sub

Információk, érdekességek

Miként működik a felejtés és az emlékezés a demenciával élőknél?

2019. október 21.

A demencia előrehaladott stádiumaiban az emlékezeti folyamatok egyre változóbb képet mutatnak. A memória kapacitása hetek, napok, sőt órák leforgása alatt is hatalmas ingadozást produkálhat. Ennek egyik legjellemzőbb példája a "napnyugta szindróma" néven ismert jelenség, amikor is a betegek a késő délutáni - kora esti órákban könnyen megzavarodnak.  

Habár nem tudjuk pontosan, mi is okozza, feltehetőleg a fáradtság, a csökkent látási viszonyok és az ezek nyomán fellépő orientációs nehézségek, valamint a cirkadián ritmus változásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demenciával élők ilyenkor tipikusan "haza" akarnak menni, mivel nem ismerik fel otthonukat. Ezzel összefüggő, szintén gyakran előforduló viselkedés a "kóborlás", amikor az Alzheimer-kórban vagy más demenciában szenvedő idősek hirtelen nekiindulnának. Sokan múltbeli, olykor gyerekkori helyszínekre igyekeznének, avagy elfelejtik, hogy már évtizedek óta nem dolgoznak és munkába sietnek. Az sem ritka, hogy csak egy rövid sétát terveznek a környéken, ám közben összezavarodnak és eltévednek.

Ha együtt élünk vagy sok időt töltünk együtt egy demens beteggel, feltűnhet az is, hogy szerettünk sokszor mindenhova követ bennünket. Az agy hippokampuszának sérülése miatt ugyanis a betegek nem képesek új emlékeket létrehozni, ezért ha nem látnak minket, nem tudják felidézni, merre is lehetünk vagy mikor is láttak minket utoljára. Könnyen azt hihetik, órák óta nem találkoztunk, pedig mindössze a mosdóba mentünk el. Mindez akkor lehet különösen nyomasztó számukra, ha ugyanakkor a saját otthonukat sem ismerik fel és teljesen elhagyatva érzik magukat. Ennek kiküszöbölését jelenti sokaknál az a stratégia, hogy mindenhova szorosan követik a róluk gondoskodó személyt.


Alzheimer: 5 dolog, amit mindenki rosszul tud

2019. október 18.

Az Alzheimer-kór a társadalom egyik legnagyobb orvosi kihívását jelenti, miközben a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában ez a betegség. Íme, a legismertebb tévhitek és cáfolataik:  

1. A demencia csupán az emlékezetet érinti
A demencia szóról legtöbben a feledékenységre asszociálnak. Az Alzheimer-kór és más demenciák ugyanakkor nem csak a memóriát érintik, hanem a koncentrációt, beszédet, érzéseket és viselkedést is.

2. A demencia az öregedés természetes velejárója
Az öregedéssel együtt jár feledékenység, a demencia azonban nem elkerülhetetlen. Ráadásul a betegséget kevéssé érdekli, hogy valaki mennyi idős. A 65 éves kor alatti, úgynevezett fiatalkori demencia szintén egyre gyakrabban diagnosztizált állapot.

3. Az Alzheimer-kór az egyetlen demenciatípus
Az Alzheimer-kór csupán egy a számos demencia típus közül. A különböző demenciák azonban más és más jellegű károkat okoznak az agyban. A leggyakrabban diagnosztizált állapotban, az Alzheimer-kórban az idegsejtek halnak el, ami az agy megváltozott kémiai folyamataival és szöveti rendellenességeivel jár. A második leggyakoribb demencia típus, a vaszkuláris demencia az agy vérellátását befolyásolja, míg Lewy testes demencia esetén egy bizonyos fehérje lerakódása figyelhető meg az idegsejtekben. Viszonylag ritkább a frontotemporális demencia, ahol pedig az agy homlok- és halántéklebenyében alakulnak ki jellegzetes sérülések.


Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór

2019. október 11.

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.

Fotó: 123rf.comAz MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.

A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.

A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él  Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.


Mellkasi fájdom a reflux vagy a szív miatt

2019. október 09.

A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.

Fotó: 123rf.comSzámos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat  érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni!

A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, az asztmától kezdve a bordaporc gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás. 

Jelek, amelyek refluxra utalnak.

A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, reflux-szal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé.


Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt

2019. október 08.

Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón.

Fotó: 123rf.comBózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.

A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató.

A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.

Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.

A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása – fűzte hozzá az igazgató.

Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.

Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer – közölte az ügyvezető.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...168