Információk, érdekességek
Anya tényleg jobban tudja! – Az anyukák egészségértésénél nincs jobb!
2016. október 23.
Ilyenkor ősszel, az iskolakezdéskor és az ezzel sokszor együtt járó fertőzéses időszakban különösen aktuális a kérdés: vajon mennyire jelent problémát az édesanyáknak a sokszor összetett feladatot jelentő beteg családtagok gondozása, a védőolásokkal és a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatala.
A magyar családokban a gyermekgondozással, az egészséggel, betegséggel kapcsolatos teendők ma is nagyobb részt hárulnak a nőkre, ezért kiemelten fontos a jövő generáció szempontjából a kisgyermekes anyák egészségértési szintje, azaz hogy mennyire tudnak egészségügyi kérdésekben és az egészségügyi rendszerben tájékozódni és mennyire képesek megfelelő döntéseket hozni a prevencióval vagy a betegségek kezelésével kapcsolatban. Egy közelmúltban készült felmérés eredményeit elemezve kiderült, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő édesanyák egészségértési szintje ugyan magasabb az átlagosnál, és eléri a nyugat-európai lakosok átlagos értékét, de még így is minden harmadik családanya egészségértése a problémás vagy nem megfelelő kategóriába esik, azaz nekik nehézséget okoz megszerezni, megérteni, feldolgozni és alkalmazni a saját és családjuk számára fontos, az egészségükkel kapcsolatos információkat.
Nem értjük az orvosi infókat?
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jóvoltából Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségértés – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon, melyben a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért.
A késői serdülés betegséget jelezhet
2016. október 20.
A pubertás egy igen fontos időszak a gyerekek fejlődését tekintve, ennek ellenére sok szülő félve tekint erre az életperiódusra, hiszen gyermekük a hormonváltozások miatt nem csupán lázadóbbá válik, de egy lépéssel közelebb is kerül a felnőttkorhoz.
Sokan ezért titkon reménykednek abban, hogy minél később következik be a serdülés, ám az sem jó, ha túl sokáig várat magára, ugyanis az betegséget jelezhet. Hogy pontosan mit, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Mikor van itt a pubertás ideje?
Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis minden gyermek más-más ütemben fejlődik, ezért lehet, hogy valaki pár évvel előbb, illetve később lép a serdülőkorba. Ám a szakirodalom szerint amennyiben a fiúknál 14, a lányoknál 13 korig nem indul meg a folyamat, akkor az betegséget jelezhet- ezért érdemes szakemberhez fordulni. Kórosnak tekinthető az is, amikor bár a gyermeken elkezdődtek a változások, ám egy bizonyos ponton megállt.
A pubertáskor igen fontos a fejlődés szempontjából, hiszen ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. A lányoknál megindul a mellek megnagyobbodása, megjelenik az első vérzés, (általában 12-13 évesen), a fiúknál pedig növekedésnek indulnak a herék és a hímvessző, később pedig kialakul a férfias testalkat, valamint megindul a mutálás. Magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. A folyamat hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, melyet több belső elválasztású mirigy hormontermelésének összehangolt működése irányít – mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
Amikor a legkisebb náthás
2016. október 19.
Egyre gyakoribb, hogy érett, normál súllyal született baba már a kórházból náthásan érkezik haza. Nagy izgalmat okoz ez a látszólag banális gond az egész családnak, de főként az első gyermekes, fiatal kismamáknak.
Nem elsősorban az orrfolyás jelent problémát, hanem az orrdugulás, ami az újszülött táplálását, mellből való szopását akadályozza. Bizonyára nem minden fiatal anyuka tudja, hogy a csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni. A szájlégzést csupán hónapokkal később sajátítja el.
Szopás közben tehát az a legfontosabb, hogy az orrjáratok tiszták, így a levegő számára szabadon átjárhatók legyenek. Ebből következik, hogy a náthás baba számára – bármilyen éhes is – nem jelent örömet az evés. Rövid ideig és keveset szopik, közben fel-felsír – súlya emiatt nem gyarapszik megfelelően, és nyugtalanul alszik.
Az újszülött szabad orrlégzésének jelentősége egy nagyon ritkán előforduló kórképpel, a veleszületett hátsó orrüreg-elzáródással (koanális artéria) jól érzékeltethető. Külső látható jel nélkül, az orrjáratok belső – hátsó részén, az orrsövény egyik vagy mindkét oldalán a fejlődés során hártyás, illetve csontos elzáródás alakul ki. Ez a fejlődési rendellenesség többnyire nem társul más tünetekkel.
A féloldali elzáródás nem jelent komoly problémát, ha azonban mindkét oldalon jelentkezik, az a csöppség életét veszélyezteti.
Közvetlenül a születést követően az egészséges gyermek a kitisztított orron át mélyet lélegzik, és bőrszíne piros lesz. Ha az újszülött orra mindkét oldalon elzáródott, ez a mechanizmus nem működik, a csecsemő bőrszíne kékes lesz, és nem sír fel egészségesen. Az orrába vezetett szonda segítségével másodpercek tört része alatt kiderítik az okot, és a fulladásveszélyt elhárítják. Erre természetesen minden szülészeti osztály fel van készülve.
