Információk, érdekességek
Szaunázzunk bátrabban - Melegen ajánljuk!
2016. november 19.
A szaunázás hagyománya már több mint kétezer éves múltra tekinthet vissza. Pontos eredetét nehéz lenne egyetlen földrajzi helyhez kötni. A legrégebbi leírások a skandináv népek közel ezer éves írásos emlékeiben lelehetők fel. Az északi területeken kívül a szaunázásnak komoly jelentősége volt az indián népeknél (gödör fürdő vagy izzasztó sátor formájában), valamint a török és görög népek életében egyaránt.
A legtöbben a szauna szó hallatán vagy a finn szaunára, vagy az infrakabinra gondolnak kizárólag. Talán azért, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon. A tepidárium, a laconium, a caldarium vagy éppen a török fürdő már kevésbé ismertek. Tévhit, hogy a szaunázás nem mindenkinek ajánlott. A modern technika és a régi korok bölcsességének ötvözése ma már lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja azt az izzadási formát, amellyel biztonságosan élvezheti annak jótékony hatását.
Nézzük most a két leggyakoribb téli wellness forma összehasonlítását!
A finn szauna
- Hőmérséklete: 90-100°C
- Szaunában eltölthető idő: 12-15 perc
- Páratartalom: 6-15 %
- Ajánlott használati idő: 2-3 alkalom/nap
- Izzadás: 10-20 g/perc
A finn szaunában a levegő először a bőrt melegíti fel, ez serkenti a szervezetünk hőszabályozó rendszerét, megindul az izzadás. A bőrfelületen összegyűlt szennyeződések kiválnak, majd a test salakanyagai is távoznak az izzadási folyamat segítségével.
A rendszeres szaunázás fokozza szervezetünk ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, edzésben tartja a szívünket, és ezzel jótékony hatással van a vérnyomásra is.
A bőrön élő baktérium is okozhat pattanást
2016. október 28.
A bőrön több hasznos baktérium él, ezek az egészséges bőrflóra részei. Ha azonban a bőr normál mikroflórája valamilyen okból megváltozik, akkor az egyensúly könnyen felborulhat, bizonyos baktériumok túlsúlyba kerülnek, ami pattanások kialakulásához vezethet. Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikusa elmondta, hogyan tudjuk ezt a folyamatot megelőzni, illetve a már kialakult helyzetet kezelni.
Ha az egyensúly felborul
A bőrön több hasznos baktérium is él, ezek összetétele eltérő lehet testrészenként, illetve attól függően, hogy mennyire zsíros vagy száraz az adott bőrterület. A baktériumok megtelepedése a bőrön akkor kezdődik el, amikor a magzat szülés során a szülőcsatornán keresztül halad. A szülés után több tényező is hat a mikroflóra összetételére, a veleszületett genetikai adottságok mellett többek közt a bőr pH értéke, a nedvesség és a hőmérséklet is. A bőr mikroflóráját ezen kívül az életkor és a környezeti hatások is befolyásolják. Ezek az egymás mellett élő jótékony baktériumok fontos funkciót töltenek be, segítik a bőr normális működését. Ha azonban az egyensúly felborul és valamelyik baktérium túlsúlyba kerül a többihez képest, az kellemetlen tüneteket is okozhat.
Mindennek a túl sok faggyú az oka?
Típustól függően a duzzadt, vörös pattanások lehetnek csomók, ciszták, fájdalmasak, gennyesek. Kialakulásuk általában hormonális változásokhoz köthető, ezért jelennek meg először a pubertáskorban, illetve a későbbiekben is a menzesz időpontja körül. A faggyúmirigyek ezekben az időszakokban intenzívebben dolgoznak, több faggyút termelnek, mely aztán a bőr felszínére kerül. Sok esetben már ez is képes elzárni a pórusokat, ám ha a faggyú elhalt hámsejtekkel is keveredik, akkor még nagyobb eséllyel okoz pattanásokat. Az elhalt hámsejtektől és faggyútól elzárt pórusok ugyanis ideális feltételeket biztosítanak az arcon lévő Propionibacterium acnes nevű baktérium elszaporodásához.
