Információk, érdekességek
Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa
2017. május 31.
Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…
Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.
Agyi és hormonális változások a kispapáknál
Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.
Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt
2017. május 29.
Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.
Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például
- képalkotó diagnosztikai megoldások,
- és/vagy a magzat közvetlen „közeléből” történő mintavétel.
E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).
Az új, genetikai alapú módszerek
Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.
Mit kell tudni a végbélkúpokról?
2017. május 28.
Bár kúp láttán a gyerekek nagy része sírva fakad vagy menekülőre fogja a dolgot, szülőként tudni kell, hogy a végbélkúpok alkalmazása nem az ördögtől való: a kúpok sok esetben előnyösebbek a tablettáknál, cseppeknél vagy egyéb, szájon át bevett gyógyszereknél.
Az újszülötteknél, csecsemőknél, kisgyermekeknél az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a végbélkúp. Majdnem minden anyuka találkozott már noraminofenazonos vagy paracetamolos láz- és fájdalomcsillapító hatású végbélkúpokkal, és néhány szülő egy hosszabb autós utazás előtt dimenhidrinát tartalmú kúpot ad a gyermekének, hogy ne hányjon útközben. A tablettát, kapszulát lenyelni nem tudó vagy nem akaró csecsemők, kisgyermekek asztmás rohamát is általában teofillines kúpokkal kezelik.
“Supp” = kúp
A kúp latin megfelelője a „suppositorium”, rövidítve „supp.”; gyakran ez az idegenül hangzó szó szerepel a gyermekorvos által írt vényeken, illetve a kúpok csomagolásán.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre előrecsomagolt, gyári kúpok, az orvos által rendelt, személyre szabott összetételű kúpokat a gyógyszerész készíti el a gyógyszertárban. A felnőttek és a gyermekek számára készült kúpok nemcsak hatóanyag-tartalmukban, de méretükben is különböznek egymástól: a csecsemő- és gyermekkúpok össztömege általában 1-2 gramm, míg a felnőtteké 2-3 gramm.
A családdá válás nehézségei – Praktikus tippek kispapáknak
2017. május 22.
Az első gyermek születése meghatározó mérföldkő minden pár életében, az új apa-anya szerep azonban a saját szülőkkel való kötelékekben is új felállást hoz. Hogyan alakul át a felmenőkkel a kapcsolat, ha nekünk is gyermekünk lesz? Mennyi időt töltsünk együtt a nagyszülőkkel? Mennyi segítséget kérjünk tőlük? Hogyan húzzuk meg az új család határait? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk dr. Szőke András pszichológustól az Apa Magazin legújabb számában.
Abban a pillanatban, amikor az újdonsült édesanya és édesapa első közös gyermekét végre a karjaiban tarthatja, új család születik. Ez azonban egy merőben új, szűkebb egység a korábbi családhoz képest, amelynek a friss nagyszülők már nem olyan szorosan a részesei. Természetesen ahány ház, annyi szokás, arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a felmenőkkel kialakított kapcsolat ne bontsa meg az újdonsült kis család saját életritmusát és harmóniáját. Amennyiben a nagypapa és nagymama a kelleténél többször állít be hívatlanul, rátelepszik a családra vagy véleményét túl erőszakosan hangoztatja, akkor érdemes a problémát időben kezelni: bűntudat nélkül kell tudni nemet mondani és nem szabad attól tartani, hogy ezt esetleg sértésnek veszik.
Amit a hozzátáplálásról tudni kell
2017. május 19.
Hozzátáplálás – mikor kezdjük, megfőzzük vagy inkább a boltban vásároljuk meg babánk ételét? Ízesítsük a kicsi ebédjét vagy jobb, ha csínján bánunk a fűszerekkel? Ezer és ezer kérdés, amit nem árt tisztáznunk!
A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat szakértőnk segítségével.
Mikor kezdjük?
A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza a gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.
Bolti vagy házi?
A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatók meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...164165166...294