Információk, érdekességek

Nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma

2019. április 02.

Az idősebb nemzedékekhez képest gyorsabb ütemben nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma az amerikai fiatal felnőttek körében – mutatta ki az Amerikai Ráktársaság egy nagyléptékű tanulmánya.

Az Egyesült Államok lakosságának kétharmadát felölelő tanulmány készítői megállapították, hogy 1995 és 2015 között a nők és az 50 év alatti férfiak körében jóval gyakoribbá váltak azok a rákbetegségek, amelyeknek egyik ismert kockázati tényezője az elhízás. Minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál nagyobb arányú növekedést mértek ezen betegségek esetében – írták a kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A vizsgált időszakban például a hasnyálmirigyrák előfordulása évente egy százalékkal nőtt a 45 és 49 évesek között és ennél több mint kétszeresével a 30-34 éves korosztály körében. A 25-29 évesek esetében a növekedés évi 4,4 százalék volt.

Az utóbbi korosztály esetében a 80 évesekhez képest nagyjából hasonló éves növekedési mértéket mutattak ki négy másik elhízással összefüggő daganatos betegségnél: az epehólyagráknál évi 3,71, a méhráknál 3,5, a veseráknál 6,23, a bélráknál 2,41 százalékos növekedést.

“Kimutatásunk feltárja a közelmúltbeli változásokat, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak az elhízással kapcsolatban álló rákbetegségek növekvő terhét illetően” – idézte Ahmedin Jemalt, a tanulmány társszerzőjét a medicalxpress.com orvostudományi hírportál.

Az elmúlt négy évtizedben az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban. Hasonló tendencia ment végbe más fejlett országokban is, és a közelmúltban a fejlődő országokban. A világon ma mintegy kétmilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott.

Egyre gyakoribb a zöld hályog

2019. április 01.

Egyre gyakoribb a zöld hályog (glaukóma), ami egy észrevétlenül kialakuló betegség, így esetében a szűrővizsgálat végzése kiemelten fontos – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

45-50 éves kor felett évente szükséges a szűrővizsgálat. Glaukóma esetén a szemnyomás megemelkedik, a szemgolyók keringése közötti egyensúly megbomlik. A betegség lassan alakul ki és legtöbbször nem okoz fájdalmat, így nagyjából tünetmentes. De ha a beteg látótérkiesést tapasztal, akkor visszafordíthatatlan állapotába fejlődött a kór – hangsúlyozta.

A zöld hályognak van egy ritkább változata is, a glaukómás roham, amely akkor alakul ki, ha a beteg szemnyomása az átlagosnak a háromszorosára emelkedik. Ez inkább az időseket érinti, nagy fájdalommal jár és helyrehozhatatlan károsodásokat okozhat a látóidegben – magyarázta Nagy Zoltán Zsolt.

A  zöld hályog a vakság második leggyakoribb kialakulási oka.

Probléma lesz a nyaki gerinc megbetegedése

2019. március 31.

A mobiltelefonokat előrehajtott fejjel kell nézni, ami prognosztizálja, hogy a következő 20-30 év vezető problémái a nyaki gerinc megbetegedései lesznek, és ez a fiatalokat, tinédzsereket kifejezetten érinti – mondta Erbszt András, a DoctorFit Gerincambulancia alapítója, vezető főorvosa.

A szakorvos azt mondta, látni egy tendenciát: ahogy az emberek egyre kevesebbet mozognak, kevesebb fizikai aktivitást végeznek és kevesebb a fizikai munkájuk is, annál több lesz a mozgásszervi betegség, ezen belül pedig ugrásszerűen megnő a gerincpanaszok száma.

Tapasztalatai szerint a kopásos eredetű gerincproblémák, amelyek a felnőttkor derekára kellene, hogy datálódjanak, időnként megjelennek már tinédzserkorban, de 18 éves kor körül “bőven” találkoznak ilyen betegekkel.

A kopásos elváltozások gyakran visszafordíthatatlanok, de a panaszok, tünetek “az esetek döntő többségében” megszüntethetők, így a beteg életminősége javítható.

A fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben fontos részei a kezelésnek, de az élethosszig tartó, rendszeres aktivitás rendkívül fontos ahhoz, hogy minél kevesebb gerinc- és mozgásszervi panasszal éljenek az emberek.

Hogyan csillapítsuk a hurutos köhögést?

2019. március 15.

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.

A köhögésre szükségünk van

A köhögés egy természetes reflex, segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. „Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okoból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”

Kutyaharapást szőrével, avagy mire jó a köptető?

A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (másnéven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.

Kell-e szedni köhögéscsillapítót?

Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.

Szívproblémák fertőző betegségek után?

2019. március 06.

A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.

A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.

A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.

A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.