sub

Információk, érdekességek

Hogy be tudjon indulni a reggel...

2019. február 14.

Egy átaludt éjszaka után gyakran feszült izmainknak, ízületeinknek fokozatos feloldódásra, lazításra, megmozgatásra van szüksége ahhoz, hogy frissen kezdjük a napot. Íme néhány egyszerű gyakorlat testünk „felébresztésére” ebben a tekintetben is.

A fej és a nyak átmozgatása

– Az ágy szélén ülve, vagy mellette állva egyenes háttal, lélegezzünk lassan és mélyen háromszor; a belégzést orron keresztül, a kilégzést szájon át végezve.
– Erőlködés nélkül, lassan mozgassuk a nyakat előre-hátra (ötször).

Váll-, könyök- és csuklókörzés

– Álló helyzetben, egyenes háttal, a test mellett lazán leengedett karokkal körözzünk mindkét vállal, nagy köröket leírva, kellő időt hagyva rá. (Ötször az egyik irányban, majd ismételve szintén ötször a másik irányban).
– Ezután tegyük az ujjainkat mindkét vállunkra, majd emeljük fel a könyököt vállmagasságban, és végezzünk könyökkörzést (mindkét irányban ötször egymás után).
– Fejezzük be a gyakorlatot csuklókörzéssel ötször az egyik, majd ötször a másik irányban.

Riszáljuk a csípőt /mozgassuk meg a medencét!

– Helyezkedjünk el kis terpeszállásban, a kezeket a csípőre téve. Végezzünk belégzést, előrebillentve a medencét (a fenék maradjon hátul), majd kilégzéskor hátrabillentve (miközben a szeméremtájék elöl marad). Mindkét irányban ismételjük a gyakorlatot ötször.
– Ezután hajlítsuk be kissé jobban a lábat, és írjunk le nagy köröket, lassan a medencével, a lehetőségekhez képest egyre inkább „riszálva” a csípőt, mindkét irányban ötször.


Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók

2019. február 06.

Fotó: pixabay.comNem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.

Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.

A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.

A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.

A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.


Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

2019. január 12.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. 

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm.  Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.


Mi áll a krónikus fáradtság szindróma hátterében?

2019. január 04.

Az összetett tünetegyüttessel, többek között hosszan tartó fizikai és mentális kimerültséggel járó krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome – CFS) okait kutató tudósok szerint az ok abban kereshető, hogy egyes emberek immunrendszere jóval aktívabban reagál az egészség elleni támadásokra.

A CFS világszerte több mint 17 millió embert érint, akik gyakran ágyhoz kötöttek és képtelenek elvégezni olyan napi tevékenységeket, mint a tisztálkodás vagy a táplálkozás.

A kutatók egy interferon alfa nevű szert alkalmaztak, hogy előidézzék a szindróma modelljét és arra jutottak, hogy azok a páciensek, akik a kezelésre hiperaktívan vagy túlzón reagáltak, sokkal hajlamosabbak voltak a súlyos kimerültségre.

“Első alkalommal mutattuk ki, hogy azok, akik hajlamosak CFS-hez hasonlatok betegségekre, túlműködő immunrendszerrel rendelkeznek az azt érő kihívás előtt és alatt is” – mondta el Alice Russell, a King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

Az állapot, valamint annak kutatása erősen vitatott részben azért, mert lehetséges okai és a gyengítő tünetek nagyon kevéssé ismertek.

Az interferon alfát a hepatitisz-C fertőzés elleni kezelésként alkalmazzák, és ugyanúgy aktiválja az immunrendszert, mint egy erőteljes fertőzés. Sok ilyen szert kapó páciens extrém fáradtságot tapasztal a kezelés során, többen pedig hónapokkal a gyógyszerkúra befejezése után is érzik a krónikus kimerültséget.


A túl sok alvás is káros az egészségre

2019. január 02.

A fotók illusztrációk: unsplash.comA túl sok alvás is káros az egészségre; a napi több mint nyolc óra alvás is megnöveli a szív és az érrendszer betegségeinek, sőt a halálnak a kockázatát is – állapította meg egy kínai tanulmány.

A pekingi Fuvaj Kórház és a kanadai McMaster Egyetem tudósai által végzett kutatásban 116 ezer 632, a világ 21 országából származó 35 és 70 év közötti személy vett részt. 2003-tól nyolc éven át követték őket figyelemmel, ezalatt 4381 halálesetet és 4365 esetben szív- és érrendszeri betegséget regisztráltak.

Figyelembe vették a szakértők azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatták az eredményeket, mint például a résztvevők korát, nemét, alkoholfogyasztását, a kardiovaszkuláris betegségekre, diabéteszre és vérnyomásra vonatkozó családtörténetét.

Ez alapján arra jutottak, hogy azoknál, akik 6-8 órát alszanak naponta, a legalacsonyabb a halál és a betegségek kockázata. Az ennél kevesebb és az ennél több alvás is összeköthető volt a megnövekedett rizikóval, de a több alvásnál nagyobb volt a kockázat, mint a kevesebb alvásnál.

Nap 8-9 órányi alvás 5 százalékkal növelte a kockázatot, 9-10 órányi alvás 17 százalékkal, a több mint 10 órányi alvás pedig 41 százalékkal. Ugyanakkor a kevesebb mint 6 óra alvás 9 százalékkal növelte a kockázatot.

A tudósok szerint a napközbeni pihenő – 30-60 perces – növelheti a veszélyt, kivéve ha az egyének éjszaka 6 óránál kevesebbet alszanak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...104