekszet, olajos magvakat, IR-barát szendvicseket enni.
Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak
2025. augusztus 30.
A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:
meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),- szívbetegségek a családban,
- légszomj, hidegrázás jelentkezése,
- mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.
Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.
Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek
Kardiológiai vizit
Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.
Nagylabor vizsgálat
A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
Pánikbetegség és magas vérnyomás?
2025. augusztus 29.
A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.
Pánikbetegség
Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!
Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.
Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:
- fizikai megerőltetés,
- sport,
- idegi hatások,
- szorongás,
- félelem,
- düh.
Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.
Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?
2025. augusztus 25.
Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.
Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?
Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.
Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...263