Információk, érdekességek
Elkezdődött a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő gyerekek kezelése
2021. június 21.
Elkezdődött a gerincvelői izomsorvadásban (SMA) szenvedő gyerekek ingyenes kezelése az elérhető legkorszerűbb készítménnyel – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a közösségi oldalán.
Kásler Miklós bejegyzése szerint elsőként egy kislány kapja meg az áprilistól egyedi méltányosság alapján elérhető, az SMA-betegek kezelésére alkalmas génterápiás gyógyszert, a Zolgensmát.
Ezzel – írta a miniszter – elkezdődött a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő összes magyar gyermek legkorszerűbb, teljesen ingyenes kezelése a Bethesda kórházban és a Semmelweis Egyetemen. “Orvos-miniszterként örömmel tölt el a tudat, hogy kezdeményezője lehettem ennek az áttörésnek, ami az érintett szülők számára a reményt, a kis betegek számára pedig az életet jelentheti” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, bízik a kezelés eredményességében.
A készítményhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egyedi támogatásával juthatnak hozzá a betegek, és a mielőbbi döntések érdekében elrendelte a leletek értékelésének gyorsítását.
Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élők
2021. június 18.
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.
Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket. “Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.
A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be. Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt.
A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak.
Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.
A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.
Kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és 49 betegség között
2021. június 13.
Kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és 49 betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a nullás vércsoportú embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés vagy vérrög, ugyanakkor nagyobb az esélyük a vérzési rendellenességekre, mint az A- vagy B-vércsoporttal rendelkezőknek. Más tanulmányok eredményei azt sugallták, hogy bizonyos vércsoportú emberek fogékonyabbak néhány fertőző betegségre – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
“Még mindig nagyon kevés információ áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az RhD pozitív vagy RhD negatív vércsoportú emberek esetében fennáll-e bizonyos betegségek kockázata, vagy hogy még hány betegség állhat összefüggésben a vércsoportokkal” – mondta Torsten Dahlén, az eLife című tudományos lapban közölt tanulmány vezető szerzője.
A kutatók átfésülték a svéd egészségügyi nyilvántartásokat, több mint ötmillió ember adataira kiterjedően, és 49 betegséget hoztak összefüggésbe az AB0-rendszerrel, valamint egy továbbit az RhD-rendszerrel.
Az eredmények megerősítették, hogy az A-s vércsoportú embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki vérrög, míg a nullás vércsoportúaknál fokozottabb az esélye a vérzési rendellenességek jelentkezésének. Azt is igazolták, hogy a nullás vércsoportú nőknél nagyobb eséllyel alakul ki terhességgel összefüggő hipertónia.
Megállapították továbbá, hogy B-s vércsoport esetén kisebb a kockázata a vesekövek kialakulásának és, hogy az RhD pozitív nőknél ugyancsak nagyobb az esélye a terhességgel összefüggő hipertóniának.
A szakemberek szerint további tanulmányokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez és annak meghatározásához, hogy a különböző vértípusok és csoportok miként növelik bizonyos betegségek kockázatát, vagy vannak-e alternatív magyarázatok az összefüggésekre.
Extrém szélsebességű viharokat okoz a klímaváltozás
2021. május 27.
Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.
Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai is minden hónapban csökkenést mutatnak. Bár ez a csökkenés a modellek alapján a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.
A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. Ebből kifolyólag Magyarországon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárokkal kapcsolatos beavatkozások száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A tűzoltókat egy-egy viharos napon gyakran riasztják műszaki mentéshez autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt. Problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta április 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.
A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, de azok viszont intenzívebbek lehetnek.
Fokozhatja a gyógyíthatatlan látásromlás esélyét a légszennyezés
2021. május 22.
A légszennyezés növekedése fokozza a visszafordíthatatlan látásromlás kockázatát egy új tanulmány szerint.
A University College London (UCL) kutatói Anglia-, Skócia- és Wales-szerte azt találták, hogy még a csekély légszennyezés is növelheti az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), vagyis szemfenéki meszesedés kockázatát. Az AMD a gazdag ország 50 év feletti lakosai körében a gyógyíthatatlan látásvesztés vezető oka. Az AMD összefügg az olvasáshoz, az arcfelismeréshez és a bonyolultabb, finomabb részletekből álló feladatok elvégzéséhez szükséges központi látással. A betegség fő kockázati tényezői a gének, az öregség és a dohányzás.
A British Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a legszennyezettebb területeken élőknél nyolc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján. A kutatók a félmillió ember részvételével készült brit Biobank egészségügyi adatbázisból több mint 110 ezer páciens adatait tanulmányozták, az alanyok 40-69 évesek voltak. Szemészeti mérések és kérdőívek segítségével megnézték, kiknek van és kiknek nincs makuladegenerációja, majd összevetették azzal, hogy lakóhelyük mennyire számít szennyezett levegőjűnek. “Azok körében, akik szennyezettebb helyen laknak, gyakoribb az AMD” – közölte Paul Foster az UCL szemészprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.
A tudós szerint a makuladegenerációval összefüggő fő szennyezőanyagok a szállópor (pm2,5) és a nitrogén-oxidok. Ezek a parányi szemcsék belélegezve a tüdőn át a véráramba jutnak, amely szerteszét szállítja őket a szervezetben. A szemben a jó vérellátottság miatt okoznak különösen nagy kárt.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...484950...243