Motivációra és online közösségre vágynak a kismamák
2016. október 14.
Bár sok nehéz változáson mennek keresztül a kisgyermekes anyukák, mégis az anyaság új dimenzióját megélve magabiztosabbá válnak – derül ki a Gyerünk, anyukám! több mint 600 fős mintán végzett online kutatásából, melynek eredményei arra is rámutatnak, hogy a kismamák ma már tájékozottak a szülést követő, nem látványos változásokkal kapcsolatban, tennének testük regenerálásáért, amihez motivációra és online közösségre van szükségük.
A gyerekvállalás a legtöbb anya testére, lelkére és közösségi életére is hatással van. Ezeket a változásokat vizsgálta a Gyerünk, anyukám! online sportközösség kisgyermekesek körében folytatott felmérése. A 600 fős mintán végzett friss kutatásából kiderül, a kismamák úgy érzik, hogy magabiztosságuk elsősorban megváltozott külsejük (57%), másodsorban az önmagukra fordított idő hiánya (47 %), végül pedig a külvilágtól elzárt élet (44%) miatt csökken leginkább. Ezzel szemben viszont a válaszadó kismamák elsöprő többsége (74%) nyilatkozott úgy, hogy magabiztosabb is lett annak köszönhetően, hogy az anyasággal az élet olyan új dimenzióját ismerte meg, amihez foghatót korábban nem tapasztalt.
Tisztában vannak a nem látványos változásokkal is
A leginkább zavaró szülés utáni testi változás a kismamák számára a has átalakulása (64%) és testük feszességének csökkenése (44%) és csak ezeket követi a kilók számának gyarapodása (39%). Pozitív eredmény, hogy az anyukák túlnyomó többsége már tájékozott a terhesség kapcsán végbemenő, de nem látványos változásokkal kapcsolatban: a kutatásban résztvevők, (akiknek 64 százaléka nem tagja a Gyerünk, anyukám! közösségének) több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja, a terhesség során a hasizom szétnyílik és azzal is tisztában vannak például, hogy háton fekve ujjaikat a köldökük fölé helyezve ellenőrizhetik, összezárult-e az izomzat a terhesség után.
A vizsgálat arra a kérdésre is kereste a választ, mi akadályozza az anyukákat abban, hogy tegyenek testükért a szülés után. Nem meglepő eredmény, hogy sokan időhiánnyal küzdenek és nem tudják megszervezni, hogy jusson idejük sportolásra, az viszont igen, hogy sokan úgy érzik, nem tudják mit kellene tenniük és hogyan vágjanak bele.
Óvodásoknál a betegségek, iskolásoknál a zenehallgatás miatt romolhat a hallás
2016. október 13.
Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
A veleszületett halláscsökkenés jelei
A halláscsökkenés lehet veleszületett, ezt általában már a szülést követő vizsgálatok során felfedezik. Jelenleg hazánkban a szűrő BERA vizsgálat az előírt kötelező hallásszűrés csecsemőknél. Ezt még a baba hazaengedése előtt kell elvégezni az újszülött osztályokon. Az itt kiszűrt csecsemőket vizsgálják csak tovább az erre specializálódott fülészeti osztályokon. Halláscsökkenés a későbbi hónapok során is kialakulhat. Egy gondos szülő felfigyel rá, ha például a baba nem fordul a hangok felé, ha nem ijed meg a hirtelen, hangos zajoktól. Az ép hallás nagyon fontos a beszéd szempontjából is. A későbbi hónapokban a megkésett beszédfejlődés is utalhat hallásproblémákra.
Ne vegyük természetesnek, ha az óvodás kiabál, szelektíven hall
Az óvodás életkorban jelentkező halláscsökkenés hátterében, többnyire valamilyen fül-orr-gégészeti betegséget tudunk kimutatni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A gyermekek orrjáratai, garatja anatómiailag szűk, a helyzetet tovább rontja az orrmandula és a garatmandulák elhelyezkedése és mérete is. Csecsemő- és kisgyermekkorban továbbá könnyebben alakul ki középfülgyulladás, fülkürthurut, a fülkürtök gyermekkori lefutása, elhelyezkedése miatt. Rossz fülkürt funkció esetén a dobüregben sokszor savós folyadék jelenik meg, elhúzódó esetben ez kocsonyássá válik, idült gyulladás alakul ki. Ilyenkor egyéb kísérő tünet nélkül is felléphet halláscsökkenés. A szülő azt hiszi, hogy gyermeke figyelmetlen, szelektív a hallása, így akár hónapok is eltelhetnek, míg a gyerek orvoshoz kerül. Az is intő jel lehet például, ha a mesét egyre hangosabban szeretné hallani, vagy visszakérdez.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...164165166...279