Információk, érdekességek

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

2024. november 20.

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

5 betartható szabály a szív egészségéért

2024. november 12.

Európában és hazánkban is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, emiatt pedig nem lehet eleget beszélni a szív- érrendszer egészségéről, a megelőzésről, a kezelés lehetőségeiről és a saját felelősségünkről. Erre ad jó apropót a Szívünk Napja, amelynek kapcsán dr. Jenei Zsigmond Máté , a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász szolgált könnyen betartható szívvédő tanácsokkal. 

Rajtunk is múlik

Az egészségünket több tényező együttesen határozza meg: befolyással van rá az életmódunk, a genetikai adottságaink és a környezeti tényezők. A modern örökléstani kutatások részben azzal foglalkoznak, hogy feltárják azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, részben pedig fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető életmódbeli faktorokat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk, 19%- ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. (A maradék 11%-ot az egészségügyi viszonyok határozzák meg). Tehát a környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Ahol tehát a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes megbetegedések, ott az egészségtudatos életvitel az, amivel késleltethető vagy akár el is kerülhető a betegség kialakulása. Ehhez szolgált betartható, megvalósítható jótanácsokkal dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász.

Maradjunk mozgásban!

Bár a hivatalos ajánlások legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgást tartanak egészségvédő hatásúnak, de azoknak, akiket ez elriaszt, fontos tudniuk, hogy már egy kis mozgás is nagy lépést jelent a szív-érrendszer szempontjából. Az aktvitás egyetlen titka, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk. Ha sosem szerettük a futást, nem kell erőltetni, hiszen akkor ezt nem fogjuk tudni beépíteni az életünkbe, döntsünk bármi más mellett, ami számunkra vonzó. Lehet ez tánc, gyaloglás, vízitorna, labdajátékok, vagy akár görkorcsolyázás. Szívbetegeknek azonban nagyon fontos az előzetes kardiológiai kivizsgálás és tanácsadás, valamint a mozgásterápiás edzésbeállítás.

Együnk okosan!

A nemrégiben elhíresült „kék zónákban”, vagyis a világ azon területein, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek, az egyik alapvető tényező (sok más mellett) a szívbarát táplálkozás. Ez nem csak az általánosan ismert mediterrán diétát jelenti, de azt is, hogy kevesebbet esznek és jellemzően házilag készült éteket fogyasztanak az ott élők. Aki azonban nem annyira szerencsés, hogy ilyen környezetben éljen, az is hozhat okos döntéseket a mindennapok során: az automatában vásárolt cukros nassolnivalók helyett választhat gyümölcsöt vagy dióféléket a rágcsáláshoz, vagy például használhat fűszernövényeket a túl sok só helyett az ételek ízesítésére. (A sóbevitel csökkentése alapvető szempont magas vérnyomás esetén.)

40 felett érte sportsérülés? Vegye komolyan!

2024. november 05.

A 40 feletti sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb-nagyobb sérülésekkel, amelyek nem csak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységet is megnehezíthetik. Ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás. Dr. Magbade Gábor, a Sportorvosi Központ ortopéd orvosa a leggyakoribb sportsérülésekre és azok hatékony kezelésére hívta fel a figyelmet. 

Közkedvelt sportok, gyakori sportsérülések, sportártalmak

Bursitis – nyálkatömlő gyulladás

Sérülés és túlterhelés is okozhatja az ún. bursitist, ami gondot okozhat az ízületekben, igen gyakran például a csípőben és a térdben. A bursa normális körülmények között egyfajta tömlő, mely bizonyos terhelési pontokon helyezkedik el. Túlterhelés vagy lokális irritáció esetén a bursa belhártyája gyulladásos folyadékot termel. A bursitis jellemző tünete a nyomásérzékenység, a duzzanat és az éjszaka is jelentkező fájdalom.

Milyen sportokra jellemző?

Igen gyakran jelentkezik egy-egy esés kapcsán bármilyen sportnál, és a futással járó túlterhelés miatt.  

Térdsérülés

A térd egy igen sérülékeny testrész, nem ritkán fordul elő ezen a területen ficam, térdszalag szakadás, porcsérülés, vagy porcleválás. Idősebb sportolóknál pedig nem csak a sérülések, de sportártalmak is gyakoribbak, ráadásul a 40 felett nem ritka porckopás csak tovább ront a helyzeten.

Milyen sportokra jellemző?

Igen jellemző a futballban és minden olyan sportban, ami fizikai kontaktussal, illetve hirtelen irányváltásokkal j

Golfkönyök

A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelése miatt jelentkező könyöktáji fájdalom. Elsősorban a könyök belső oldalán jelentkezik és gyakran alkari izom gyengeség is társul hozzá.

Milyen sportokra jellemző?

Nevéből adódóan nem ritkán a golfozókat érinti, és előfordulhat gerelyhajítóknál, falmászóknál, kézilabdázóknál is.

Sok kicsi sokra megy: mit tegyél, ha nem fér bele másfél óra edzés a napodba?

2024. október 31.

A “Szeretnék, de sajnos nincs rá időm." az egyik leggyakoribb válasz, amit az emberek arra a kérdésre adnak, hogy miért nem sportolnak valamit. Egy másfél órás edzés valóban nem mindenkinek fér bele a napjába, de szerencsére már a 20-40 perces testmozgás is jelentősen hozzá tud járulni a testi és szellemi egészség megőrzéséhez, különösen, ha rendszeresen végezzük azt.  

Az okostelefonok mennyire veszélyeztetik testi egészségünket?

2024. október 15.

A modern technológia elkerülhetetlen részévé vált életünknek, azonban egyre több szakember figyelmeztet arra, hogy ez a digitális világ nemcsak a szórakozásunkat, hanem fizikai állapotunkat is komolyan veszélyezteti.  

Yannick Guillodo, a Bresti Egyetemi Kórház sportorvosa könyvében, melynek provokatív címe, az „Okostelefonok ölnek” (Le smartphone tue) arra figyelmeztet, hogy a telefonhasználat összefügg a mozgásszegény életmóddal, amely számos krónikus betegség kockázatát növeli. „Amikor az okostelefonunkra nézünk, általában ülve töltjük az időt, ami növeli a testünk inaktivitását” – magyarázza Guillodo. A folyamatos ülés pedig a cukorbetegség, szívbetegségek és egyéb krónikus állapotok kockázatát is fokozza.

Az okostelefonok és a kultúrafogyasztás ezen eszközökön történő használatának csökkentésére irányuló kampányok és kezdeményezések terjedésével párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan hatnak ezek az eszközök az étkezési szokásainkra. Az okostelefonok elterjedése a mozgás mellett az egészséges táplálkozást is befolyásolja. Gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy a telefonunk folyamatos igénybevétele közben hajlamosabbak vagyunk gyors, feldolgozott ételeket választani, amelyek nem táplálóak és hosszú távon hozzájárulhatnak egészségügyi problémákhoz.

Paul Elliott, a londoni Imperial College professzora szintén vizsgálja a mobiltelefonok hosszú távú hatásait. Legutóbbi tanulmánya azt mutatja, hogy a mobiltelefon használata nem növeli az agyrák kockázatát, de a fizikai aktivitás csökkentése és a mozgás hiánya komoly egészségi kockázatokat rejthet magában. Elliott hangsúlyozza, hogy a telefonhasználat mellékhatásainak figyelembevételével kellene átgondolnunk a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveket.