Információk, érdekességek

Mit szabad és mit nem? – Gondolatok a sebellátásról

2018. szeptember 14.

Gyakori tévhit, de mégis tilos nyílt sebre sebhintőport szórni, ehelyett a végleges ellátásig azt ideiglenes – lehetőleg steril – gézkötéssel kell borítani. Ez megakadályozza a további fertőzést, fájdalomcsillapító hatású és rögzít is.

• Mielőtt a kötést felhelyezzük, maximum a seb környékét fertőtlenítsük.
• Azt hihetnénk, hogy azonnal be lehet varrni minden sebet, pedig az erősen zúzott, roncsolt, szennyezett sebeket nem szabad rögtön bezárni, csak halasztva, mert ellenkező esetben súlyos fertőzés alakulhat ki.
• Ha egy végtag vérzik, sokan azonnal elszorítanák, pedig ez sem ennyire egyszerű, ennek a módszernek a helytelen alkalmazása károsodáshoz vezet! Helyette legtöbbször elegendő a nyomókötés, amelyet ideiglenes vérzéscsillapításra, artériás és vénás vérzés esetén használunk a következőképpen: az összehajtott gézlapokat a vérző sebre helyezzük, majd rányomva átpólyázzuk. Az előbb már említett szorítókötés nagyobb verőerek sérülésekor a szállítás idejére alkalmazható a vérveszteség megakadályozására. Két órán túl nem szabad fenntartani, mert károsodást okozhat, ha mégis hosszabb ideig van rá szükség, időnként fel kell engedni.

Vegye komolyan az aranyeres panaszokat!

2018. szeptember 07.

Megerőltetés, rostszegény táplálkozás, várandósság, de akár az idő múlása is hozzájárulhat az aranyerességhez, amely a fejlett országokban a lakosság majdnem 40 százalékát érinti. Sokan nem veszik elég komolyan a problémát, vagy szégyellik felkeresni az orvost, pedig az aranyerességnél gyakran jelentkező vérzés előhírnöke lehet a vastagbéldaganatos megbetegedésnek, amely Magyarországon a tüdőrák után a második legtöbb ember halálát okozza.

Sajnos egyre több egészségügyi panasz kapcsán mondhatjuk el azt, hogy mára  népbetegség, de a mozgásszegény életmód, a rostszegény táplálkozás, a stressz a legtöbb esetben súlyos panaszokat okoz az emberi szervezetben, meghatározva a társadalom nagy részének egészségügyi állapotát. Az aranyeresség ráadásul már fiatalokat is érinthet, hiszen a túlzásba vitt statikus erősportok jelentős térnyerése a betegség korai megjelenését eredményezheti. Emellett a túlsúly, a családi örökletes hajlam, az elhízás, különböző daganatos megbetegedések, a vénás rendszer nyomásfokozódásával járó májbetegségek vagy akár a várandósság is hozzájárulhatnak az aranyér kialakulásához.

Aranyérbetegségről akkor beszélünk, amikor a belső aranyértörzsek kötőszövetes felfüggesztése megnyúlik, és ezek az érpárnák előesnek a végbélbe. A legenyhébb változata a kisfokú megnagyobbodás az aranyér előesése nélkül. Súlyosabb esetben székeléskor az aranyerek nyomásra lesüllyednek, de spontán visszahúzódnak. A harmadik stádiumban székeléstől függetlenül akár mozgáskor is előesnek, már spontán nem húzódnak vissza, de ujjal visszahelyezhetők. A legsúlyosabb esetben az aranyerek már nem helyezhetők vissza, folyamatosan a végbélnyílás előtt helyezkednek el – mondta Dr. Bertha László sebész adjunktus, az MDC Clinic Egészségügyi és Diagnosztikai Központ proktológusa.  

Mutasson fügét a fájdalomnak!

2018. augusztus 30.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.

A cukorbetegséget sose küldhetjük vakációra...

2018. augusztus 14.

Rengeteg jó dolgot nyújt számunkra a nyár, de az önfeledt pillanatokban sem szabad elfeledkezni a szezonban rejlő veszélyekről, különösen akkor, ha valaki cukorbeteg.  A nap, a hő és a páratartalom kiszáradást és hőelvonást okozhat, ráadásul ilyenkor a betegek nem hűthetik le magukat egy finom fagyival vagy egy jéghideg üdítővel. Az alábbi tippek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cukorbetegek is önfeledten élvezhessék a szabadságukat.

Különösen figyelni kell a megfelelő hidratációra

A kevés folyadékbevitel nyáron kiszáradáshoz vezethet. A cukorbetegeknél pedig a megemelkedett vércukorszint következtében megnő a kiszáradás veszélye. Párás és forró körülmények között két-három liter víz napi fogyasztása kedvezően hat nemcsak a betegek közérzetére, de vércukorszintjére is. Kerülni kell a cukros üdítőket, a koffeines italokat, valamint az alkoholt. Citrusfélékkel, uborkával vagy mentával azonban ízesíteni lehet a vizet. Egy meleg nyári napon egy mentatea igazán hűsítő lehet.

Betegségeid forrása: A székrekedés

2018. augusztus 12.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.