sub

Információk, érdekességek

Főként nőket érint: a Raynaud-jelenség

2014. április 26.

Viszonylag gyakori, a lakosság 5-8 százalékánál fordul elő az ujjak zsibbadásával, elfehéredésével járó betegség, mely jelentkezhet önállóan, vagy egyéb kórképek kísérő tüneteként. 

A betegség két típusa

Primer Raynaud-szindróma esetén a tünetek önállóan fordulnak elő, a secunder Raynaud-szindróma esetében a panaszok más kórkép részeként jelentkeznek. A tünetek mindkét esetben a véráramlás zavarával függnek össze – magyarázza a különbségeket és a hasonlóságokat dr. Smajda Zsuzsanna immunológus, az Immunközpont orvosa. Főként a hideg, de előfordulhat pszichés, érzelmi megterhelés hatására is, hogy a kezek és a lábak vérellátása lecsökken, minek következtében az ujjak elfehérednek és zsibbadás, fájdalom jelentkezik. A legtöbb esetben mindez csak rövid ideig tart, a véráramlás helyreállását követően az ujjak ismét visszanyerik normál kinézetüket.


Vérnyomásprobléma is állhat a fülzúgás mögött

2014. április 24.

fülzúgásA fülzúgás gyakori tünet, melyet szinte minden ember többször is megtapasztal élete során. Bár leggyakrabban ártalmatlan, ám ha többször, hosszabb időre is visszatér, akkor érdemes utánajárni a problémának, hiszen vérnyomásprobléma is állhat a hátterében. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája elárulja, miért okozhat a hipertónia fülpanaszokat, illetve, hogy miként lehet orvosolni a problémát. 

Egyetlen tünet, szertágazó okok

A fülzúgásnak az esetek többségében senki nem tulajdonít nagyobb jelentőséget. Ez elsőre nem is baj, hiszen bárkivel előfordulhat, gondoljunk csak egy hegyvidéki utazásra, vagy arra, hogy egy hangos helyről kijövünk. Persze általában hamar elmúlik ez a kellemetlen tünet, ám vannak olyanok, akiknél különösebb provokáló tényező nélkül lép fel a probléma és hosszú idő után sem múlik el, sőt, előfordulhat, hogy szédülés és tarkótáji fejfájás is kapcsolódik hozzá. Ilyenkor célszerű kideríteni a zavar hátterét, hiszen egyrészt komoly betegségekre hívhatja fel a figyelmet, másrészt megfelelő kezelés nélkül bizony nehéz lesz megszabadulni tőle.


Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség

2014. április 14.

Parkinson-kórA Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó idegrendszeri megbetegedés, ami Európában közel 1,2 millió embert érint. Legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek. 
 
Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel.


Ezért van szükség kardiovaszkuláris szűrővizsgálatokra

2014. április 03.

A világon első számú haláloknak tekinthetők a kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek Magyarországon is vezetik a halálozási statisztikákat, az összes halálozás 50–60%-át jelentik.

A kardiovaszkuláris betegségek hátterében leggyakrabban az érelmeszesedés áll. Az utóbbi 10 évben a szív-ér rendszeri halálozás mérséklődése tapasztalható, de Kelet-Európában még magas maradt. A mérséklődés jórészt a gyógyszeres kezeléseknek és a fejlődő orvosi beavatkozásoknak köszönhető. Nagy jelentőséggel bír a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésében a tünetmentes egyéneknél a rizikófaktorok szűrése, a nagy és közepes rizikójú egyének felismerése és megfelelő kezelése, utánkövetése. A tünetmentes időszakban történő életmódbeli, gyógyszeres beavatkozások, kezelések segítségével eredményesen csökkenthetők a kardiovaszkuláris események.


Magas vérnyomás vagy pánikbetegség?

2014. március 31.

pánikbetegség A pánikbetegség és a magas vérnyomás gyakran kéz a kézben jár, az azonban már egy másik kérdés, hogy vannak, akik összekeverik a két betegséget, tüneteik hasonlósága miatt. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, magas vérnyomás specialista elárulja, vajon hogyan lehet tudni, hogy pánik, vagy hipertónia okozza a rosszulléteinket. 

Pánik vagy magas vérnyomás?

A pánikbetegség korunk egyik népbetegsége, köszönhetően a rohanó életvitelnek, a kevés pihenésnek és az egyre magasabb elvárásoknak. Nem is csoda, hogy időnként az embert kellemetlen rosszullétekre panaszkodik, azonban a legtöbben egyből pánikbetegségre gyanakodnak, pedig az is lehet, hogy magas vérnyomás áll a tünetek háttérben.

Fejfájás, szédülés, furcsa szívdobogás- ezek mind a pánikbetegség, mind a hipertónia jelei lehetnek, így könnyű összekeverni a kettőt. Természetesen az előbbi során automatikusan megemelkedik a vérnyomás –sőt, hosszabb távon akár hipertónia is kialakulhat mellette-, azonban ha kezelteti vérnyomását, meglehet, hogy az, amit eddig pánikbetegségnek hitt, megszűnik.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...139140141...236