Információk, érdekességek
Kicsivel az egészségért
2016. január 19.
"Túl macerás, bele se kezdek!" – adjuk fel egy kiegyensúlyozottabb életmódra való áttérés nulladik lépésénél. Pedig nem kell drasztikusan megváltoztatni étkezési szokásainkat azért, hogy egészségesebbek lehessünk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 3 tippje remek kiindulópont lehet az új kezdethez.
Valami régi, valami új
Ha szeretnénk egy kicsivel jobban érezni magunkat a bőrünkben, fittebbek, kiegyensúlyozottabbak akarunk lenni vagy megszabadulni egy-két plusz kilótól, nem kell az egész kamra tartalmát a kukába dobni, elég csupán, ha egy-két alapanyagot cserélünk valami újra. Például a hétvégi menüt készítsük barna rizsből vagy árpagyöngyből, a desszertekhez pedig használjunk zablisztet a hagyományos fehérliszt mellett, energiamentes édesítőszert és kevesebb cukrot. Egyszer-egyszer a túrós csuszában a hagyományos tésztát lecserélhetjük durum- vagy tönköly tésztára. Bár látszólag nem túl nagy változás, mégis a gyorsan felszívódó szénhidrátokat lassan felszívódóval helyettesítettük, ami nem emeli meg hirtelen a vércukorszintünket, ezáltal könnyebb odafigyelni a mértékletes fogyasztásra.
Hogyan hat rád a tél?
2016. január 12.
Felgyorsult, globalizált világunkban változatlan intenzitással igyekszünk megélni a mindennapjainkat. Mintha az évszakok váltakozása nem gyakorolna ránk semmiféle hatást. Pedig a természet rendjének követése, az évszakokhoz való alkalmazkodás nem csupán fiziológiai, hanem pszichés szükségletünk is.
A TÉL HATÁSA
A naptári év végéhez közeledve egyre többen éreztük magunkon a fizikai fáradtság jeleit. Ez a hatás pedig nem csökkent az újév beköszöntével.
A napfényes órák számának csökkenése, a megnyúlt éjszakák, valamint a zord időjárás együttesen eredményezik, hogy szervezetünk ilyenkor az energiafelhasználás szintjének csökkentésére törekszik.
A tél a tartalékképzés és tartalék felhasználásának időszaka. Modern környezetünk azonban képes állandó energiaszintet biztosítani gépesített világunk számára, mely ilyen módon megteremti a lehetőségét annak, hogy az adott évszak sajátosságait figyelmen kívül hagyva, változatlan intenzitással élhessük az életünket.
Ha támad a tél...
2015. december 22.
5 jó tanács szervezetünk melegen tartásához.
A hőmérséklet egyre zuhan, fagyos az idő, és mi már szinte a meteorológiai jelentések hallatán is dideregni kezdünk... Itt az ideje számba venni, mit tehetünk a hidegben is jó közérzetünk, szervezetünk felmelegítése, illetve melegen tartása érdelében – főképp törekedjünk rá, ha az átlagosnál is fázósabbak vagyunk.
1. Gondoskodjunk végtagjaink melegen tartásáról!
Szervezetünk jól van megalkotva: nagy hideg esetén arra koncentrál, hogy a vér létfontosságú szerveink felé áramoljon, azok védelmében. Így, ha esik a külső hőmérséklet, és mi kilépve a hideg levegőre úgy érezzük, hogy kezünk, lábunk, orrunk, fülünk egyre jobban kihűl, vérellátásuk nem kielégítő. Az erek összehúzódása nyomán ezek a testrészeink szenvednek leginkább a hidegtől. Ezért fagyos, téli időben „kötelező” a meleg, lehetőleg szőrmével bélelt kesztyű, a fület takaró sapka és megfelelő, téli cipő/csizma viselése. Emellett nagy hidegben ne szégyelljük orrunkig felhúzni a kötött sálat. Ami pedig a lábunkat illeti: a gyapjú zokni mellett hordjuk az újra divatos, kötött lábszármelegítőt.
2. Felmelegít a mustáros, vagy fahéjas, rozmaringos lábfürdő
Hazatértünk a szabadból, és még mindig borzongunk a hidegtől, úgy érezzük, „lefagyott’” a lábunk? Vegyünk egy jó meleg, mustáros lábfürdőt! Kevesen tudjuk, hogy mennyire felmelegít, ezért jól tesszük, ha kipróbáljuk. Egy elkészítési javaslat hozzá: keverjünk össze fél csésze, vagy 2 kanálnyi, porrá őrölt mustármagot (kapható a bio-boltokban) egy kevés hideg vízzel, és öntsük 2-3 liter, forró lábfürdőbe. Hatásos a kihűlt végtagok, vagy az ezzel összefüggő Raynaud-betegség következtében kialakult, elkékült ujjak és fagyás ellen is. Emellett jól ellazítja a hidegtől összehúzódott izmokat. Hasonlóan hasznos még a végtagok felmelegítése szempontjából a fahéjas lábfürdő: 3 csepp fahéjolajat +1 teáskanál mézet öntsünk a meleg lábfürdővízbe; élénkítő hatású még a rozmaring- és eukaliptusz-olajos fürdő (ezek az illóolajak gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban kaphatók).
Ízületeink egészsége és védelme
2015. december 11.
Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.
Porckérdés
Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.
Legfőbb alkotók
A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.
Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.
D-vitamin és szelén - a két csodafegyver, amelyekkel átvészelhetjük a telet
2015. december 06.
A D-vitaminról tudjuk, hogy nem csak a csontritkulás megelőzése miatt fontos. Pótlásával - több krónikus betegség megelőzése mellett - az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedéseket is csökkenthetjük. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, az Endokrinközpont orvosa emellett a szelén kedvező hatásaira is felhívja a figyelmet.
Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin-hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.
Miért kell a szelén?
Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség - kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom. A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...165