Információk, érdekességek
Még mindig másnapos? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!
2018. január 06.
Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét.
Ha a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.
A hisztamin-érzékenység tünetei
Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz ( DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.
Bor, dió, savanyú káposzta
Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.
Az irritábilis bélszindróma - Korgó-morgó has
2017. december 19.
Az irritábilis bélszindrómáról
A túlérzékeny, irritábilis bél szindróma (IBS) igen gyakori, bár sokszor nem felismert betegség. Tünetei nagy változatosságot mutatnak: lehet puffadás, teltségérzés, gázok, émelygés stb. Egyes statisztikák szerint a hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja!
A tünetek igen változatosak: teltségérzés, puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés, fájdalom, amely lehet enyhe, egész hasat betöltő, de görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés vagy akár a kettő váltakozása.
Látható, hogy a tünetek mindenféle hasi betegség tüneteit utánozhatják és igen változatos formában jelenhetnek meg. Éppen ezért az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor-bél rendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia.
Ha túlérzékeny a vastagbél
A túlérzékeny vastagbél ugyanis egyértelműen funkcionális eredetű betegség, azaz a hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet – a legfinomabb eszközökkel, akár szövettani vizsgálatokkal sem – kimutatni.
A betegség hátterében, mai tudásunk szerint, a gyomor-bél rendszer érzés- és mozgászavara áll. Az érzészavar azt jelenti, hogy a hasban, főként a vastagbelekben található nyomás- és fájdalomérző idegvégződések (úgynevezett receptorok) ingerküszöbe jelentős mértékben lecsökkent, amit számos tudományos kísérlet egyértelműen bebizonyított. Így a beteg olyan ingereket is megérez, sőt fájdalomként él meg, ami más –normális– ember számára nem érzékelhető vagy legalábbis amely nem tudatosul benne. Ilyen például a belekben képződő gázok feszítése, a jelentős mértékű – és sok kellemetlen panaszt okozó – haspuffadás.
Fekély és Chron-betegség
2017. december 18.
A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.
Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.
A leggyakoribb tünetek:
• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.
Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?
2017. december 13.
A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.
A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.
Vegyük észre a kezdeti jeleket!
Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.
A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!
2017. november 27.
A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.
Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!
Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is. Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...115116117...260