sub

Információk, érdekességek

3 lépés a derékfájdalom pontos diagnózisáért

2020. augusztus 10.

Fotó: gettyimages.com

Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt.   

  • Részletes anamnézis

Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.
Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
– Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?


A szúnyogcsípés szívférgességet is okozhat

2020. augusztus 01.

Tigris szúnyog (Fotó: pixabay.com)

A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz.

Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is. Hazánkban a Dirofilaria repens okoz megbetegedéseket. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (csomót). Ebben a faj egy – többnyire nem ivarérett – példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul.

Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe.

Emberi fertőzés esetén: csomók keletkeznek

Embernél a klinikai tüneteket a laza bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg (Dirofilaria repens) okozta helyi elváltozások uralják. A csomók bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódnak. Belső szervekben ritkán fordulnak elő. Míg a test különböző részein kialakuló bőr alatti csomó sokáig észrevétlen maradhat, addig a szem körüli, elsősorban a kötőhártya alatti elváltozások korán feltűnést keltenek. A fájdalom és az egyéb gyulladásos tünetek miatt a beteg korábban fordul orvoshoz.


5 nyári tanács szívbetegeknek

2020. július 25.

A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban, különösen, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak és/vagy túlsúlyosak. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa hasznos tanácsokkal.

Fotó: gettyimages.comA kontroll most kiemelten fontos

A szívbetegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen belevágnának egy edzésprogramba. Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy csak időnként „rendetlenkedik a szívük” szintén fokozott óvatosságot kell, hogy tanúsítsanak.

Az 5 legfontosabb nyári tanács szívbetegeknek

1.    Igyunk!
Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen, mialatt és miután fizikai aktivitást végeztünk. Ez alatt akár olyan könnyű mozgásokat is érthetünk, mint kertészkedés, otthoni munkák vagy séta. Ha unalmasnak találjuk a tiszta vizet, facsarjunk bele valamilyen gyümölcsöt, de a túl sok koffeines ital és az alkohol a melegben különösen kerülendő! Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

2.    Védekezzünk a nap ellen!

Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptej-használat, mindenkinek ajánlatos legalább 15 faktoros naptejet használni a szabadban tartózkodáskor. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlatos a legmelegebb órákat, vagyis 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.


Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!

2020. július 22.

Fotó: gettyimages.com

Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén. 

Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.

Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.


Milyen tünetei vannak az ekcémának?

2020. július 18.

Fotó: gettyimages.cmVannak olyan ekcémás, atópiás dermatitises betegek, akiknek az izzadás provokálja a tüneteit, vagy a napfény hatására a meglévő plakkok helyén világos foltok alakulnak ki.

Maga az atópia allergiás reakciók kialakulására öröklött készséget jelent, ami fokozott IgE típusú antitestképződésben nyilvánul meg, és nemcsak ekcémás tünetek jelenhetnek meg, hanem – különösen a későbbi életkorban – asztma, allergiás nátha ill. kötőhártya-gyulladás, valamint csalánkiütés is kialakulhat. Ismert, hogy nemcsak a genetikának van jelentős szerepe a betegség manifesztációjában, hanem a környezeti tényezők is nagy jelentőségűek. Erre utal az, hogy szennyezett levegőjű iparvidékeken nagyobb az atópiás betegek száma, mint a zöldövezetben élőknél.

Milyen tünetek esetén gondoljunk ekcémára?

Az első tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Ez a csecsemőkori ekcéma. A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, átmegy a gyermekkori formába, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk az enyhén nedvedző, hámló plakkokat.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...177