Információk, érdekességek

Ön is halogatja a fogorvost? – Vigyázat, a párkapcsolatunk is rámehet a rossz szájhigiéniára!

2015. június 05.

Egy nemrégiben elkészült országos reprezentatív kutatás (CanariaDental) feltérképezte a magyarországi fogászat és a 18 év feletti lakosság fogászattal, szájhigiéniával való attitűdjeit és talán korántsem felhőtlen kapcsolatát, amelyből az derült ki, hogy sokan évek óta nem jártak fogorvosnál. A kutatás eredményei egyértelműen alátámasztják azokat a véleményeket, miszerint a szájhigiéniás kultúra Magyarországon jelenleg, főleg a férfiak körében, nagyon alacsony szinten van. A válaszadók jelentős része évek óta nem járt fogorvosnál, zömük 30 év alatti vagy 50 év feletti korosztályból kerül ki és a többség legfeljebb évente egyszer vagy inkább egyszer sem keresi fel a fogorvosi rendelőt.

Vannak, akik években tudják csak meghatározni, mikor jártak utoljára fogorvosnál

A konkrét számadatok szerint a megkérdezettek 4,2 százaléka, saját bevallása szerint, egyáltalán nem jár fogorvoshoz és sajnos azok is sokan vannak (40,2 százalék!), akik években tudják csak meghatározni a fogorvos felkeresésének gyakoriságát. Ők azok, akik 2-3 éve, 4-5 éve vagy 5 évnél régebben jártak fogorvosnál. Közös célnak kell lennie, hogy az a viszonylag alacsony szám – a megkérdezettek mindössze 15,5 százaléka, többségük 30-49 év közötti – jelentősen növekedjen, aki évente többször keresi fel fogorvosát. Ezeknek az embereknek 44,4 százaléka leginkább kontrollravagy fogkő-eltávolítás (36,2 százalék) érdekében jelenik meg a fogorvosnál. A hazai fog- és szájápolási kultúra elmaradottságát jelzi az is, hogy a fejlettebb országokban olyan nagyon divatos felnőttkori fogszabályozás Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel él.

Amit az ősember is megtett a fogaiért

2015. május 24.

A fogszuvasodást sokáig a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés megjelenésével hozták összefüggésbe, azaz a magas szénhidrát- és cukortartalmú növények, élelmiszerek fogyasztásával. Természetesen a fogromlás kapcsán, mint kockázati tényező nemcsak táplálkozásunk, hanem a fogápolás és az életkor is számításba vehető. Fogaink rossz állapota kezelés hiányában gyulladásos állapothoz, a fog csökkent funkciójához, végső soron fogvesztéshez vezethet, s mindemellett számos súlyos egészségügyi problémát is okozhat.

Cikkünkben áttekintjük mit tettek meg őseink fogaik épsége érdekében és mit tehet a ma embere annak érdekében, hogy fogazata egészségét mind tovább megtartsa. 

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink fogazata elsősorban a makktól és fenyőmagtól szuvasodott. Mindkét termés nagy mennyiségben tartalmaz erjeszthető szénhidrátot, s beszorulva a fogak közé mind több szájbaktériumot vonzottak magukhoz. Nem mindegy ugyanis, hogy a bomló ételmaradékok mennyi ideig maradnak a szájban. Az ősember nyilván még nem volt tudatos fog- és szájápoló, így esetükben a fogromlásért elsősorban ezek a beszorult és bent maradt ételmaradékok voltak a felelősek. 

Mosogató dugulás-elhárítás, megelőzése, durva vegyszerek nélkül

2015. május 18.

Több mint bosszantó, amikor a szennyestartó roskadásig tele van, a mosogató szintén, és eldugul a lefolyó... A szakember 20-30 ezer Ft -ot is elkérhet, ami igencsak megviseli a családi kasszát. Főleg így nyáron, nyaralás előtt. Pedig elég lett volna, ha elővigyázatos vagy és pár - dugulásmegelőző - szabályt betartasz. Vagy házi, környezetbarát ám bivalyerős módszerekkel próbálkozol. Olvass tovább, ha Te sem szeretsz több tízezer forintot kidobni az ablakon.

Itt az ideje az anyajegyszűrésnek

2015. május 01.

Ugyan az anyajegyek többsége ártalmatlan „szépségpötty”, némelyek veszélyesek lehetnek: bőrrák (melanoma) alakulhat ki belőlük. Érdemes időről időre – főleg a nyári önfeledt napozás előtt – megvizsgáltatni anyajegyeinket, és erre létezik egy megbízható, fájdalommentes szűrés, amely során a szakorvos fotót készít bőrünk aktuális állapotáról. Ennek segítségével az elváltozásokra korán fény derülhet, később pedig a legkisebb eltérés is könnyen felfedezhető. 

• A bőrdaganatok leggyakoribb fajtájának számító melanoma gyakran meglévő anyajegyekből is kialakulhat, vagyis akinek világos a bőre és a haja, illetve sok anyajegye van, annál a kockázat is magasabb.
• A nőknél általában az arcon és a lábszáron, míg a férfiaknál a törzsön és a háton jelentkezik, és bár a betegség leggyakrabban 40 és 50 éves kor között üti fel a fejét, bárkinél előfordulhat.

Így csökkenthető a rák kockázata

2015. április 14.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a közelmúltban publikálta az Európai Rákellenes Kódex új, kibővített negyedik kiadását. Összesen 12, személyre szóló tanácsban foglalták össze, hogy hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Rákellenes Liga a Nemzeti Rákellenes Naphoz (április 10.) kapcsolódva most közösen teszi közzé az Európai Rákellenes Kódex tanácsainak magyar viszonyokhoz illeszkedő változatát, a rákmegelőzés 12 pontját. 

Az IARC az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rák megelőzésére szakosodott intézménye. Az Európai Rákellenes Kódexet az Európai Unió egyetértésével és támogatásával publikálták. A rák kialakulásának kockázatát csökkentő listát a tudomány mai állásának megfelelően állították össze.

A tanácsok a napjainkra jellemző életmóddal együtt járó kockázati tényezők kiküszöbölésére hívják fel a figyelmet, valamint az egyes rákok korai felismerését és kezelését célzó, rendelkezésünkre álló szűrővizsgálatokon való részvételre buzdítanak.