Álomszabályozás – lehetséges?
2016. október 25.
Milyen jó lenne, ha csak kellemes, jó érzéseket keltő, édes álmaink lennének, és a lidérces nyomasztó álmok pedig elkerülnének.
Az álmok szabályozása, befolyásolása igen régóta foglalkoztatja az embereket. Korábban az álmok többnyire az ébrenlét alatt megfogalmazódott kérdésekre és a betegségek gyógyítására szolgáltak, a mai álomszabályozási kísérletek már tudományos szempontból is az álmok jelentésének értelmezésére helyezik a hangsúlyt.
Az álmok iránti kíváncsiságnál jóval messzebb juthattak azok a kutatók, akik az úgynevezett tudatalatti tevékenységekkel, az öntudat, az önterápia és az energiaátvitel különböző módozataival, például a telepátiával foglalkoznak. Bár nagyon sokféle álláspont és nézet lát napvilágot erről a témáról, van olyan közös nevező, amelyet a legtöbben elfogadnak.
- Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az álomnak nincsen értelmezhető logikája: témában, térben és időben teljesen szabadon mozognak az álomképek.
- Valamint a legtöbben abban is egyetértenek, hogy az álmok a valóságban megélt élményekhez igazodnak, ezekből táplálkoznak és alakulnak. Igaz, a leggyakrabban csak részben magyarázhatóan, legalább is tudományos értelemben.
Nagy baj vagy csak szépséghiba? – a bicepsz izom szakadásáról
2016. október 15.
Akár edzőteremben, akár egy baráti szkanderezés közben, de nehéz tárgy emelésekor is megtörténhet a baj, a bicepsz izom szakadása.
A bicepsz izom a vállövet az alkarral köti össze, feladata a könyök hajlítása és forgatása. Az izom mindkét vége inakkal csatlakozik a csontokhoz, a felső végénél az ín a váll körül kettéválik egy hosszú és egy rövid fejre. Ezek a tapadási pontok a leginkább sérülékenyek.
Egyszeri vagy túlterheléses ínszakadás
Megkülönböztetünk egyszeri, hirtelen erőbehatásra létrejövő ínszakadást és túlterheléses, lassan kialakuló gyulladást, szakadást. A vállízület körüli bicepsz ínszakadás a gyakoribb, mivel a hosszú fej egy szakaszon az ízületben halad és így könnyebben sérül. Főleg negyven éves kor felett, vagy sportolóknál sérül az ín.
Szakadás esetén körülbelül harminc százalékkal csökken a bicepsz ereje és az izom hasa lejjebb kerül, lecsúszik. Az alsó, a könyök belső oldalán lévő izomvég nagy erőbehatásra szakad csak el, általában hajlított kart ért erős nyújtáskor.
- Vajon kell-e és mikor operálni?
Ha valaki fiatal, és rendszeresen sportol, célszerű a műtétet választani, mert gyorsabb rehabilitációt tesz lehetővé. Ha a sérülést konzervatívan kezeljük, lassú a gyógyulás, és eredménye is szerényebb.
Milyen betegségek okozhatnak hajhullást?
2016. szeptember 23.
A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hullást is tapasztalhatunk. Hormonális változások, stressz és bizonyos betegségek hatására is növekedhet az elhullott hajszálak mennyisége. Az okokról és a kezelési lehetőségekről dr. Vincze Ildikó, a Dermatcia bőrgyógyász-kozmetológusa ad felvilágosítást.
A hajhullás normális jelenség
Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenése következik be. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, melynek következtében a korábbi dús hajkorona tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők is, de okozhatják bizonyos betegségek, például pajzsmirigy vagy anyagcsere problémák, de nőgyógyászati panaszok is. A hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet, de hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog-, vagy ínygyulladás is állhatnak. Vitamin- és ásványianyag hiány, illetve a fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...111