Információk, érdekességek
Melyek a lakásnak azok a pontjai, ami mágnesként vonzza az allergéneket?
2024. november 12.
A hűvösebb őszi időjárás miatt egyre több időt töltünk zárt, fűtött terekben, ahol az allergiás betegek tünetei is fokozódhatnak. Az otthonainkban kialakuló allergiás tünetekért elsősorban a poratka és a penészgomba, ritkábban a lakásban tartott állat felelős – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosa, aki öt igen gyakori allergénforrásra hívja fel a figyelmet.
Beltéri allergének?
Amint átlapozunk szeptemberre a naptárakban, a beltéri allergének is támadásba lendülnek, megkeserítve az allergiás emberek életét. Otthonaikban elsősorban a poratka és a penészgomba válthat ki magas koncentrációban súlyos panaszokat, légúti irritációt, tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást, krákogást, súlyosabb esetben asztmás tüneteket az arra érzékenyeknél. Ha a tünetek kezelés nélkül maradnak, akkor komoly szövődmények (visszatérő középfülgyulladás, idült arcüreggyulladás) alakulhatnak ki. Amint arra dr. Augusztinovicz Monika felhívja a figyelmet, ha arra gyanakszunk, hogy tüneteinket allergén okozza, akkor érdemes allergológus szakembert felkeresni, aki a kórelőzmények ismeretében allergiateszt elvégzését javasolhatja, pozitív eredmény esetén pedig megfelelő antiallergén készítményekkel lát el bennünket.
Poratka és penész – lakótereink kellemetlen betolakodói
A poratka allergiát a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló, beszáradt ürülékének belélegzése váltja ki. A hűvös idő kezdetétől többet tartózkodunk zárt térben. Amikor beindul a fűtési szezon, változik a lakás légáramlása, szárazabbá válik a levegő, így a poratka ürüléke is könnyebben megtapad a szőnyegekben, ágyneműben és a bútorkárpitban. Innen aztán a levegőbe kerülve és belélegezve okoz súlyos panaszokat az arra érzékenyeknél – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.
A másik gyakori lakáson belüli allergén a penészgomba, ami bárhol felbukkanhat a lakásban, de előszeretettel bújik meg a nedves, sötét helyeken, a vizes blokkok körül, lambéria, gipszkarton fal mögött, a csaptelepek és a nyílászárók környezetében, nem megfelelően páramentesített vizes helyiségekben, hiányos falszigetelés esetén hőhidaknál, valamint az északi falakon. A penészgomba sokszor észrevétlen marad, csak a makacs légúti tünetek és a jellegzetes dohos szag hívja fel rá a figyelmet.
Mivel az őszi-téli hónapokban a lakás szárazabb levegőjének páratartalmát sokan párásítókkal szeretnék növelni, ezért fontos tudni, hogy a túlzottan párás lakás (tartósan 70 százalék feletti relatív páratartalom) ideális környezetet biztosít a poratka és a penészgomba elszaporodásához.
A laktózmentes tejből kiveszik a laktózt? – 6 tévhit, ami a laktózintoleranciát övezi
2024. október 31.
Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.
A tejcukorérzékenység azonos a tejallergiával
-Bár ezeket a fogalmakat gyakran összekeverik, két nagyon különböző betegségről van szó. A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) tüneteit a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza. Ez a vékonybél kefeszegély rétegében termelődő enzim bontja le a laktózt egyszerű cukrokká, melyek ebben a formában felszívódásra képesek. Mivel laktózérzékenység esetén a tejcukor lebontása a vékonybélben nem történik meg, ezért emésztetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezek az anyagcseretermékek és gázok okozzák a kellemetlen emésztőszervi tüneteket (bélgörcsöket, hasmenést, puffadást) – mondja Dr. Hidvégi Edit. Ezzel szemben a tejallergia (tejfehérje allergia) egy túlzott immunreakció a tejben lévő fehérjére, melynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét, és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni.
A tejfehérje allergia változatos tüneteket mutat: az emésztőszervi panaszok mellett (hányinger, hányás, hasmenés) különböző bőr- és légúti tüneteket is okoz. A bőrtünetekkel gyakorabban találkozunk, mint az emésztőszervi panaszokkal. A legsúlyosabb tünet az életet is veszélyeztető anafilaxia. Mivel a páciens a laktóztartalmú tejtől vagy tejtermékektől érez panaszt, azokat teljesen kihagyja, nemcsak a laktóztartalmat csökkenti alacsonyabb tejcukor tartalmú tejtermékek fogyasztásával vagy tejcukor bontó enzim bevételével.
