Információk, érdekességek
Tégy az egészségedért, hogy fitten gyógyíthass!
2022. február 08.
Februárban elindult a Bethesda Gyermekkórház egészség-kihívás programja 200 munkatársnak, akik nemcsak a gyógyítással, hanem saját példájukkal is segíteni szeretnék a gyermekek egészségének megőrzését. Fél éven keresztül sport, egészséges büfé és menza, szűrőprogramok és egyénre szabott egészségtervek, pszichés támogatás, stresszkezelő tréningek segítik hozzá a gyógyítókat a testi-lelki egészséghez.
A BioTechUSA-cégcsoport pedig több mint 10 millió forint értékben támogatja a programot egy Inbody testelemző mérleg beszerzésével, a dolgozók egészségfejlesztő programjához szükséges termékcsomaggal, kedvezményes vásárlási lehetőséggel és személyre szabott szakértői terméktanácsadással minden egyes résztvevőnek.
Az egészségügyben dolgozók sokszor rendkívüli körülmények között, erős napi megterheléssel, állandó stressz mellett töltik mindennapjaikat. A munkabeosztás, az anyagi körülmények sokszor nem teszik lehetővé, hogy tudatos életmódváltással figyeljenek az egészségügyi dolgozók önmagukra, testi-lelki egészségük támogatására.
Az egészség kultúrájának megteremtése érdekében egy kórház is vezető szerepet tölthet be, a kórházi alkalmazottak pedig példaképek lehetnek közösségeik, ellátott betegeik egészségének és jólétének megőrzésében. A kórházon belüli egészségfejlesztés, és az új egészség-kihívás program kidolgozása elősegítheti egy olyan környezet kialakítását, amely támogatást, erőforrásokat és ösztönzőket biztosít a kórházi alkalmazottak számára, hogy példaképként szolgáljanak majd. Kik is vesznek majd részt a február elején induló programban? Orvosok, ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok és megannyi egészségügyi szakdolgozó, akik elsősorban nemcsak fogyni szeretnének, hanem az egészséget újraértelmezve tenni testi-lelki jóllétükért.
A Bethesda Gyermekkórház olyan szakmai csapatot állított össze, ahol a legkülönbözőbb végzettségű, hivatásukban elszánt szakemberek fognak össze, hogy összkórházi szinten, minden osztályra kiterjedően megvalósulhasson egy olyan program, amely az egészségügyben dolgozó munkatársaknak nyújt társas támogatást, vezet egészségfejlesztő programokat, a mentális egészség támogatásán, célzott szűrőprogramokon, valamint a fizikai aktivitás és a táplálkozás megreformálásán keresztül. A kórház ingyenes napi sportolási lehetőséggel, alakformáló tornával, szervezett futókörrel, edzéstervvel is segíti a programban résztvevőket.
Brilliáns prezentációkkal zárult a 21 nő MentorProgramja
2022. január 29.
A 21 Nő alapítványa idén indította el MentorProgramját középiskolás diákok számára. A programra 129 diák jelentkezett az ország 38 városából, közülük kerültek ki azok a szerencsés diákok, akik az ország legkiválóbb egészségügyi szakembereitől kaptak személyes mentorálást.
A „21-ek”, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány tagjai a hazai egészségügy és tudományos élet ismert és elismert szereplői. 2021-ben kezdődő programjukban a mentorok 1-1 középiskolás diáknak nyújtottak személyre szabott tehetséggondozást. A mentorok célja az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat megismertessék a saját szakterületükkel, és bátorítsák őket, hogy merjenek nagyot álmodni, hiszen a tudásnak, az ismeretszerzésnek nincs határa.
A MentorProgram2021 diákjai a mentorokkal való személyes találkozáson túl számos közös eseményen kaptak életre szóló élményt és tapasztalatot a kutatás, a természettudományok, a gyógyszergyártás, az egészségügy és a kommunikáció működéséről.
