Információk, érdekességek
Tudomány a betegek szolgálatában
2022. január 14.
Csúcskategóriás MR-gép érkezett Budapestre, a 3 Tesla-s SIGNA Architect. A gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit.
A MIND Klinika 2020 őszén kezdte meg működését a fővárosban. Küldetése, hogy egy új tudományterület szűk spektrumában nyújtson magas szintű szolgáltatást, mely egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem a közép-kelet európai régióban is.
Ez a tudományterület a bél-agy tengely körüli betegségek és kórállapotok, melyek húsz évvel ezelőtt még ismeretlennek számítottak, de az utolsó nyolc év óriási áttörést hozott ezen a területen. 2013-ban publikálták a humán mikrobiom térképet, mely a velünk élő baktériumok összességét jeleníti meg hét testtájban.
„Ma már tudjuk, hogy a velünk élő baktériumok változásai szoros összefüggést mutatnak emberi betegségekkel. Bizonyított, hogy gyulladásos betegségek gócpontjai helyezkednek el a bélben, valamint számos idegrendszeri betegség kiindulási pontja is a bélben található. Ilyen betegségek a migrén, a stroke, az Alzheimer-, a Parkinson-kór, az időskori memóriazavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések is” – mondta el Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus.
A MIND Klinika missziója, hogy transzlációs kutatások műhelye legyen
A Klinika küldetése, hogy a csúcstechnológia a klinikum szolgálatába álljon, minél előbb elérhetővé tegye a betegek számára és megtalálja az alkalmazási lehetőségeket a gyógyításban. Jelen pillanatban már több mint tíz nemzetközi céggel van kutatási együttműködésük számos klinikai vizsgálatra, amely folyamatosan bővül.
A közelmúlt nagy eseménye mind a járóbeteg szolgáltatásban, mind pedig kutatási területen, egy csúcskategóriás 3 Teslás, 48 tekercses, General Electric MR gép üzembe helyezése volt, mely ténylegesen egyedülálló tudással bír egész Közép-Kelet Európában. Ez a gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit. Így képes felhívni a figyelmet szabad szemmel szinte alig látható képletekre, nem helyettesítve, de nagyban segítve ezzel az leletező orvosok munkáját.
Kiemelt jelentősége van a daganatos betegségek kezelésének értékelésében is
A választott terápia kezdetétől számítva akár már két hétre megmondható, hogy a daganatos sejtek életképessége hogyan változott: reagál-e a páciens a kezelésre. Ennek a gyógyításban nagy jelentősége van, hiszen gyorsabban derül ki, ha egy kezelésre a páciens nem reagál, így elkerülhető a felesleges gyógyszer-mellékhatás, és gyorsabb kezelés-váltásra van lehetőség. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt kell már egy MR vizsgálatot végezni, hiszen a készülék daganatos sejtek életképességének változását tudja nagyobb érzékenységgel kimutatni.
A magzatvíz visszafordíthatja a csontok öregedését?
2022. január 07.
A magzatvízben lévő őssejtek újjáéleszthetik az öregedő és gyenge csontokat – állítják brit kutatók, akik szerint felfedezésük segíthet genetikai betegséggel született gyerekeken, idős embereken és űrhajósokon is.
A Scientific Reports című folyóiratban közölt vizsgálathoz terhesség idején végzett szűrések során, valamint közvetlenül a szülések előtt begyűjtött mintákkal dolgoztak a kutatók – olvasható a BBC News honlapján.
A londoni Great Ormond Street Hospital és a University College London együttműködéséből született Gyermekegészségi Intézet szakemberei súlyos genetikai betegségben, üvegcsontúságban (osteogenesis imperfecta) szenvedő egerekbe fecskendezték be a mintákból kinyert őssejteket.
Az emberek esetében nagyjából minden huszonötezredik csecsemő ezzel a betegséggel, vagyis többszörös csonttöréssel jön a világra. Azok, akik túlélik, a későbbiekben akár évi 15 csonttörést is szenvedhetnek, fogaik törékenyek, hallásuk rossz lehet és fejlődési problémákkal is küzdhetnek.
Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az őssejtek befecskendezésével az állatok csontjai megerősödtek, és rugalmasságuk, valamint szerkezetük is javult. A csonttörések száma 80 százalékkal csökkent.
“Rendkívül izgatott vagyok, mivel olyan jelentős áttörésről van szó, amely akár mindenki életére hatással lehet” – mondta a kutatást vezető Pascale Guillot. Hozzátette: “már hozzászoktunk, hogy krémet kenünk az arcunkra bőrünk öregedésének lassítása érdekében, itt ugyanez történik, csak épp csontvázunk a célpont”.
“Úgy vélem, hogy pár éven belül meglesznek a módszereink csontvázunk öregedésének lassítására, hogy csökkentsük a törések és egyéb fájdalomforrások számát” – jegyezte meg a szakember, aki szerint a mostani eredmények az űrhajósok csonttöréseinek kivédésében is segíthetnek.
A csontok folyamatos átépüléséért a csontfaló sejtek (osteoclast) és a csontképző sejtek (osteoblastok) a felelősek. Guillot szerint az üvegcsontúság, a csontritkulás és az űrutazásokkor bekövetkező csonttörések hátterében a csontképző sejtek “ellustulása” áll.
Az eredmények szerint a magzatvízből nyert őssejtek növelték a csontképző sejtek természetes aktivitását, ahelyett, hogy közvetlenül maguk hoztak volna létre új csontokat.
A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen
2022. január 06.
Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára.
A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában.
A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további kutatások szükségesek ebben a kérdésben. Szakértők szerint azért izgalmasak az ilyen kutatások, mert egy már létező gyógyszer másféle felhasználása gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb válasz lehet egy vadonatúj gyógyszer kifejlesztésénél.
A szildenafil hatóanyagot tartalmazó Viagrát eredetileg szívgyógyszernek tervezték, mivel az erek ellazításával vagy tágításával javítja a véráramlást. Később felfedezték, hogy a szervezetben máshol is hasonló hatást fejt ki, többek között a pénisz artériáiban, és ezért sikeresen kezeli a merevedési zavarokat.
A szakértők szerint azonban más felhasználási módjai is lehetnek. A szildenafilt férfiaknál és nőknél is alkalmazzák már a pulmonális hipertóniára, vagyis a tüdő megromlott vérellátásának kezelésére.
A közelmúltban azt is vizsgálták, hogy a hatóanyag segíthet-e a vaszkuláris demenciában, a demencia második leggyakoribb formájában szenvedő pácienseken. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az Alzheimer-kórnál sikeres kezelési mód lehet. Bár a betegség pontos oka nem ismert, de azt már felfedezték, hogy a páciensek agyában kóros fehérjelerakódások képződnek.
A clevelandi kutatócsoport megállapította, hogy a gyógyszer normálisnál nagyobb mennyiségű alkalmazása javította az agysejtek növekedését, és csökkentette a fehérjelerakódások képződését az emberi szövetekkel végzett laboratóriumi kísérletekben.
Feixiong Cheng, a kutatás vezetője elmondta, hogy miután sikerült kapcsolatot találniuk a szildenafil használata és az Alzheimer-kockázat csökkenése között, a következő fázisban véletlenszerű klinikai teszteket végeznek az elmélet bizonyítására, és a szildenafil Alzheimer elleni klinikai alkalmazásának igazolására.
Az agykutatás szakértője, Tara Spires-Jones – aki az Edinburgh-i Egyetemen folytat kutatásokat – szintén hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokkal kell bizonyítani a szer Alzheimer elleni hatékonyságát. Mint mondta: miközben a tanulmány adatai tudományos szempontból ígéretesek, ennek alapján azért még nem kezdene el szildenafilt szedni a betegség megelőzésére.
A mérsékelt tea- és kávéfogyasztás csökkentheti a stroke és a demencia kockázatát
2022. január 03.
A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.
A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.
A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.
A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen. A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.
A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.
A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.
A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.
A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.
Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta. McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.
A másnaposságtól is védett a javnei ásatáson előkerült ősi ametisztköves gyűrű
2022. január 02.
A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
“Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.
“Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: “A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.
Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták – tette hozzá.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az “ametiszt” szó a görög “ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy “nem részeg” az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták “részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha “az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...243