sub

Információk, érdekességek

A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek

2018. december 07.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.


Honnan ismerhető fel a nátha szövődménye?

2018. november 30.

Fotók: pixabay.comA felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy már nem csak egy „egyszerű náthával” van dolgunk?

Náthás tünetekkel kezdődik

Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó  anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.

A gyulladás jelei

Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Hogyan kezeljük?

A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos orröblítés.


Hogyan kezelhetők az orr- és garatmandula betegségei?

2018. november 17.

Gyerekkorban gyakran okoznak panaszokat az orr és a garatmandulák. Hol a gyulladás, hol csupán a méretük a probléma alapja. A tünetekről és kezelésről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.

Óvodások leggyakoribb panasza
A megnagyobbodott orrmandulák sok gyermeknél okoznak elhúzódó problémákat. Sokszor ez egyéni adottság, vagy egy fertőzéses állapot után a duzzadtabb állapot nem húzódik vissza. Problémát az okoz, ha a megnagyobbodott orrmandula miatt a gyerek orra bedugul, így a száján veszi a levegőt, az orrüreg szűrő funkciója megszűnik. Ha ez az állapot tartós, akkor akár abnormális arcizom és fognövekedés is lehet a következménye. Az orrgaratbeli szűk viszonyok miatt sokszor a középfül felé vezető járat, az Eustach-kürt (fülkürt) sem működik megfelelően, ami miatt gyakran makacs savós középfülgyulladás alakulhat ki, vagy fertőzés esetén heveny középfülgyulladás.

Az orrmandulák eltávolítása segíthet
Az orrgaratban elhelyezkedő orrmandulák gyulladásai általában kb. 3 évesen, közösségbe kerüléskor kezdődnek, és 7 éves kor után fokozatosan el is tűnnek. Mivel az orrmandulák mérete korral csökken, számos panasz kezelés nélkül is elmúlik. Műtéti megoldásra általában akkor kerülhet sor, ha ismétlődő, heveny középfülgyulladás, vezetéses halláscsökkenést okozó idült savós középfülgyulladás alakul ki és ezek nem javulnak életmódbeli változások és kezelés hatására. „Csak” horkolás nem feltétlenül műtéti indikáció, de ha ez légzéskimaradással, -alvási apnoéval- is jár, akkor igen.

A garatmandulák akut gyulladása esetén…
Mandulagyulladás alatt gyakorlatilag a garatmandulák gyulladását értjük. Ezek hátterében leggyakrabban vírusfertőzés áll. A ritkább, bakteriális eredet esetén a leggyakoribb kórokozó az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcus. Ezen kívül Staphylococcus, Pneumococcus, Haemophylus influenzae vagy Coli baktérium okoz leginkább fertőzést.

Kisgyermekeknél jellemző, ismert tünetek a láz, nyelési fájdalom, belövellt garat, rossz közérzet, étvágytalanság. Első lépésben ezek csillapítása a cél és a bő folyadék bevitel. Bakteriális eredetű fertőzés gyanúja esetén antibiotikus kezelés is javasolt, kellő dózisban és kellő időtartamban.


Hogyan szabadulhatunk meg a lumbágótól?

2018. november 08.

A derékba nyilalló görcsös fájdalom komoly megpróbáltatást jelenthet, de bizonyos terápiákkal hosszú távon kezelhetővé válhat, egyes módszerekkel pedig gyorsabban is enyhíthető a kínzó érzés. A kezelési lehetőségeket dr. Arnold Dénes Arnold MsC, fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze ismerteti olvasóinkkal.

A görcsös fájdalom tünetei

A hát alsó szakaszának görcsös fájdalma igen intenzív érzésként jelentkezhet, gyakran sérülés hatására, de erre a panaszra hajlamosíthat a dehidratáltság, a mozgásszegény életmód miatt elgyengült izomzat és a várandósság is. A görcs ugyanis az ágyéki szakasz izmainak feszülése és összehúzódása miatt következik be, és sokszor nem csak a derékban okoz fájdalmat, hanem akár a csípőben és a lábban is. A görcs gyorsan kialakulhat akár egyetlen emelés vagy épp pozícióváltoztatás hatására, de krónikusan is jelen lehet, például egy hátsérülés után, vissza-visszatérő görcs formájában.

A tünetek is változatosak lehetnek:
– feszülés a derékban,
– lehajlás után kiegyenesedési, mozgási nehézség,
– benyilalló, hirtelen, vagy akár krónikusan fennálló fájdalom,
– izomgyengeség a hát alsó szakaszán és a környező izmokban,
– bizonyos helyzetek – például hosszú ideig tartó ülés vagy állás – hatására fokozódó panaszok.


Miért erősödnek ősszel a reumás panaszok?

2018. november 02.

Az ősz és a tél nem kedvez a reumás panaszoknak, a betegek ilyenkor a tüneteik erősödését tapasztalhatják. Dr. Pál Mónika, reumatológus az okokat és a megoldási lehetőségeket vette számba.  

A fájdalom oka a nyomás változása
A reuma egy nagy gyűjtőfogalom, amely közel 200 betegséget takar. A közös bennük, hogy minden esetben valamely testrész vagy szerv kimutatható ok nélküli, fájdalmas, tartós, a legtöbb esetben gyulladásos megbetegedéséről van szó. Egyelőre sajnos nem sikerült azonosítani a kiváltó okot, a betegséggel járó fájdalom azonban sokszor fokozódik, többek közt az időjárás változása szerint. Ennek oka a légnyomásváltozás. Az egészséges ízületek belső nyomása ugyanis nulla, és ezt a külső légnyomás nem befolyásolja. A beteg, kopásos, vagy gyulladásos ízület nyomása azonban magasabb, minimálisan 20-30 Hgmm. Ezt a nyomást a légnyomásváltozás gyors süllyedése-emelkedése is befolyásolja, duzzanatot és fájdalmat eredményezhet.

A lappangó gyulladást fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideghatás fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. A szél, a hideg leginkább hát- és derékfájást eredményez, ugyanakkor a térdízület fájdalma szempontjából jóval nagyobb szerepet játszik a túlsúly és a lábak rossz vérkeringése. Ezeken kívül még számos oka lehet az őszi-téli végtagfájdalmaknak, amelyeket csakis szakorvos tud diagnosztizálni.  


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...156