sub

Információk, érdekességek

10 mód, hogy ellen tudj állni a dohányzás okozta sóvárgásnak

2021. június 23.

lönböző tanulmányok és elméletek vannak arra vonatkozóan, hányféle típusú dohányos létezik. Van olyan elmélet, amely azt mondja, hogy valakinél ki tud alakulni a kémiai függőség, azaz a nikotin utáni vagy és azért nehéz leszoknia, mert nagyon erős a sóvárgás a nikotin után. Egy másik elmélet azt mondja, hogy a rítus az amit nehezen tud elengedni az ember. Egy harmadik pedig azt mondja, hogy a dohányosok egy része a füst rabja, azaz a sóvárgás annak az élménynek szól, amit a füst kifújása okoz.  

Bárhogyan is van, saját tapasztalatomból tudom, hogy a dohányzásról való leszokás intenzív sóvárgással jár. Én például nikotin azaz kémiai anyag függő voltam. Nagyjából 30-40 percenként akartam mindig rágyújtani, annyi ideig bírtam ki nikotin nélkül. Nekem sem a rítus, sem a füst nem hiányzott, de a számban folyamatosan éreztem azt a savanykás fanyar ízt, amit a cigaretta csillapított bennem.

Tudni kell, hogy amikor leteszed a cigarettát, akkor körülbelül 3-4 hétig jön rád kiszámíthatatlanul a cigi utáni sóvárgás. Ezek rövid ideig 2-4 percig tartanak, ami valójában egy erős motiváció és kontroll mellet elviselhetőek és túlélhetőek. De való igaz, hogy nagyon nagy hévvel jelentkeznek.

Hoztam nektek 10 módot arra, hogyan viseld el a cigaretta utáni sóvárgásod:

1. Nikotin tapasz, rágó stb. használata.
Az elején, ha úgy érzed, hogy nagyon nem nehéz leküzdened a nikotin, mint vegyület utáni sóvárgásod, próbálj ki különböző tapaszokat, rágókat, melyek nikotint tartalmaznak. Érdemes azonban ezeket 1-2 héten belül elhagyni és szépen csökkenteni.

2. Kerüld az automatikus dohányos reakcióidat!
Ez alatt azt kell érteni, hogy minden dohányosnak vannak olyan helyzetei, amelyekben automatikusan cigarettára gyújt. Ilyen lehet például, ha telefonon beszél közben rágyújt, kávézás közbeni cigarettázás, pubokban dohányzás stb. Érdemes ezért listát készíteni, hogy tudatosítsd magadban melyek azok az emberek, helyek, gondolatok és érzelmek, melyek automatikus dohányzás váltanak ki belőled.

3. Késleltetés!
Ha úgy érzed, nem bírod tovább és most már kész feladod rá fogsz gyújtani, még győzd meg magad arról, hogy eltolod a cigizést 10 perccel későbbre. Az idő alatt próbáld megnyugtatni magad, hogy most már úgyis megengedted magadnak azt a szál cigarettát, ezért tudsz még várni és vmi mással foglalkozni addig. Előfordulhat, hogy ez megnyugtatólag fog hatni rád és belefeledkezel abban amit elkezdtél és már nem is kell rágyújtanod. Próbálj meg rajzolgatni firkálni főleg a nőknek ez nagyon sokat használ. Férfiaknál fizikai munka, vagy sport az ami jó elterelő, vagy késleltető tud lenni.

4. Nincs szükséged „arra az egy szálra”!
Gyakori, hogy a leszokni vágyók azzal oldják fel absztinenciájukat, hogy „csak egy szálat” akarnak elszívni és többet nem. Valójában ez a gondolatsor további csak egy szálat engedélyez és már napi több szálnál tart az illető aztán egy hét sem kell és már megint egy dobozt szív el. Ehelyett érdemes „csak a mai nap” nem kell az az egy szál sem mondatot mondani.


Kávé mint csodafegyver

2021. június 19.