Tejallergia és laktózérzékenység esetén nyugodtan fogyasztható a kecsketej
A kecsketejre egyre többen tekintenek olyan szuperélelmiszerként, amit a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatnak. Bár sokan hiszik úgy, hogy a kecsketej laktózmentes, de valójában ebben is közel annyi laktóz található, mint a tehéntejben. A kecskesajtban – mivel az savanyított tejterméknek számít –, valóban kevesebb laktóz van, mint a kecsketejben. A kecsketej allergiát okozó fehérjéi 95 százalékban azonosak a tehéntej fehérjéivel, ezért allergia esetén sem helyettesíthető egyik termék a másikkal.
A laktózmentes termékekben nincs laktóz
-A hiedelemmel ellentétben a laktózmentes tejből nem vonják ki a laktózt a gyártók, hanem hozzáadják a laktáz enzimet, ami a tejcukrot lebontja, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet – mondja a doktornő. A laktózmentes termékeket a laktózérzékenyek biztonsággal fogyaszthatják, csak annyiban különböznek a hagyományos tejtermékektől, hogy némileg édesebbek.
Ételadalékok is okozhatnak allergiát
2024. október 21.
A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.
Enyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat
Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén „rejtve” van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.
A leggyakoribb allergének
Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók – nátrium glutamát – is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.
Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.
- Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát érdekessége, hogy nyomokban számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
- Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel is kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
- A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
- A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.
Szójaallergia – tesztekkel nem mindig lehet kimutatni
2024. október 11.
Aki valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét, tejcukrot tartalmazó ételeket, gyakran helyettesíti szójából készült termékkel a joghurtot, tejet. Azonban a szója is okozhat allergiás tüneteket, de ezt nem minden esetben egyszerű vizsgálattal kimutatni. A hagyományos allergiateszt negatív eredményt adhat, miközben a panaszokat mégis a szója okozza. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan lehetséges ez.
A táplálékallergia kivizsgálása
Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, melynek szintje – táplálékallergiások egy jó részénél – megemelkedik az adott élelmiszerre jelentkező allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására. A táplálékallergia vizsgálata során ezért a betegtől levett vérmintából az IgE mértékét vizsgálják.
Eltérő tulajdonságú komponensek
Az allergiás tüneteket okozó anyagok, az allergének – mint a szójafehérje is – rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje molekula összessége. Ezek a komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Előfordulhat, hogy a hagyományos vérvizsgálat során az össz szója IgE nem emelkedett, azonban multiplex allergiateszttel vizsgálva a szója három allergén összetevője közül az egyik – Gly m 4 – mégis emelkedett lehet, ami már elegendő ahhoz, hogy a szója fogyasztása tüneteket okozzon.
Milyen tünetek kapcsán gondoljon allergiára?
Allergiát jelezhet, ha a szóját tartalmazó ételek fogyasztását követően viszketés jelentkezik a szájüregben, ajakduzzanat, kiütések, hányás lép fel. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat szójaallergia következtében.
Kire veszélyes a darázscsípés?
2024. október 10.
A legtöbb ember számára egyáltalán nem jelent veszélyt egy darázs csípése. A fullánkja által a bőrünkbe fecskendezett méreg mennyisége olyan kicsi, hogy nem vált ki általános reakciót a szervezetünkben – ez legfeljebb több tucat csípés esetén következhet be. Más azonban a helyzet, ha valaki allergiás a rovarméregre: ilyenkor fennáll az anafilaxiás sokk veszélye.
Az érintett személynél egy korábbi csípés következtében túlérzékenységi állapot alakult ki, mivel a szervezete ellenanyagot termelt a méreggel szemben. Az újabb csípésnél olyan anyagok szabadulnak fel a szervezetében, melyek kisebb-nagyobb reakciót váltanak ki.
A csípés helye vörös lesz, megduzzad és kínzóan viszketni kezd. Légszomj és heves szívverés, hányinger, hányás, illetve hirtelen vérnyomáscsökkenés következhet be. Ilyen esetben azonnal orvost kell hívni. Azoknak, akik ilyen típusú allergiában szenvednek, fokozottan figyelniük kell a védekezésre, illetve a megelőzésre.
Az allergiás beteg tovább csökkentheti a kockázatokat, ha betartja a következő elővigyázatossági szabályokat:
– Ne tartózkodjon olyan helyen, ahol sok a virágzó növény vagy a túlérett gyümölcs.
– Ne csapja agyon a rovarokat.
– Ne használjon hajfixálót, arcszeszt és más hasonló erőteljes illatú kozmetikumok.
– Vigyázzon a szabadtéri sportoknál: az izzadság vonzza a rovarokat.
– Ne járkáljon mezítláb: a méhek szeretik a fűben megbújó lóherét, a darazsak pedig gyakran a földbe építik a fészküket.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...71