Információk, érdekességek
Egyensúlyba az edzés, a munka és a család
2018. december 18.
A komolyan edzők egyik legnagyobb kihívása, hogy össze tudják egyeztetni a munkájukat, a tanulást, a magánéletüket és a sok időt követelő edzéseket. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője ebben próbál segíteni.
A sporton kívül is van élet
Vannak olyan sportágak, amelyek különösen sok időt igényelnek, ilyen például az öttusa, a triatlon, a hosszútávfutás vagy a kerékpározás. Azok a sportolók, akik rendszeresen edzenek, szeretnének fejlődni és konkrét célok felé törekszenek, pontosan tudják, hogy napi 60 perc nem feltétlenül elég az optimális teljesítményhez.
– Valószínűleg nincs egyetlen olyan megoldókulcs, amely mindenkinél beválik az egyensúly kialakításánál, de az biztos, hogy a komolyan sportolóknak ki kell hozni a helyzetből a lehető legkedvezőbb verziót. Ideális esetben az edzők is úgy próbálják összeállítani egy-egy sportoló edzéstervét, hogy tekintetbe veszik a sporton kívüli elfoglaltságaikat is. Biztos vagyok benne, hogy csak akkor lehet valóban elégedett a sportoló az életével, ha sikerül valahogyan fenntartani ezt a nagyon kényes balanszot, hiszen a sportsikereken kívül az élet más területein is fontos a jelenlét.
Legjobb barátunk a kollagén
2018. december 12.
Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre! A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.
Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.
Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.
Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.
A téli kéz- és lábápolás 7 aranyszabálya
2018. december 02.
A hideg, szeles idő és a zárt cipők nem igazán kedveznek a kéz és a láb érzékeny bőrének és körmeinknek. Bár a kozmetikában és a pedikűrösnél, manikűrösnél számos extra kezelésnek vethetjük alá kezünket-lábunkat, néhány trükkel otthon is megfelelően ápolhatjuk őket. 7 tanács, hogyan védjük bőrünk és körmeink egészségét télen.
1. Kesztyűs kézzel
Az első és legfontosabb szabály a kézápoláshoz: mindenképp viselj kesztyűt! Aki nem hord kesztyűt, az keze érzékenyebb bőrét szinte sokkhatásnak teszi ki a téli mínuszokban, mivel a hideg idő kiszárítja, így a saját és műkörmök is töredezésnek indulhatnak (a hideget ugyanis a műköröm alapanyagok sem bírják). Ha télen törnek a műkörmeid, nyáron viszont nem, az lehet a kesztyű nélküli fagyoskodás következménye is!
2. Krém – stop!
Neked is rutinszerűen eszedbe jut indulás előtt még gyorsan bekrémezni a kezeidet? Ne tedd!
Ki az, aki vizes kézzel (bőrrel, hajjal) kilép a hidegbe? Senki, ugye? Az viszont talán eszünkbe sem jut, hogy a krémek nedvességtartalma igen magas, így hasonlóan viselkednek a bőrünk felületén, mintha az vizes lenne. Ha nincs legalább fél órád indulásig, inkább ne használj krémet! Kevés dolog szárít jobban, mint a bekrémezést követő lehűlés a hideg levegőn.
Mi tesz egy nőt széppé?
2018. november 30.
Nőként ugyan mindannyiunk számára egyformán fontos a szépségünk megélése, mégsem ugyanazt értjük ennek lehetősége alatt. Vannak, akik ennek során kifejezetten a külső megjelenésükért éreznek felelősséget, míg mások a belső értékeiket igyekeznek hangsúlyozni. Egy valami azonban biztos: a szépség összetett jelenség, melynek forrása sokkal mélyebbről fakad, mint ahogyan azt a szépségápolással és divattal foglalkozó magazinok számunkra sugallni kívánják.
Vajon hogyan hatnak a problémáink a külső megjelenésünkre? Mi táplálja a belső kisugárzásunkat? Mit tehetünk azért, hogy felfedezzük a Bennünk rejlő szépséget?
A SZÉPSÉG FORRÁSA
Egy nőt elsősorban azt tesz széppé, ha elégedett. Ha jól érzi magát a bőrében, ha sikeres abban, ami számára fontos, ill. ha boldog a szívéhez közel álló személyek körében.
Hiába alakítják át tehát egy nő külső megjelenését, készítenek neki új frizurát, vonzó sminket, vagy bújtatják számára előnyös ruhadarabokba, ha közben a lelke rezdüléseit figyelmen kívül hagyják. A szépségnek ugyanis, bár fontos részét képezi a fizikai megjelenésünk, mégsem egy jól sikerült fotó jelenti az alapját.
A nő úgy szomjazza a pozitív visszajelzéseket, akárcsak az anyaföld az esőt. Az önmagunkról készült legszebb képet tehát mindig az általunk szeretett személyek tekintetében tükröződve láthatjuk.
A nőiességünk, a szépségünk, a belső egyensúlyunk akkor a legtündöklőbb, amikor érezzük, hogy szeretnek és értékelnek bennünket. Ezt pedig hosszú távon nem a fizikai megjelenésünkkel fogjuk elérni, hanem a viselkedésünkkel, és a pozitív attitűdünkkel.
Aktívabb az ember álmában, mint gondolták
2018. november 29.
Aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.
Korábban úgy gondolták, hogy az izmok mozdulatlanok, leginkább az álmodó alvásszakaszban, az úgynevezett REM fázisban. Óránként tíz kisebb mozdulat azonban normális a tudósok szerint. Ha lényegesen több az izommozgás, az betegség előjele lehet.
Az Innsbrucki Egyetemi Neurológiai Klinika Birgit Högl vezette kutatásában videofelvételeket készítettek száz alvó férfiról és nőről.
Figyelték a szemmozgásukat is, továbbá bőrük színárnyalatát, mérték agyi elektromos tevékenységüket, álluk, karuk és lábuk izmainak feszültségét, légzésük jellemzőit és szívritmusukat.
A műszerek segítségével kicsi, szabad szemmel nem látható izommozgásokat (Minor Motor Activities) lehetett kimutatni – mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Ambra Stefani, a kutatás egyik részvevője. Volt, hogy csak rövid izomremegést tapasztaltak, de olyan is, ahol a láb felemelkedett kicsit.
Óránként átlagosan tíz izommozgást mértek: az úgynevezett REM szakaszban, amikor az álmokat látjuk, valamivel többet, mint a nem REM-szakaszokban.
“Nagyobb, összetett mozgások azonban egészséges emberek REM fázisában nincsenek, az izmok ilyenkor nyugalomban vannak, az alvó sem magát, sem a vele közös ágyban alvó társát nem veszélyezteti azzal, hogy az álmait eljátssza” – tette hozzá Stefani.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...596061...126