Információk, érdekességek
Az elfojtott sírás és az asztma
2018. január 27.
A bibliai teremtéstörténetben Ádám a földnek porából (anyagból) gyúrt lényből az isteni lehelet hatására vált érző, gondolkodó emberré. Emberi létünk első önálló cselekvése a légzés: amikor az újszülött világra jön, legelőször is lélegeznie kell. De ez az utolsó életműködésünk is: a haldokló "kileheli a lelkét".
A légzés és a lélek, a szellem az emberi gondolkodásban – és így a nyelvekben is szoros kapcsolatban áll egymással. A magyar nyelvben a lélek – lélegzet egyértelműen mutatja ezt az összefüggést, ami szinte valamennyi nyelvben megtalálható. Latinul lélegezni spirare, a szellem pedig spiritus, angolul, németül az inspirationegyszerre jelent belégzést és ihletet, sugallatot (ebben az értelemben a magyar nyelv is átvette az inspiráció szót) Görögül a psziché mind lelket, mind leheletet jelent. A hindu atman jelentése: lélegezni. A hinduk azt az embert, aki elérte a tökéletességet Mahatmának nevezik (pl. Mahatma Gandi) ami emelkedett lelket, de egyúttal nagy lélegzetet is jelent.
A légzés és az érzelmek kapcsolatára is számos köznapi nyelvi fordulat utal. Ijedtünkben, félelmünkben elakad a lélegzetünk; visszafojtott lélegzettel hallgatjuk azt, ami nagyon fontos a számunkra, és igazán megérint minket, szívdobogva figyeljük a lélegzetelállító mutatványt. A tanulni vágyó szinte magába szívja a tudást. Szorongató, nehéz helyzetekben, konfliktusszituációban szinte fojtogató a légkör.
Az asztmát sokan az elfojtott sírás kifejeződésének tartják. Mivel a sírás nem megengedett, a hörgők, a tüdő jajgat, bömböl a beteg helyett. A sírás elnyomása a kisgyermekkorban fejlődik ki, akkor, ha az anya elutasította, sőt büntette a gyerek sírását, vagy épp ellenkezőleg túlságosan szívére vette, vagy meg is rémült tőle. Az asztmás beteg a roham alatt lélegzetével együtt érzéseit is visszafojtja.
Influenza miatt lett herpeszes?
2018. január 24.
Ha nem lenne elég, hogy ágynak döntötte az influenza, a betegségek sorának ezzel még nincs vége. A herpeszre hajlamos egyéneknél ugyanis az influenza gyakran ajakherpeszt vonz maga után!
A száj környékét érintő égő, bizsergő érzéssel, hólyagosodással, majd pörkösödéssel, esetleg kisebb vérzéssel járó ajakherpesz nem csak fájdalommal jár, hanem kozmetikai és pszichés problémát is okoz. A kezelés nélkül hét-tíz napig tartó betegség egyéntől függően évi egy, de akár évi tizenkét alkalommal is támadhat.
Fizikai és lelki megterhelés is eredményezheti
Valamennyi esetben, ha reaktiválódnak a kórokozó herpesz vírusok, újra és újra fellángol a kellemetlenség. Alapvetően minden olyan folyamat, ami az immunrendszert gyengíti, erősen igénybe veszi, legyen szó akár fizikai, akár lelki megterhelésről, mind-mind a herpeszes hólyagok megjelenéséhez vezethet.
Emiatt okozhatják például a különféle, lázzal járó fertőzések, vírusos kórképek, így az influenza is azt, hogy megjelenjen a herpesz.
Az influenzás betegekre jellemző kimerültség és kialvatlanság csak tovább ront az állapoton, még gyengébbé teszi az immunrendszert, így az még kevésbé képes a herpesz vírusok által indított támadást visszaverni. A téli időszakban emiatt szembesülhetnek a herpeszre hajlamosak azzal, hogy még szinte ki sem lábaltak az influenzából, máris a herpesz kellemetlenségeivel kell szembenézniük.
Féloldali orrdugulás - Ezeket a betegségeket jelezheti
2018. január 19.
Gyakori náthás és allergiás tünet az orrdugulás, ám ilyenkor jellemzően mindkét orrnyílás eldugul, vagy felváltva egyik, majd a másik. Ha azonban csak az egyik oldalon jelentkezik orrdugulás, az akár súlyos betegségek tünete is lehet. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel a féloldali orrdugulás hátterében.
