sub

Információk, érdekességek

Lassíts le, hogy tovább élj!

2017. július 19.

Túlhajszoltság, állandó készenléti állapot, időhiány és egyre nehezebben viselhető feszültség? A menedzserbetegség kiváltó okai nemcsak a közép- és felsővezetőket érintik, a népesség jelentős része is küzd velük. A tünetek jellemzően a pihenés, regenerálódás hiánya miatt jelentkeznek. A legtöbben azonban nem tesznek ellene semmit, pedig a krónikus stressz fokozottan igénybe veszi a szervezetünket, immunrendszerünket, ezzel megágyazva a különböző megbetegedéseknek. De pontosan honnan tudhatjuk, hogy menedzserbetegségről van szó, vagy esetleg még pihenéssel is orvosolhatók a problémáink?

Csak a menedzserek baja?

Sajnos nem csak őket érinti, de elsőként a vezető pozícióban lévőknél azonosították a tünetegyüttest, így a név adott volt. A betegség azonban bárkinél jelentkezhet, aki hosszú ideje fokozottan stresszes életet él. Van néhány jellemző tünet, amelyek egyaránt jelezhetik a menedzserbetegséget és a kiadós alvással orvosolható általános kimerültséget is, viszont mielőbb forduljunk orvoshoz, ha a fáradékonyságon, hangulatváltozásokon és alvászavaron túl a következő jeleket is észleljük magunkon:

  • koncentrációs nehézségek, alvászavar
  • ingerültség, feszültség
  • szorongás, pánikérzés
  • gyomor- és emésztési panaszok
  • magasabb vérnyomásértékek
  • fej- és hátfájás, izomfájdalmak
  • szédülés
  • fokozott izzadás, esetleg hajhullás

„A menedzserbetegség tünetei hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, és nemegyszer csak akkor keresi fel a beteg az orvost, amikor már nagyobb a baj. Ha a tünetek tartós fennállását követően nem fordulunk szakemberhez, és nem szüntetjük meg a kiváltó okokat, akkor ezek előbb-utóbb szervi megbetegedésekhez vezethetnek. Leggyakrabban magas vérnyomás, gyomorfekély, súlyosabb esetekben akár szívinfarktus alakulhat ki. Ha azonban rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon, nemcsak a kialakuló betegségekre derülhet fény, hasznos tanácsokat is kapunk a megelőzéshez, valamint segítséget kérhetünk az életmódváltáshoz is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.


A folyadék is befolyásolja a teljesítményt!

2017. július 13.

Vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy inni csak akkor kell, mikor az ember megszomjazik. A szomjúságérzet meglehetősen késői jele a reális folyadék szükségletnek. Kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet. 
Ez a probléma a sportolók teljesítményét is alapvetően befolyásolhatja. Az athéni forróságra, valamint az olimpikonjaink komoly fizikai igénybevételére, s az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatos folyadékpótlásra mind a versenyzőinknek, mind pedig az orvosi stábnak fel kell készülnie. Sportolóink vízvesztése elsősorban a kalória-ráfordítástól - ami a játékos testsúlyával és a mozgása intenzitásával van összefüggésben - és a környezeti viszonyoktól (hőmérséklettől) függ. Akut kiszáradás nemcsak az intenzív mozgás és a magas környezeti hőmérséklet miatt léphet fel, hanem akkor is, amikor a sportoló napi vízbevitele alacsony a vízvesztéshez képest; s ez krónikus kiszáradáshoz vezet. A folyadék hiánya következtében csökken az izmok terhelhetősége, s ez az állapot olyan veszélyes hatásokkal járhat, mint a fejfájás, kéz-, és lábremegés, zsibbadás, vagy az ájulás kockázata.
A víz fogyasztása tehát lényeges a testgyakorlások közben és után, a kiszáradás teljesítményre és egészségre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése miatt.
Nem mindegy azonban, hogy a sportolóink milyen folyadékot fogyasztanak. Az igazán optimális folyadékszükségletet az ásványvizek biztosítják, ugyanis ezek ásványianyag-tartalma a benne levő sók aránya a világ legtökéletesebb vegyésze - a természet - által lett kifejlesztve.