Reggelente a legtöbb ember még a szemét sem nyitja ki teljesen, amíg nem veszi magához az első adag kávéját. Azonban hogy a különleges ízű ital élénkítő hatásán túl is számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, csak kevesen tudják.

Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.

Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.

Teljesítményfokozó hatás

„Pszichoaktív” szerként a kávé élénkíti a figyelmet és koncentrálóképességét, hosszú távon javítja a memóriát, valamint fejleszti a motorikus képességeket. A koffein normális adagja naponta 200-300 mg, de annak mennyisége függ a választott kávéfajtától is.
Kerülni kell a túlzott adagokat, mert hajlamosítanak a felgyorsult szívverésre (tachycardia), nyugtalanságot és ingerlékenységet, alvászavart okozhatnak. Továbbá figyelembe kell venni a nap folyamán tea, energiaital stb. formájában elfogyasztott koffein összmennyiségét is.
Mindamellett nem egyformán reagálunk a kávéra – egyeseknél hosszabb, másoknál rövidebb ideig tart a koffein hatása.

A kávé hatása a fogyásra és az emésztésre

A legtöbbünknek étkezés után jólesik egy csésze kávé. A koffein ugyanis stimulálja a gyomorsav-elválasztást, így könnyebben emésztjük meg az elfogyasztott ételt.
Ami az alakunkra való hatását illeti, a koffein enyhén fokozza a termogenézist. Ekkor a szervezet fokozott hőtermelésre használja a bevitt kalóriákat – több zsírt hőként éget el, tehát fogyunk. Mindezek mellett a koffein növeli az epe áramlását és a vastagbél mozgását is, ezért keletkezik enyhe hashajtó hatása a felszívódás után kb. félórával. Van, akinél gyomorégést is okoz a kávé egyik összetevője, különösen, ha étkezéstől függetlenül fogyasztja.


Mi óvja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól?

2021. június 05.

Fotó: pixabay.com

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.

Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki.

Megállapították, hogy a magas vérnyomással, koszorúérgörccsel vagy szabálytalan szívműködéssel küzdő emberek nagyobb valószínűséggel fogyasztottak kevesebb kávét, koffeinmentes változatot vagy kerülték a kávéfogyasztást, mint azok, akik nem küzdöttek ilyen tünetekkel, és arra jutottak, hogy mindezek hátterében a gének állnak.

A vizsgálatot vezető Elina Hyppönen szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gének aktívan szabályozzák, hogy az ember mennyi kávét iszik, megakadályozva a túlfogyasztást. “Az emberek különböző okokból kávéznak, egyesek élénkítőszerként használják, amikor fáradtnak érzik magukat, mások szeretik az ízét vagy épp a napi rutinjuk része” – mondta a professzor. Hozzátette: “amit azonban nem veszünk észre, az az, hogy az emberek tudat alatt szabályozzák a saját maguk számára biztonságos mennyiségű koffeinbevitelt az alapján, hogy milyen magas a vérnyomásuk, ami valószínűleg egy védelmező genetikai mechanizmus eredménye”.

“Vagyis ha valaki nagyon sok kávét iszik, az valószínűleg genetikailag toleránsabb a koffeinnel szemben, mint az, aki kevés kávét fogyaszt. Egy nem kávézó embernél pedig, vagy valakinél, aki koffeinmentes kávés iszik, nagyobb eséllyel jelentkeznek a koffein káros hatásai és hajlamosabb a magas vérnyomásra” – magyarázta Hyppönen.


Nagyobb lehet az erős alkoholfogyasztás kockázata egyes munkakörökben

2021. március 09.

Fotó: pixabay.com

Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.

A kapcsolatot a 40-69 éves korosztályban mutatták ki a BMC Public Health című szaklap friss számában megjelent tanulmány készítői. A Liverpooli Egyetem kutatói azt találták, hogy az ipari és építőipari szakmunkák esetében a legvalószínűbb az összefüggés az erős alkoholfogyasztással, a diplomás foglalkozások – többek között orvos, tanár – esetében kevésbé valószínű a kapcsolat. Az Egyesült Királyságban a kocsmárosok és vendéglősök, a kőművesek és az ipari takarítók munkaköre függött össze az erős alkoholfogyasztás legnagyobb esélyével.

