Információk, érdekességek

A gyermekagresszió hátterérõl a pszichológus szemével

2008. március 02.

Az elmúlt hetekben - néhány nagyobb feltûnést keltõ eset kapcsán - a televízió, az internet és a napilapok is sokat foglalkoztak a gyerekek, fiatalok körében dúló erõszakkal. De vajon rendkívüli dolog-e, hogy a gyerekek agresszíven viselkednek, hogy bántalmazzák egymást, vagy szembeszegülnek a felnõttekkel? Szó sincs róla: szépirodalmi mûvek, filmek egész sora idézi fel, milyen kegyetlenek, egyszersmind milyen kiszolgáltatottak is tudnak lenni a gyerekek, a gyermeklélektani szaksajtóban pedig gyakran olvasni az utcákon garázdálkodó otthontalan fiatalkorúak sokkoló eseteirõl. Pszichológus szerzõnk összefoglalója a gyermekagresszióról.

Az anyai stressz növelheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát

2008. február 22.

Az állandó stressz alatt élõ anyák gyermekei nagyobb eséllyel válhatnak asztmássá, mint azok, akik nyugodtabb anya mellett nõnek fel - állítja egy kanadai tanulmány.

A kanadai Manitoba Egyetem vizsgálatában 14 ezer, 1995-ben született gyermek általános egészségügyi adatait, betegségeit és életkörülményeit elemezték a kutatók: a vizsgált gyermekek közül nagyjából 1000-nél (azaz 7%-uknál) diagnosztizáltak asztmát 7 éves korukig.

Fogszabályozás már csecsemõ kortól

2008. február 12.

A fogsor rendellenességei adódhatnak valamilyen veleszületett okból (ajakhasadék, csontosodási zavar stb.). Gyakoribbak azonban az ún. "külsõ " tényezõk, melyek a megszületés után fejtik ki hatásukat és vezetnek a szabálytalan fogsor kialakulásához.

Káros befolyásoló tényezõ lehet többek között a csecsemõ és a kisgyermek helytelen fektetése, a nem megfelelõ táplálás, a gyermekkorban kialakult rossz szokások. Vegyük sorba ezeket.

Az immunrendszer tanítói

2008. február 11.

Kisgyermekeknél gyakori - fõleg a téli idõszakban - , hogy egyik betegségbõl a másikba esnek. Az idõ múlásával megritkulnak a betegségek, az iskolából már egyre kevesebbet mulasztanak gyermekeink, a tizenévesek között pedig inkább az a ritkaság, ha valaki gyakran beteg.

Az, hogy valaki milyen betegségben és milyen súlyosan betegszik meg, a kórokozó tulajdonságai mellett a szervezete, elsõsorban védekezõ-rendszere állapotától függ. Elõnyös helyzetben vannak a fiatal csecsemõk, ugyanis õk édesanyjuktól sok immunanyagot kaptak még a méhen belüli életben. Az anyatej is tartalmaz védõanyagokat, így a szoptatás is jelent bizonyos védelmet a számukra. Féléves kor körül azonban elfogynak a vérbõl az anyától kapott immunanyagok, ettõl kezdve a gyermek már a saját védekezõ rendszerére van utalva.

A korababa és a szülei - a koraszülésrõl

2008. február 02.

A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésrõl akkor beszélünk, ha az újszülött a 25. és 36. terhességi hét között születik meg.

Laikusok néha a koraszülöttség fogalmát - helytelenül - a 2500 grammnál kisebb születési súlyhoz kapcsolják. Tény az, hogy a koraszülöttek általában kis súllyal születnek. Létezik azonban egy olyan kóros állapot, melyet latinul intrauterin retardatiónak, magyarul méhen belüli soványságnak, sorvadásnak nevezünk: ilyenkor idõre, de alacsony súllyal születik meg a gyermek. Ritkábban elõfordul ennek az ellenkezõje is: amikor nagy súlyú újszülött születne idõre, de már korábban, akár a 34-36. héten, 2,5 kg-nál nagyobb újszülött látja meg a napvilágot.