Orrpolip
Az orrpolip az orrnyálkahártya gyulladásos túlburjánzása az orrüregben vagy az orrmelléküregekben , ami ha elér egy bizonyos nagyságot, attól függően, hogy melyik oldalon helyezkedik el, féloldali tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte orrhangú beszédet, szagláscsökkenést , orrváladékozást , ismételt heveny arcüreggyulladást , felső légúti hurutot és gyakori fejfájást is okozhat.
Orrsövényferdülés
Az orrüreget belül közel két egyenlő részre választó orrsövény rendellenességére utal az egyoldali, orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák , idült, vagy visszatérő heveny arcüreggyulladás jelentkezhetnek. Orrsövényferdülés jele lehet az orrhangú beszéd is, az eltérés társulhat a külső orr deformitásaival is. Ilyenkor szabad szemmel is láthatóak az eltérése: lehet az egész orr tengelye ferde, vagy a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.
Hogyan szabadulhatunk meg a menses okozta fájdalomtól?
2018. január 19.
Fájdalmas menstruáció tünetével fordult hozzám a héten egy édesanya. Gyakori jelenség ez, minden második-harmadik nő panaszkodik alhasi fájdalmai, görcsös menstruációja miatt. Vendégem deréktáji, kismedencei fájdalmakról számolt be. A fájdalomhoz enyhe hasmenés is társult. Gyakori kísérő jelenség a migrén, ez az ő esetében is megjelent.
Miután orvosi vizsgálattal kizártuk a szervi elváltozást, hormonális problémát, vagy az endometriózis lehetőségét, egy hat kezelésből álló shiatsu kúrát javasoltam neki. A kezelés során olyan meridiánokat érintettem, melyek szoros összeköttetésben állnak a méhvel, és a petefészkekkel. A kezelés során régi, elnyomott traumák is felszínre kerültek.
A fent említett hölgy esetében az előzetes állapotfelmérés során kiderült, hogy hétköznapjai során konfliktusba került a külső követelményekkel és saját, belső igényeivel. Az anyasággal járó feladatainak ellátása, a feleség, háziasszony szerep, mely a kisgyermekes lét része, s annak rutinszerű, gyakran örömtelen feladatai, szembefordultak szenvedélyes, kreatív női egyéniségével.
Vágyott arra az én-időre, melyet sok nő nem, vagy csak igen szűk keretek között ad meg önmagának. Érezte, hogy ezt az időt lelke megújítására, és a pihenésre kellene fordítania, ám ezt, hozott mintáihoz való öntudatlan ragaszkodása miatt nem engedte meg magának. Szinte tehetetlenül figyelte, amint egyre növekvő fáradtsága érdektelenné laposítja egykor tüzes egyéniségét.
Mióma – Mikor van szükség műtétre és mikor nincs?
2018. január 09.
A nők körben az egyik leggyakoribb daganat típus a mióma, mely a méhizomzat jóindulatú sejtburjánzása. Sokan úgy gondolják, hogy a daganat minden esetben műtéti beavatkozást kíván, pedig van, hogy gyógyszeres terápia is elég a gyógyuláshoz. A mióma kialakulásáról és kezelési módjairól dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusát kérdeztünk.
Ösztrogénfüggő daganat
A mióma egy hormonfüggő daganat típus, mely nagymértékben reagál a szervezet ösztrogén szintjére, hiszen megjelenéséhez és növekedéséhez ösztrogén-hatásra van szükség. Éppen ezért a fogamzókorú nők a veszélyeztetettek – főleg, ha ösztrogéndominanciával küzdenek-, így klimax után és a pubertáskor előtt általában nem fordul elő.
Érdemes tudni, hogy a mióma rendszerint nem válik rosszindulatúvá, ám érdemes odafigyelni rá, hiszen ahogy növekszik, egyre súlyosabb következményeket von maga után, ráadásul a gyermekáldás elmaradásának is gyakori oka!
Vannak, akik nem is tudnak róla
A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak a pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek! Amennyiben apró elváltozásról van szó, úgy semmilyen tünetet okoz, és gyakran egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során találkozunk vele. Ahogy a mióma nő, egyre figyelemfelkeltőbb panaszokat okoz: pl. vérzészavarok, fájdalmas menstruáció, gyakori húgyúti fertőzések, meddőség, vérszegénység, fájdalmas vizelési inger, alhasi fájdalom. Amennyiben a mióma méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy erre típusos tünetek jelentkezhetnek. Sőt, ritkán akár egy vénát is nyomhat, ami következményes trombózishoz is vezethet, éppen ezért ilyen esetben érdemes mióma irányába is vizsgálatok végeztetni!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...114115116...260