A legkisebb összefüggést a lelkészek, a fizikusok, a geológusok, a meteorológusok és az orvosok esetében találták. A foglalkozás és az alkoholfogyasztás kapcsolatát a brit Biobank egészségügyi adatbázis 2006 és 2010 között toborzott résztvevői közül 100 817 felnőttön vizsgálták, átlagéletkoruk 55 év volt. A résztvevők beszámoltak foglalkozásukról, valamint a hetente és a havonta megivott alkohol mennyiségéről. A nőknél az számított erős fogyasztónak, aki hetente több mint 35 egységnyi, a férfiaknál, aki heti 50 egységnyi alkoholnál többet ivott. Egy egységnek Nagy-Britanniában 10 milliliter (8 gramm) tiszta alkohol számít.

A kutatók azt is megállapították, hogy a foglalkozás és az erős alkoholfogyasztás összefüggése eltérő a nők és a férfiak esetében. Az ipari vagy építőipari szakmunkák a férfiaknál kapcsolódtak az erős alkoholfogyasztás valószínűségéhez, a nőknél a vezetői-menedzseri munkakörök. Az erős alkoholfogyasztás a férfi lelkészek, orvosok és várostervezők körében volt legkevésbé valószínű, a nőknél ezek a foglalkozások az iskolatitkár, a biológus, a biokémikus és a fizioterapeuta voltak. “A nők és férfiak között megfigyelt, foglalkozás és alkoholfogyasztás kapcsolatát érintő különbségek jelezhetik, hogy a munkakörnyezet, a nem és más bonyolult tényezők hogyan befolyásolják az alkohollal való kapcsolatot” – mondta Andrew Thompson, a tanulmány egyik szerzője.


Az örökös nassolás - 3 hatékony tipp, hogy leszokj róla!

2021. január 09.

Életünk legnagyobb megédesítői, és egyben megkeserítői a finom apró falatkák, csokoládék, kekszek stb. A nassolás az egyik legrosszabb szokásunkká válhat, hacsak nem vált már eddig azzá. Ha igen, a leszokás sem lesz egyszerű, de van rá 3 bevált tippünk, hogy tényleg leszokj!  

https://pixabay.com/images/id-1555541/Az állandó nasizás komoly egészségügyi károkat is okozhat, és ez nem csak a kilók túlszaporodásában, de az egész emésztőrendszer tönktemenetelében, különféle táplálék allergiákban is megmutatkozhat. A nassolás ezért korántsem játék!

Már babáknál kialakulhat! 

Nagyon sokszor látni, hogy édesanyák úgy hallgattatják el a gyereküket, hogy a kezébe nyomnak valamilyen édességet. Egy babapiskótát, vagy kekszeket, a gyerek pedig unalmában majszolgat. Ez később könnyen kialakítja azt a rossz szokást, hogy ha a gyerek éppen unatkozik, akkor eszébe jut, hogy akár ehetne is valami finomat, és máris nyúl a nassolnivalókért. A legjobb, ha tehát édesanyaként nem szoktatjuk rá a gyereket arra, hogy folyamatosan egyen. Az evésnek legyen egy kialakult napirendje, és ehhez amennyira csak lehet, tartsuk magunkat. (A pici gyerekek esetében a reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora étkezések, felnőttek esetében legalább napi 2-3 étkezés az, ami ideális!)

Mintha folyamatosan két pár zoknival menne a mosógéped ... 

Amikor a szervezet folyamatosan kapja az ingereket a szád felől, és folyamatosan rágicsál valamit, az olyan, mint amikor a mosógépedet folyamatosan járatod, két pár zoknival. Egyszerűen az állandó használattól képtelen az emésztési ciklusokat betartani, folyamatosan készültségben van. Ha a mosógépedet így használnád, biztosan tönkre is menne igen hamar. A szervezeteddel sincs ez máshogy. Érdemes tehát az étkezések számát lecsökkenteni!


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...41