Savas és lúgosító ételek listája - Nyomtasd ki, így bármikor követheted!

2017. július 11.

Az elsavasodás pszichés hatásoktól is lehet, mégis a leggyakrabban étkezésünk a hibás, ha túlságosan elsavasodik a szervezetünk. Mi az, amitől elsavasodunk és mi az, ami kellemesen és kíméletesen lúgosít? Lista Neked!  

 

Olyan ételeket kell fogyasztani rendszeresen, amely kálium, kalcium, magnézium és nátrium ásványi anyagokat tartalmaz lehetőleg szerves formában. Ezek az anyagok vizes oldatban lúgos kémhatást mutatnak, és emiatt képesek semlegesíteni a savas kémhatású emésztés-végtermékeket. 
A szervezet egyensúlya úgy tartható fenn, ha mértékkel fogyasztjuk a savasító, és bőven a lúgosító ételeket.  
 
A legegyszerűbb módja a lúgosításnak a zöldségek, főként a zöld levelek rendszeres fogyasztása. Az alábbi listában Lénárt Gitta saját tapasztalatai mellett, Robert o. Young a pH Csoda című könyvét használta. 

A lúgosítás - téves elképzelésekkel ellentétben - nem azt jelenti, hogy a szervezetünket - mely alapvetően savas, át kéne alakítanunk lúgossá. Ettől betegek lennénk, nem ez a cél. Azt kell elérni, hogy a szervezetben az emésztés egyensúlyba kerüljön, és az emésztés-végrermék, magyarul a pisi és a kaki, minél kevesebb olyan anyagot tartalmazzon távozáskor, amit a szervezetnek inkább hasznosítania kellene. 

Lúgosítás - Divat vagy tudomány?

2017. július 11.

Szervezetünk sav-bázis viszonyai állandó mozgásban vannak, de mégis egyfajta egyensúlyi állapot megtartása a cél. A savak és bázisok abszolút mennyisége folyton változik a szervezetben, a különböző szervekben a pH-értéknek viszont megközelítően állandónak kell lenni.

pH-értékek

Bélnedvek pH = 8

Gyomornedv pH = 1,20–3,00

Vizelet pH = 4,50–7,50

Vérplazma pH = 7,35–7,45 

Az egészséges szervezetben a pH-érték csak szűk határok között mozoghat a vérben, függetlenül attól, hogy savas vagy bázisos jellegű ételt fogyasztunk.

Ebben segít többek között a tüdőben végbemenő légzési folyamat, a vese kiválasztási rendszere. Az egész szervezet „vegykonyhaként” üzemel, és ügyel az egyensúlyra. Vannak esetek, pl. a helytelen táplálkozás, a stressz, amelyek hatására viszont több sav keletkezik az anyagcsere folyamán, ezért a savasodás irányába billen az egyensúly. A táplálékkal felvett fehérjék, állati eredetű élelmiszerek és gabonatermékek fogyasztása is hozzájárul a szervezet savterheléséhez.

A szervezet ún. pufferrendszerének működése – ami felelős a sav-bázis egyensúly megtartásáért – azonban korlátozott. Ha a táplálékkal folyamatosan, hosszú időn át jelentős savterhelés éri a szervezetet, az egyensúly megbomlik. A böjtölés, a fogyókúra során a táplálékmegvonás, a csökkentett kalóriájú élelmiszerek is fokozott savképződéshez vezethetnek. A táplálkozás „bázisos” elemei a zöldségek, gyümölcsök. Aki ezekből kevesebbet eszik, annak nőhet a savasodásra való hajlama. A kor előrehaladtával általában csökken a vesemûködés, sőt sokkal kevesebb folyadékot isznak az idősek, mert nem érzik annyira a szomjúságot, a zöldség-gyümölcs evésről már nem is beszélve. Mivel a sav-bázis egyensúly kialakításában döntő szerepe van a veséknek, ezért az időseknek különösen fontos figyelni ezekre a kérdésekre. Hosszú távon létrejöhet a túlsavasodás. Az egyensúly megbomlásakor érdemes erre a célra szolgáló étrend-kiegészítő készítményt alkalmazni. 


Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!

2017. június 28.

Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.

Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.

  • Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét.
  • Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. 

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...90