Információk, érdekességek
Tovább Ne Törj!
2015. november 19.
A társadalom elöregedésével egyre jelentősebb problémává váló csontritkulás Magyarországon minden tizedik embert érint.
A csontritkulás kezelésére rendelkezésre állnak hatékony terápiás lehetőségek, a kezelőcentrumokban mégis csak az érintettek kevesebb mint 20%-a fordul meg. A statisztikát tovább rontja, hogy a közel 1 millió beteg döntő többsége (80%-a) idő előtt abbahagyja a terápiát. Sőt, az érintettek fele arról sem tud, hogy csontritkulásban szenved, pedig a betegségnek számos veszélye van – hívta fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság a csontritkulás világnapja alkalmából.
Amikor már kevesebb csontszövet termelődik, mint amennyi lebomlik
Harmincöt éves kor felett a szervezet kevesebb csontszövetet termel, mint amennyit lebont: minél nagyobb csonttömegre tett szert valaki korábban, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés a csontritkulás stádiumáig fokozódik és ennek következtében törés alakul ki. A megelőzés és a megfelelő terápia kiemelt fontossággal bír, hiszen az első csonttörés megsokszorozza a későbbi törések valószínűségét, a csípőtáji és csigolyatörések pedig könnyen végzetes kimenetelűek is lehetnek.
„Leprás vagyok, kerüljetek” - A bőrbetegségek pszichoszomatikus hátteréről (2.)
2015. november 13.
A bőr nemcsak az elhatárolódás, hanem egyúttal a kapcsolatteremtés szerve is. Abba burkolózva mutatkozunk meg, nem bújhatunk ki a bőrünkből. Cikkünk 2. részében az ekcémáról és a pikkelysömörről beszélgetünk.
Ekcéma
Az ekcéma döntően allergiás eredetű bőrgyulladás, az allergén általában valamilyen a bőrrel közvetlenül érintkező anyag (vegyszer, kozmetikum, festék stb.). A bőrön először vörös folt, majd apró hólyagok jelennek meg, melyek kisebesednek, pörkösödnek és erősen viszketnek. A bőr kiszárad, durva tapintatú lesz. Az ekcéma könnyen felülfertőződik baktériumokkal vagy gombával.
A gyermekkori ekcéma néha az anya-gyerek kapcsolat zavarára utal. Többféle problémát jelezhet – mégpedig gyökeresen ellentétes tendenciákat. Az esetek egy részében az anya frusztrált, bizonytalan, és nem érinti meg, nem simogatja elég gyakran és elég hosszú ideig gyermekét. Sokkal gyakoribb azonban, hogy az anya túlságosan aggódó, félti gyermekét mindenfajta fertőzéstől, s túlságosan steril körülményeket teremt körülötte.
Felnőttkorban nem ritka a foglalkozással összefüggő ekcéma. Fodrászok, kozmetikusok, ápolónők kényszerülnek miatta szakmát változtatni. Saját tapasztalataim, több ekcémás beteg terápiája alapján felmerült bennem a gyanú, hogy a betegség hátterében ilyen esetben az is állhat, hogy tudat alatt elegük van a foglalkozásukból, de ezt még maguknak sem merik bevallani. Végül az allergia, az ekcéma siet a segítségükre, hiszen lehetetlenné teszi a foglalkozás további gyakorlását.
A fiúk nagyobb melle hormonzavarra utalhat
2015. november 13.
Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik. Ha mégsem, akkor – dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint – célszerű szakemberhez fordulni!
A mellek megnagyobbodásának oka a fiúknál
A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma.
A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik).
Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.
„Leprás vagyok, kerüljetek” - A bőrbetegségek pszichoszomatikus hátteréről
2015. november 11.
A bőr nemcsak az elhatárolódás, hanem egyúttal a kapcsolatteremtés szerve is. Abba burkolózva mutatkozunk meg, nem bújhatunk ki a bőrünkből. Cikkünk 1. részében a pattanásokról és a szemölcsökről beszélgetünk.
A bőr véd, szabályoz és "érez" is
A bőr testünk kültakarója és legnagyobb szerve is egyben. A bőr határolja testünket a külvilág felé, védi számos fizikai, kémiai és biológiai behatástól. Külső rétege, az elszarusodó felhám megakadályozza a vízvesztést, valamint festéktermelése révén véd a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatása ellen. Védelmi szerepén kívül a bőrnek számos más funkciója is van: részt vesz a test hőmérsékletének szabályozásában, a benne található nagyszámú idegvégződés révén hatalmas érzékszerv is.
Bőr és idegrendszer - ugyanarról a "tőről" származnak
A bőr a magzati életben ugyanabból a csíralemezből fejlődik ki, mint az idegrendszer; minden bizonnyal ez magyarázza érzelmeink, idegállapotunk és bőrünk rendkívül szoros kölcsönhatását. Ez a kapcsolat számos köznyelvi fordulatban megmutatkozik: kellemetlen helyzetben rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, különösen akkor, ha a tárgyalás, az alku a bőrünkre megy. Mégsem bújhatunk ki a bőrünkből. Van aki örömében majdnem kiugrik a bőréből, akinek pedig vastag a bőre, az bármit meg tud tenni szégyenkezés nélkül.
Támad a Drakula hormon
2015. november 09.
A melatonin-felszaporodás egyeseknél sajátos depressziót okoz, mely a szénhidrátéhséggel, a testsúlynövekedéssel, a túl sok alvással és az állandó fáradtság- érzéssel igen hasonlít a téli álmot alvó állatok állapotához.
A melatonin görög eredetű szó, (melasz: sötét, tonin: aktiválni) és sötétben aktiválódó anyagot jelent, de nevét arról kapta, hogy a békának adva annak bőrszíne mimikriszerűen megfeketedik tőle. A “Drakula hormonnak” is nevezett anyag termelése nemcsak az ember sajátossága; a melatonin – termelés jellemző állatokra és növényekre egyaránt.
A melatononit az 1950-es években fedezték fel
A melatoninhoz hasonló, vagy azzal megegyező anyag található egy Rohodbacter capsulatus nevű baktériumban, de a növényvilágban is fellelhető, mint különböző gyógynövények hatóanyaga. Kimutatható például az őszi margitvirágban (Tanacetum partheicum) és az ismertebb, a népi gyógyászatban is alkalmazott orbáncfűben (Hypericum perforatum). Az állatvilágban a melatonintól függ a párosodás képessége és ideje, de a bunda növekedését is ez az anyag befolyásolja, ill. szabályozza a bioritmusébrenlét-aluszékonyság-alvás fázisritmusát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...141142143...260