Meglátogatták a Magyar Tudományos Akadémiát, a Semmelweis Egyetem laboratóriumait, a Szegedi Egyetemet, a Béres Gyógyszergyárat, ahol személyesen Béres Klára kalauzolta őket, lehetőségük volt interjút készíteni a Prima Primissima díjas Kondorosi Évával és Lovász Lászlóval, találkozhattak Karikó Katalinnal (online), a Nobel-díjas Peter Dohertyvel, beszélgethettek Jakab Zsuzsannával, a WHO igazgató helyettesével, Peták István és Schwab Richárd kutató orvosokkal, két diák előadást tartott a kórházi gyógyszerészek rangos konferenciáján, de hallhattak a hamis áruk és információk felismeréséről, valamint a pályaválasztásról is.
Az online tartott záróeseményén az alapítványt létrehozó Hungaropharma nevében dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója, majd Prof. Dr. Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke köszöntötte a diákokat, a mentorokat és a pedagógusokat, akik nap mint nap segítik a fiatalokat.
Korszerű agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek
2022. január 27.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére.
A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb feladatok is kihívást jelentenek számukra.
A 75 éves páciensnek beültetett elektróda jelenleg az egyetlen, amely a célzott stimuláció – a korábbi, általános helyett az agyi mag irányított, pontos ingerlése – mellett kompatibilis egy az agyi aktivitást is mérő megoldással, és amely a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy a stimulációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően, akár automatikusan állítsa a rendszer. Így nem az orvosnak kell minden alkalommal változtatnia a beállított stimulációkon, hanem a rendszer, érzékelve az agyi aktivitásokat, a megfelelő mértékben emeli vagy csökkenti a stimulációs paramétereket.
Az eljárásnak köszönhetően sokkal nagyobb hatásfokkal csökkenthetők a súlyos állapotú betegekre jellemző akaratlan, intenzív remegések, súlyos lemerevedések és egyéb tünetek. Emellett ez a mély agyi stimulációs rendszer kompatibilis a jobb minőségű felvételeik miatt a klinikai gyakorlatban egyre inkább elterjedt 3 tesla erősségű mágneses teret létrehozó MRI-készülékekkel.
A beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is képes regisztrálni. Így a kontrollra érkező páciensnél látható, hogy a rendellenesen túlműködő agyi terület aktivitása milyen mértékű volt, mikor jelentkeztek nála túlmozgások vagy elesések, és az egyensúlyi állapot elérése érdekében ehhez tudják igazítani a beteg stimulációs beállításait, és az aktuális gyógyszerelését.
A mély agyi stimulációs terápia már számos embernek segített abban, hogy folytassa munkáját, gondoskodjon családjáról, visszatérjen kedvenc tevékenységéhez – áll a közleményben.
Agyi stimulációval sikerült “megfiatalítani” a memóriát
2022. január 23.
Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre – számolt be róla a BBC hírportálja.
A Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott
A munkamemóriát az emlékezet “vázlatfüzetének” is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például amikor hallás után írunk le egy telefonszámot, de a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá. “Lényegében itt található a tudat” – mondta Robert Reinhart, az egyetem professzora, a kutatócsoport tagja.
A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, amely abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.
A Nature Neuroscience című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői 42 olyan résztvevővel dolgoztak, akik a 20-as éveikben, valamint 42 olyannak, akik a 60-as, 70-es éveikben jártak.
A kutatás során meg kellett találniuk a különbséget két kép között, melyeket egymás után nézhettek meg. A fiatalok gyorsabbak és pontosabbak voltak mindenféle agyi stimuláció nélkül.
Az idősebbeknek a stimuláció javította a teljesítményét. “Vissza tudjuk hozni az emlékezet fiatalkori működését, ami azért fontos, mert a világ népessége gyorsan öregszik és az idős emberek nagy nehézségekkel néznek szembe az élet minden területén, ami a munkamemória működésén alapszik. Ide tartozik az arcok felismerése, a térbeli tájékozódás, a rendszeres gyógyszerbevétel és a pénzügyi döntések is” – mondta Reinhart.
A kutatók az agy halántéki és a prefrontális régióira koncentráltak, amelyek szerepet játszanak a munkamemóriában. “Az agy olyan, mint egy karmester, aki az információt agyi hullámok útján továbbítja a zenekarnak. A kutatás azonban azt mutatta, hogy az agyi hullámok idővel elhangolódnak, a zenekar tagjai összevissza kezdenek játszani” – magyarázta a professzor.
A globális antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt
2022. január 16.
Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.
Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.
Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.
A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.
A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.
Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.
A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők.
A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...394041...243