Információk, érdekességek
Van-e különbség a derékfájás és a lumbágó közt?
2023. november 14.
A felnőttek négyötöde találkozott már a derékfájdalommal, amelyet sokan lumbágóként azonosítanak. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a derékfájás lehetséges okaira és a kezelés széleskörű lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Túlterheljük a gerincet
A gyakori derékfájdalom hátterében többek közt olyan tényezők állnak, mint a kényszertartások, a nem megfelelő munkahelyi körülmények és a késői kezelés. A működésbeli elváltozások (például amikor az izomerő kiegyensúlyozatlansága miatt nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más, tartós problémák. Vagyis mindenképpen orvoshoz kellene fordulnia annak, aki nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést tapasztal. (Természetesen ez esetben is érdemes segítséget kérni, de a sérülés nyilván más jellegű kezelést igényel.) Csak szakszerű segítséggel védhetők ki a tartós elváltozások!
A derékfájás maga a lumbágó?
A leggyakrabban jelentkező problémát, vagyis a derékfájást magát valóban szokás lumbágónak is nevezni. Ez az a fajta fájdalom, amely hevességével hívja fel magára a figyelmet, és amelynek kapcsán szinte minden mozdulatnál belenyilall a deréktájba a gyötrő érzés. A lumbágó okai a gerincet mozgató és összetartó izomzat, kötő- és támasztószövetek mikrosérülései, amelynek következtében steril gyulladás alakul ki. Pontosabb okát az esetek háromnegyed részében nem sikerül kideríteni, de az bizonyos, hogy nincsenek olyan idegrendszeri tünetei, mint például a porckorongsérvnek. Kezelésének célja a fájdalom, az izomfeszülés oldása és a gyulladás csökkentése. A különböző borogatások mellett szteroid injekció és nem szteroid gyulladásgátlók is beválhatnak.
A derékfájdalom leggyakoribb, további okai
Izomfeszülés
Az egyre erősödő derékfájdalom többnyire izom eredetű. Amennyiben a gerinccsigolyák kimozdulnak a helyes, szimmetrikus állapotukból, a szervezet automatikusan megpróbálja korrigálni ezt. Ilyenkor a csigolyák melletti izomkötegek állandóan azon dolgoznak, hogy görcsös feszítéssel megfelelő pozíciójukban tartsák a csigolyákat. Ez a feszülés pedig viszonylag rövid idő alatt is derékfájáshoz vezet.
Porckopás
A porckopás az ízületeket borító porc elvékonyodásának, töredezetté válásának folyamata, amely általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, és ez lehet a reggeli merevség oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is.
Porckorongsérv
A porckorongsérv ritkább, de a legsúlyosabb derékfájást kiváltó betegségek egyike. Ha a porckorong elveszíti tartását és kitüremkedik, azaz nyomás alá helyezi a gerincből kilépő idegeket, az komoly fájdalmat okozhat a derékban, amennyiben az ágyéki gerincszakasz érintett.
Isiász
A derékfájás okozója lehet isiász (ülőidegzsába) is. Ez a gerincsérvnek az a formája, amikor a porckorong az ülőideget nyomja. A farpofákba és az alsó végtagba kisugárzó fájdalom jellemzi, egyéb tünetek kíséretében.
Bechterew-kór: elmerevedhet a gerinc
2023. november 13.
A Bechterew-kór, vagy spondylitis ankylopoetica (elterjedt rövidítése SPA – magyar elnevezése sajnos nincs) a gerinc gyulladásos betegsége. A gerincoszlopot alkotó elemek, a csigolyák, porckorongok között gyulladása kóros immunfolyamat miatt lép fel. Emiatt a csigolyák között csontos hidak alakulnak ki, hosszú évek alatt pedig a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. A gerinc ily módon kialakult mozgáskorlátozottsága jellegzetes tartást eredményez, rendszerint kihatással van a vállak és a csípők mozgására.
„Típusos esetben a beteg hajnalban rendszeresen derékfájdalomra ébred, ki is kel az ágyból, mert mozgásra a fájdalom kicsit enyhül, majd a gerinc reggeli merevsége napközben javul. A betegség előrehaladtával a gerinc mozgásának korlátozottságát, elsőként általában a fej fordításának nehézségét veszi észre a páciens, a derék merevsége miatt pedig problémát jelent az előre hajolás” – fogalmazott Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus szakorvosa.
A Bechterew-kór kezelését sokszor hátráltatja, hogy a tünetet a páciens csak egy egyszerű derékfájásnak tartja és mivel nem is sejti, hogy súlyosabb mozgásszervi betegség állhat a háttérben, nem fordul vele orvoshoz. Kétségkívül nem gyakori betegség, nagyjából a népesség kevesebb, mint 0,5%-át érinti, nagyobb arányban a fiatal férfiakat, de gyermekkorban is kezdődhet.
Hogy mitől alakulhat ki a Bechterew-kór, nem teljesen tisztázott. A reumatológus szerint genetikai kockázatot jelent, ha valaki hordozza az úgynevezett HLA-B27 gént, ez a betegek kb. 60-70%-ában mutatható ki. Bizonyos fertőzések szerepe a kialakulásban nagyon valószínű. Bár ezt nem tekintjük autoimmun betegségnek, a gyulladásos folyamat kóros immunműködés miatt áll fenn.
A szakértő szerint a krónikus gyulladásos állapot – amely nem mindig tükröződik a laborvizsgálati eredményben – az egész szervezetre kifejti hatását, étvágytalanság, fogyás, légszomj jelentkezhet, még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is emelkedik. Érdemes tudni, hogy hasonló gerincbetegség társulhat a pikkelysömörhöz, gyulladásos bélbetegségekhez és bizonyos szemgyulladásokhoz is.
„Tartós nyugalmi derékfájás esetén mihamarabb reumatológus felkeresése ajánlott, hiszen a jellegzetes tünetek mellett sokszor már a fizikális vizsgálat, a gerinc funkcionális állapota gyanút kelt a betegségre. A további kivizsgálás során a megfelelő képalkotó vizsgálatok, kezdeti stádiumban MR, később a röntgen, HLA-B27 gén kimutatása és egyéb laborvizsgálatok eredményét látva közelebb kerülhetünk a korai diagnózishoz” – tette hozzá Dr. Mihola Dóra.
Magas vérnyomásnál nem elég a vérnyomás ellenőrzése
2023. november 06.
A magasvérnyomás betegség korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további vizsgálatot tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az otthoni mérés nem elég
Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
– Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM. Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
Miért nem kapok levegőt?
2023. november 05.
Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.
Akut vagy krónikus légszomj?
Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.
„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”
Tünetei lehetnek:
- nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
- szorító érzés a mellkasban,
- fulladás érzés,
- a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.
A légszomjnak sok oka lehet
- A légszomj valamilyen alapbetegség tünete, az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például reflux betegséget, vérszegénységet is és az elhízottak körében is gyakrabban fordul elő.
- A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás, vagy életveszélyes allergiás reakció – anafilaxia – tünete is lehet.
- A stressz és a szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen vesszük a levegőt.
- Alacsony vérnyomás és szívbetegségek is okozhatják.
- Terhesség esetén is jelentkezhet.
- Asztmát, COPD-t, tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is jelezhet.
Hét tipp refluxbetegeknek
2023. november 02.
A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.
Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség
A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.
Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok
A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.
Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten
Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.
Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...230