Információk, érdekességek
A dühös méhek jobb minőségű mérget termelnek
2021. szeptember 05.
A “dühös” méhek jobb minőségű, fehérjékben gazdagabb mérget termelnek – állapították meg az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a magatartásbeli és ökológiai tényezők miként befolyásolják a degeneratív és fertőző betegségek kezelésére használt méhméreg minőségét.
A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány készítői a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Megállapítottuk, hogy a 99 méhméregfehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága” – mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek. “A méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoportunk egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg”.
A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló “dühös méhek” gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek. Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére. “A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése” – mondta a szakember.
“Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas proteinsokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog” – jegyezte meg a szakember. A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.
Megugrott a magas vércukorszintes esetek száma
2021. augusztus 22.
A Covid-19-cel kórházban kezelt páciensek körében megugrott az újonnan kialakuló hiperglikémiás (magas vércukorszintes) esetek száma és az állapot hónapokkal a megfertőződést követően is fennmaradt – derül ki egy új tanulmányból.
A kutatók 551 olyan páciens egészségi állapotát vizsgálták, akik 2020 márciusa és májusa között kerültek Covid-19-cel egy olaszországi kórházba. A kórházi felvételt követően még hat hónapig követték nyomon a páciensek állapotát. “Ezek az emberek korábban nem voltak diabéteszesek” – mondta a tanulmányt vezető Paolo Fiorina, a Bostoni Gyermekkórház urológiai részlegének munkatársa. “A kórházi felvételnél azonban a páciensek nagyjából 46 százalékánál állapítottak meg újonnan hiperglikémiát” – tette hozzá a szakember.
Az esetek körülbelül 35 százalékában a magas vércukorszint legkevesebb hat hónappal a koronavírussal való megfertőződést követően is fennállt – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
A Nature Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hiperglikémiás páciensek az abnormális glükózanyagcsere jeleit nem mutató betegekhez képest hosszabb ideig szorultak kórházi ellátásra, súlyosabb klinikai tüneteket mutattak, nagyobb oxigénellátásra, valamint intenzív osztályon való kezelésre volt szükségük.
A páciensek mindegyike kapott glükózérzékelőt a kórházi felvételkor. A vizsgálati idő alatt a szakemberek számos rendellenességet észleltek a hiperglikémiás páciensek glükózanyagcseréjében, továbbá abnormális hormonszinteket állapítottak meg náluk.
“Súlyos hiperinzulinémiát, vagyis túlzott inzulintermelést mutattunk ki nálunk” – mondta Fiorina, hozzátéve, hogy esetükben abnormális szintű proinzulint, valamint az inzulint termelő béta-sejtek helytelen működésére utaló markereket is észlelték.
A glükózanyagcserét érintő rendellenességek ugyan idővel elmúltak a páciensek egy részénél, ám egyéb tünetek megmaradtak. Sok betegnél emelkedett volt a glükózszint az étkezéseket követően, és a hasnyálmirigyhormonok tekintetében is rendelleneségekkel küzdöttek a Covid-19 után.
Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül
2021. augusztus 02.
Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül meg uniós támogatással mintegy 2,3 milliárd forintból Szegeden – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az egyetem jelenleg három telephelyen működő Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai részlege 2022-ben költözne át az új épületbe.
A Gyermekgyógyászati Klinika Tisza-parti főépületéhez kapcsolódik majd egy új szárny. A 2500 négyzetméteres, ötszintes épületszárnyban az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai intézetét alakítják ki. Az osztály és a járóbetegegységek ellátási területe korábban kizárólag Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyére terjedt ki, de 2012 óta kibővült a teljes dél-dunántúli régióval, Pest megye dél-keleti részével és Szolnok megye néhány kisvárosával. Így duplájára, csaknem 2 millióra nőtt az ellátandók száma.
A pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszeren belül Magyarországon az elmúlt tíz évben nem történt a szegedihez mérhető jelentős infrastrukturális fejlesztés, miközben a kezelésre szoruló betegek száma egyre nő.
