Információk, érdekességek
Új terápiákat és gyógyszereket kutattak
2022. január 02.
A leggyakoribb betegségek – mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – kezelésében eredményezhetnek új diagnosztikai és terápiás eljárásokat, illetve új gyógyszereket a debreceni és a szegedi egyetemek most befejezett közös kutatásai.
A kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki, a pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási-ipari együttműködés jött létre, utóbbiak elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén – ismertette a professzor.
Fésüs László az MTI-nek elmondta: elsősorban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra, a túlsúlyosság kiváltotta szinte népbetegségek kezelésére kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új kezelési célpontokat.
Az akadémikus a debreceni kutatás egyik fontos eredményeként értékelte, hogy például a zsírszövet hőt termelő részének – amely nem rakódik le túlsúlyként – a funkcióját fokozó új eljárást, új molekulákat találtak, amelyekből kialakulhatnak új terápiás megközelítések.
Kiderült, hogy a túlsúlyos emberek zsírszövetében lévő gyulladásokat olyan már ismert gyulladáscsökkentő szerekkel lehet kezelni, amelyeket eddig ezen a területen nem alkalmaztak – fűzte hozzá.
Szegedi kutatók olyan új antiaritmiás szereket találtak, amelyeket gyógyszergyárral fejlesztenek tovább, és olyan új betegségmechanizmusokat tártak fel, amelyek megmagyarázzák a szívelégtelenség kialakulását, azt, hogy miként vezet a magas koleszterinszint és a magas zsírszint szívkárosodáshoz.
Ugyancsak a mostani kutatások tárták fel, hogy a prediabéteszes – lappangó cukorbetegség – állapot jelentősen befolyásolja a légzésfunkciókat is. Ezt eddig kevésbé vizsgálták, most viszont kísérletesen is sikerült bizonyítani – jegyezte meg Fésüs László. Az akadémikus tájékoztatása szerint a szegedi biológiai intézet kutatói a projekt során részletes vizsgálati platformot alakítottak ki arra, hogyan lehet a zsíranyagcsere-változások követésével új terápiás célokat megjeleníteni.
A szöveti vizsgálatoknál elkezdték a mesterséges intelligenciát is alkalmazni – mondta a kutatás szakmai vezetője.
Fésüs László akadémikus, a program szakmai vezetője elmondta: az anyagcserezavarok molekuláris mechanizmusainak megismerésével foglalkozó kutatásra mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyert el közös pályázatán a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK).
Már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye?
2021. december 28.
A tudósok azt találták, hogy a magas zsírtartalmú táplálékkal etetett egéranyák ivadékainál nagyobb eséllyel alakult ki az agyi vérellátás rendellenessége. Ez az Alzheimer-kór egyik jellemző tünete – számolt be a The Daily Telegraph online kiadása az Oxfordban zajló Alzheimer-kór Kutatási Konferencián ismertetett eredményekről.
Talán már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye: azok az anyák, akik a terhesség alatt sok zsíros ételt esznek, lehet, hogy érzékenyebbé teszik gyermekeiket a súlyos betegségre – állapította meg egy új, állatokkal végzett brit kutatás.
Ezért fontos, hogy egészségesen egyen a kismama
A szakemberek úgy vélik, hogy bár további kutatások szükségesek, az eredményeknek fontos emberi vonatkozásai lehetnek. Cheryl Hawkes, a kísérletek vezetője, a Southamptoni Egyetem munkatársa elmondta: az első eredmények alapján úgy tűnik, a várandósság alatti anyai diéta hosszú távon befolyásolhatja a gyermekek agyának és érrendszerének egészségét.
“Azt ugyan még meg kell vizsgálnunk, hogyan “fordíthatók le” az eredmények az emberre, azt azonban már jó ideje tudjuk, hogy a várandós anya egészségének megóvása csökkentheti a gyermekek betegségeinek későbbi kockázatát” – magyarázta Hawkes.
A kutatást finanszírozó karitatív szervezet igazgatója, Eric Karan szerint az eredmények tovább bizonyítják, hogy az élet későbbi szakaszában fellépő Alzheimer-kórra hatással van a korai életszakaszok egészségi állapota is.
Az ember által megfertőzött vadállatok továbbadják a vírust
2021. december 17.
Az ember megfertőzhet új koronavírussal vadon élő szarvast, amely képes terjeszteni a vírust társai körében – mutatták ki amerikai kutatók, akik először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által kilenc hónapon át vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmada volt aktív fertőzött, de a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban a vizsgált állatok 80 százalékának volt pozitív a koronavírustesztje. A vírus vélhetően emberről terjedt át közvetve a szarvasokra, amelyek valószínűleg továbbadták a fertőzést.
A kutatók tudatában voltak annak, hogy szarvas megfertőződhet a koronavírussal, de meglepte őket a fertőzött állatok hatalmas száma – csúcsponton ötből négy állat bizonyult pozitívnak -, csakúgy mint az, hogy vírusterhelésük igen magas volt – mondta Suresh Kuchipudi virológusprofesszor. a tanulmány társszerzője a The Guardian című brit napilapnak. Az is meglepte őket, hogy világos kapcsolat volt a genetikai elemzésekben az ember általi fertőződést, majd a vírus más őzeknek történő gyors átadását illetően.
A kutatók Iowa államban élő fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak, de úgy vélik, hogy a széleskörű fertőzés más államokban élő szarvasok esetében is igaz.
A fehérfarkú szarvas egyike a legelterjedtebb és leggyakoribb szarvasfajoknak az amerikai kontinensen és a vadászok kedvelt zsákmánya. Fogékony a SARS-CoV-2 vírusra, amellyel megfertőződhet azáltal, hogy ember által kidobott élelmiszert fogyaszt vagy vírusos szennyvizet iszik, vagy olyan helyen szaglászik, ahol emberi köpet vagy vizelet van. “Ha bármely forrásból kapcsolatba lép a vírussal, megfertőződik. Nagyon valószínű, hogy az állat elkapja a vírust, bár ember általi közvetlen átadás még nem történt” – tette hozzá Kuchipudi.
Már a koronavírus-járvány előtt is jól ismert volt a tudósok körében az, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, és az Egyesült Államokban a közönséges koronavírus elleni oltás rendszeres volt a háziállatok esetében. “A fajok közötti fertőzés mutánsokat eredményezhet és nehéz megmondani, hogy ezek a változatok enyhébbek vagy súlyosabbak lesznek. Eddig nincs bizonyíték arra, hogy az állatokról visszaterjedne emberre” – mondta Stanley Perlman, az Iowai Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.
Mégsem fertőzi meg az agysejteket a vírus
2021. december 15.
Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.
A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.
A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem. “Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba” – mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.
Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.
A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.
A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.
Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt
2021. december 11.
Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok.Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. “Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán sikeres az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésében. Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz” – idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.
A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, “amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy a TAP01_04 típusú antitesteket állítson elő” – mondta Mark Carr professzor,
Amikor a kutatók tesztelték a szerkesztett béta-amiloid fehérjéket egerekben, azt találták, hogy az egerek termeltek TAP01 antitestet.
A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta. Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét, helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.
Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének – mondta Mark Carr professzor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...414243...243