Információk, érdekességek
2021. július 23.
Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv a 6-10 éves korosztály számára szerdán a Móra Könyvkiadó gondozásában; Kiss Judit Ágnes költő-írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló, A csodabogár című regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, nem egy átlagos lény szegődött mellé.
Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt – hangsúlyozta az MTI-nek Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője.A végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik. A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelynek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető.
Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették.
Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.
Az illusztrációkat középiskolás diákok rajzolták önkéntes munkában – mondta az ügyvezető. A végtaghiányos gyerekekben egyfajta szorongást okozhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve szereplői a meséknek. De azáltal, hogy megmutatjuk nekik, hogy ők is részesei lehetnek egy-egy történetnek és akár főhősei is, növeljük az önbecsülésüket.
A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványt 1988-ban hozták létre érintett szülők. Az alapítvány célja a végtaghiányos gyermekek testi és szellemi fejlődésének elősegítése az egészséges, boldog felnőtté válás reményében. Munkájukban az érintett gyermekek egészséges testi fejlődését gyógytornával és úszásoktatással segítik, és nagy hangsúlyt fektetnek a sorstársi közösségek megerősítésére.
2021. július 05.
Egy 400 millió forintból megvalósult beruházásnak köszönhetően már huszonhét ritka anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését tudják elvégezni a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A szegedi gyermekklinika laboratóriumában évente 45-50 ezer újszülött vérmintáját vizsgálják. A klinika az egyike annak a két hazai centrumnak, ahol a ritka anyagcsere-betegségek 1975 óta kötelező szűrését végzik. A vizsgált betegségek száma 26, de a közeljövőben várhatóan 27-re emelkedik. Az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere-betegségek Szűrővizsgálati Laboratóriuma a szigorú nemzetközi minőségbiztosítási normáknak is megfelelő szűrési rendszerével Európa élvonalába tartozik.
Bereczki Csaba, a klinika igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a fejlesztés során két modern műszert, laboratóriumi diagnosztikát végző tömegspektrométert vásárolt az intézmény. Fendler Judit, az SZTE kancellárja pedig tudatta, hogy a mintegy 400 millió forintos beruházásból kialakított diagnosztikai centrum új helyszínen, a gyermekgyógyászati klinika újszegedi telephelyén működik ezentúl.
A szűrés során vizsgált megbetegedések néha közvetlenül a születés után, máskor a korai vagy késői gyermekkorban súlyos, akár az idegrendszert is érintő károsodást, a fejlődés elmaradását vagy a már megszerzett képességek elvesztését, esetleg halált okozhatnak.
Az egyetlen csepp vérből a születést követő három napon belül elvégzett laboratóriumi vizsgálatnak köszönhetően kiszűrhető, hogy az újszülött szenved-e valamelyik ritka betegségben, az azonnal elkezdett kezelés és diéta eredményeként a gyermek pedig teljes értékű életet élhet. A szegedi laboratóriumban vizsgált páciensek között évente 50-60 ilyen megbetegedést fedeznek föl.
2021. június 27.
Új készítményt vezettek be az asztmás betegek kezelésére az Európai Unióban. Az előzetes vizsgálatok alapján a hosszúhatású hörgőtágító jelentősen növeli a megfelelő asztmakontroll esélyét, és azt, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen. A készítmény azért is kiemelkedő fontosságú, mert hosszú ideje nem került sor új gyógyszer bevezetésére ezen a terápiás területen.
Az asztma népbetegség: világszerte 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Az Európai Unióban a betegek száma több millióra tehető, Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván. A tünetes asztma esetében nagyobb a betegség fellángolásának esélye, és ez magában rejti a sürgősségi ellátás, a kórházi kezelés szükségességének lehetőségét is. A jelenleg alkalmazott terápiák mellett az asztmás betegek legalább 40 százaléka továbbra is szenved a tünetektől. A tünetes asztmás betegek életminősége rosszabb, mint a tünetmentes asztmásoké, így különösen fontos az asztma megfelelő kezelése, a tünetek teljes kontrollja.
Új, hosszú hatású hörgőtágító terápia
A gyulladáscsökkentő alapterápia mellett sok asztmás tapasztal továbbra is tüneteket, vagyis szenved az életminőséget rontó tünetektől. Így bármikor szükségessé válhat rohamoldó használata is. Az asztmások közel fele esik ebbe a kategóriába. Esetükben az alapterápia és a kiegészítő terápia nem érte el a megfelelő szintű asztmakontrollt, azaz nem biztosított tünetmentességet.
Nekik jelenthet megoldást a nemrég bevezetett készítmény, amely a gyulladáscsökkentő kezelést kiegészítve fenntartó hörgőtágító terápiaként szolgál. Az előzetes vizsgálatok során az új hörgőtágító terápia hatására jelentős javulást tapasztaltak olyan betegeknél, akiknek korábban a szokásos kezelés mellett is jelentkeztek az asztma tünetei. A terápia eredményeként nagymértékben csökkent az asztmás roham kialakulásának és a betegek állapotrosszabbodásának kockázata is.
Az asztmás rohamok nemcsak ijesztőek és kellemetlenek, hanem akár életveszélyesek is lehetnek. Az új inhalációs, fenntartó kezelés a hatását a légutak megnyitásán és azok legalább 24 órán keresztül történő nyitva tartásán keresztül fejti ki. A vizsgálatok során az új gyógyszerrel a betegek lényegesen nagyobb valószínűséggel tudták uralni asztmás betegségüket, mint azok, akik csak a szokványos kezelésben részesültek.