Az épületet Balogh László Árpád tervezte, a kivitelezési munkákat a Dél-Konstrukt Zrt. végzi. A Tisza közelsége miatt speciális alapozási módszert alkalmaznak. A szintenként 500 négyzetméteren, a nemzetközi szakmai normatíváknak és orvostechnológiai elvárásoknak is megfelelve, modern és korszerű infrastrukturális háttér, tágas helyiségek állnak majd a betegellátás szolgálatába. Az épületrész tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak az anya-gyermek kapcsolat és az együttlét kulturált biztosítására, a gyermekükért izguló szülők megfelelő elhelyezésére, a szakmailag ideális belső betegutak kidolgozására, valamint a gyermekek gyógyulását pszichésen is támogató barátságos környezet kialakítására – áll a közleményben.
Az MSD vehette át az Év Gyógyszere díjat
2021. július 28.
A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság rangos szakmai elismerését idén az allogén őssejt-átültetésen átesett felnőtteknél gyakran kialakuló veszélyes vírusfertőzés megelőzésére kifejlesztett gyógyszer érdemelte ki. Magyarországon egyedi méltányossági kérelemmel már elérhető a díjazott készítmény, amely az érintettek körében végzett klinikai vizsgálatok szerint jelentősen csökkenti a CMV-fertőzés kiújulásának, a súlyos, gyakran halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának veszélyét, és javítja a betegek túlélési esélyeit.
A lakosság több mint fele fiatalkorára nagyrészt tünetmentesen átesik a herpeszvírusok családjába tartozó CMV (cytomegalovírus) okozta fertőzésen, de a kórokozó megmarad a szervezetben, így újra feléledhet, támadásba lendülhet1. Egészséges embereknél rendszerint ez nem igényel kezelést, ezzel ellentétben a szervtranszplantáción átesett betegek olyan kezelést kapnak, amely gyengíti az immunrendszerüket, a csontvelő átültetett betegek immunműködése pedig eleve károsodott. Így ebben a csoportban a CMV már komoly, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Az MSD díjazott készítménye azért számít áttörésnek, mert Magyarországon korábban csak a kialakuló betegségek kezelésére álltak rendelkezésre csekély számban gyógyszerek, a megelőzésre nem. A komoly innovációt jelentő gyógyszernek egyelőre nem ismertek az alkalmazhatóságát korlátozó mellékhatásai.
„Nagy megtiszteltetés, komoly szakmai elismerés, hogy az MSD 1996, 2002, 2006 és 2017 után egyedüli vállalatént immár ötödik alkalommal nyerte el a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját. Erre korábban még nem volt példa hazánkban, büszkék vagyunk az elismerésre” – mondta Dr. Barótfi Szabolcs – az MSD klinikai kutatási igazgatója.
A díj odaítéléséről
„Az Év Gyógyszere védjegyzett díj odaítélésekor az értékelés főbb szempontjai a hatásmechanizmus újdonsága, a tudományos felfedezés áttörő volta, a gyógyszer hiánypótló szerepe hazánkban az adott terápiás területen, kedvező mellékhatás és interakciós profilok, kedvező metabolizmus és farmakokinetikai tulajdonságok, költséghatékonyság, felhasználóbarátság, és nem utolsósorban a hazai kutatásfejlesztési hozzáadott érték” – mondta el Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT elnöke, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója.
„Az MSD azért tudta ismételten elnyerni az „Év Gyógyszere” díjat hazánkban, mert a pályázott készítmény csökkent immunitással jellemzett állapotokban is lehetővé teszi ennek a súlyos szövődménynek a megelőzését. Az új hatásmechanizmusú, innovatív molekula szelektív cytomegalovírus-ellenes hatással rendelkezik” – mondta Prof. Dr. Bitter István, az MFT szakmai bíráló bizottságának elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság elnöke, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, professor emeritusa. – „Ennek ellenére a kezelés mentes azoktól a súlyos (toxikus) mellékhatásoktól is, melyek az eddig alkalmazott megelőző kezeléseket jellemezték – pl. allogén őssejt-transzplantáció esetén. A szakirodalomban megjelent adatok megerősítették a gyógyszer profilaktikus hatékonyságát és dokumentálták a halálozás csökkenését is” – tette hozzá Prof. Dr. Bitter István.
A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját idén június 24-én ünnepélyes és sajtónyilvános eseményen adta át a győztesnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek.
Minden eddiginél több iker születik világszerte
2021. július 28.
Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.
A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.
Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.
Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.
A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.
Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.
Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.
Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.
Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...243