Az elmúlt évtizedben nem bővült az elérhető terápiás lehetőségek köre, így az orvosok is szívesen látják az új, hosszúhatású hörgőtágító készítményt, amely a betegek széles körében hatásos, életkortól, allergiás állapottól, dohányzási szokásoktól és a hörgőtágító kezelésre adott választól függetlenül. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak az asztmásoknak a köre, akik hosszú távon tünetmentesen, teljes életet élhetnek.
2021. június 24.
Új Alzheimer-gyógyszert engedélyezett az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) az Egyesült Államokban, csaknem húsz éve először – írta a BBC hírportálja.
Az aducanumab elnevezésű anyag a demencia leggyakoribb formájának, az Alzheimer-kórnak nem a tüneteit, hanem az okát kezeli: csökkenti a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódást.
2019 márciusában leállították a szer tesztjeinek harmadik, nagyszabású, nemzetközi fázisát, amelyben mintegy 3000 páciens vett részt, mivel az emlékezetvesztést és a gondolkodási problémákat a havi infúzióként adott szer nem lassította jobban, mint a hatóanyag nélküli placebo.
Ugyanabban az évben azonban a szert kifejlesztő amerikai Biogen több adat elemzésével megállapította, hogy a szer működött, amennyiben nagyobb dózisban adagolták. Azt is közölték, hogy szignifikánsan lassította a kognitív képességek romlását.
A világon több mint 30 millió ember szenvedhet Alzheimer-kórban, többségük 65 éven felüli. Mind az amerikai, mind a brit tudományos közvéleményt megosztja az aducanumab, vannak, akik áttörést látnak benne, mások szerint csekély a haszna.
Bart De Strooper, az angol demenciakutató intézet (Dementi Research) óriási jelentőségű mérföldkőnek nevezte az engedélyezést az Alzheimer-gyógyszerek utáni kutatás történetében. A múlt évtizedben több mint 100 vizsgált kezelési módszer bizonyult bukásnak. Noha azt reméli, embermillióknak jelenthet fordulópontot az új szer, hozzátette, “sok akadályt kell még legyőzni”.
2021. június 22.
Európában először Magyarországon alkalmazzák a pajzsmirigyrák vágás nélküli műtétének forradalmian új eljárását.
A rákkezelésben hatalmas áttörést hozó, Európában egyedülálló egészségügyi csúcsprojekt indult Magyarországon: a pajzsmirigyrák vágás nélküli műtétének kifejlesztésére három éves kutatás kezdődött. A nyitott műtét nélküli technológiát a pajzsmirigy jóindulatú göbeinek és jóindulatú melldaganatok eltávolításánál már évek óta eredményesen alkalmazzák a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézetben. Kelet-közép-európai régióban egyedül itt érhető el az eljárás, ami hozzájárul az ország pozíciójának erősítéséhez az orvosi innovációk és beruházások terén.
Az egészségügyi csúcsinnováció, a technológia alkalmazása rosszindulatú elváltozásoknál áttörést hozhat a rákkezelésben. Az eljárás iránt már most jelentős a külföldi szakmai érdeklődés. A rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésének kifejlesztésére irányuló egészségügyi projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal több mint 167 millió forinttal támogatja.
Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológusa szerint a vágás nélküli beavatkozás a betegeknek forradalmi újítást jelent a rákkezelésben, az országnak pedig hatalmas előrelépést az egészségügyi innovációk területén.
A rádiófrekvenciás ablációs kezelés lényege, hogy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket. A folyamatos ultrahang képpel vezérelt hőablációs minimál-invazív eljárás a többéves nyomon követéses tanulmányok alapján ugyanolyan eredményes, mint a hagyományos műtéti vagy egyéb alkalmazott eljárások, azonban azoknál sokkal alacsonyabb műtéti kockázatot jelent.
Az ambulánsan elvégezhető abláció során minimalizálható a műtéti terhelés, a fertőzésveszély, nem marad heg, jelentősen lerövidül a felépülési idő, csökken a beavatkozástól való szorongás, emellett a kezelés sokkal olcsóbb, mint a fekvőbeteg-ellátásban nyújtott, jellemzően műtéti megoldások. Ez sok pajzsmirigybetegnek nyújt a hagyományos műtétnél egyszerűbb, kíméletesebb megoldást. A vágással, altatással és kórházi tartózkodással járó pajzsmirigyműtétet kiválthatja ez az ambuláns kezelés, amely az előkészületekkel együtt nagyjából másfél órát vesz igénybe – ismertette Dr. Deák Pál Ákos.
Az intervenciós radiológus kiemelte: Európában elsőként Magyarországon végezzük azokat a rosszindulatú pajzsmirigy tumorokat érintő kutatásokat (beavatkozások és nyomonkövetéses vizsgálatok), melyek a nyugati orvoslásban elfogadott, biostatisztikai elemzéssel alátámasztott új egészségügyi szolgáltatás bevezetését eredményezi. Az eddigi tapasztalatok alapján a sikeres kutatási eredmények nyomán nyújtható új, minimál-invazív, költséghatékony szolgáltatásra európai szinten nagy kereslet várható, mely biztosítja a kutatásra fordított jelentős befektetés megtérülését.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...243
