sub

Információk, érdekességek

A testedzés gátolhatja a daganat növekedését

2021. november 09.

Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása.

Fotó: gettyimages.comA testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is.

Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték.

A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni arra, miért fejlődik a rák lassabban a testmozgást végző páciensek szervezetében.

“A betegek rákellenes miokinjeinek koncentrációja nőtt a három hónap alatt. Amikor a program előtt és utána levett vérmintákat az élő daganatsejtekre helyeztük, azt láttuk, hogy az edzések utáni minta jelentősen gátolta a daganatsejtek növekedését. Ez nagyon lényeges, mert arra utal, hogy a rendszeres testedzés a szervezetben rákellenes környezetet teremt” – idézte a professzort a medicalxpress.com.

A Medicine and Science in Sports and Exercise című szaklapban ismertetett kutatás vezetője, Jin-Soo Kim azt mondta, hogy ugyan a miokinek küldhetnek a rákos sejteknek olyan szignált, hogy lassabban növekedjenek – vagy teljesen álljanak le -, de maguk nem képesek elpusztítani őket.

A miokinek azonban a véráramban lévő immunsejteknek jelezhetik, hogy aktívan harcoljanak a rák ellen.

Newton szerint a testedzés emellett kiegészíti a prosztatarák elleni más kezeléseket, köztük az úgynevezett androgén deprivációs terápiát (ADT), amely hatásos és gyakran alkalmazzák, ám az izomtömeg jelentős csökkenéséhez és a zsírszövet növekedéséhez vezet.

A kutatás minden résztvevője ADT-t kapott és elhízott volt, az edzésprogram alatt csökkent a zsírtömegük, az izomtömegüket megtartották. Newton szerint a mechanizmus nemcsak a prosztatarák, hanem minden rákfajta esetében létezik.

Az ECU folytatja a kutatást, lesz olyan vizsgálatuk, amelyben előrehaladott prosztatarákos betegekkel végeztetnek hat hónapos edzésprogramot.


A magas vérnyomás 3 M-je: Mérj! Mozdulj! Monitorozz!

2021. október 30.

Fotók: pixabay.comA magas vérnyomás „lesből támad”, vagyis a legtöbbször tünetmentesen van jelen, és csak a következményei hívják fel rá a figyelmet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a kezelés lépéseiről, dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke az életmód gyógyító szerepéről beszélt.

1.lépés: Mérj!

A Magyar Hypertonia Társaság felmérése szerint Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, akik közül sokan nem is tudnak az állapotukról. Ennek legfőbb oka, hogy a hipertónia ritkán jár zavaró tünetekkel. Ma már, a könnyen beszerezhető vérnyomásmérőkkel ki-ki magának is ellenőrizheti az értékeit, mégis gyakori, hogy egy rendelői mérés során derül fény az emelkedett vérnyomásra. Ekkor sem kell azonban megijedni!

Dr. Kapocsi Judittól, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistájától megtudható, hogy magas vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha térben és időben egymástól elkülönítve ellenőrizzük a vérnyomást, és azt találjuk, hogy nyugalmi állapotban végzett legalább két, három mérés során a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb. Ekkor lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat. A kivizsgálásnak azonban nem szabad kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkoznia, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy a kardiológus felmérje a szervezet állapotát, megállapítsa, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás.

2. Mozdulj!

Ha diagnózis születik a magas vérnyomás betegségről, tudnunk kell, hogy a kezelés ettől kezdve feltétlenül szükséges, ugyanis a kezeletlen állapot súlyos betegségekhez vezethet. A magas vérnyomás szövődményként okozhat veseelégtelenséget, szívinfarktust, agyvérzést és más szív- és érrendszeri megbetegedést, amelyek akár végzetessé is válhatnak. A hipertónia tudniillik az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek, és az ebből eredő halálozásnak.

– Vagyis kiemelten fontos az orvos által elrendelt kezelés, azonban tudni kell, hogy ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén – hangsúlyozza dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. 140-160 Hgmm közötti magas vérnyomásban a rezisztencia-edzés, vagyis a súlyokkal végzett gyakorlatok (akár szabadsúlyosak, akár kötöttpályásak) nem befolyásolják káros irányban a vérnyomást.

Az életmódkezelés másik fontos eleme a táplálkozási iránymutatás, összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy a normál testsúly felett a fogyás 10 kg-ként 5-20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Hasonló ok, vagyis a vérnyomás csökkentése miatt ajánlatos visszaszorítani a só- és a transzzsírok, az alkohol fogyasztását. Ezen felül jó hatású lehet a szervezet általános állapotára a stressz kezelése is, amelyhez ma már számos jó módszer elsajátítható.


A temetőtüzek megelőzhetők, ha ezt a 6 hatékony szabályt betartod!

2021. október 29.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Tavaly ilyenkor tíz temetőben keletkezett tűz, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk. A gyertyák és mécsesek nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek. Minden évben előfordul, hogy egy Mindenszentek vagy Halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt teljesen kiég egy lakás.  

Tavaly országszerte tíz temetőben keletkezett tűz. Volt ahol kripták, sírhelyek égtek, máshol a temetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, szeméttárolók gyulladtak ki. Tavaly ilyenkor a miskolci, csengeri, dévaványai, hernádnémeti, jászkiséri, kengyeli, nagykőrösi, rózsaszentmártoni, tiszaroffi és zagyvaszántói temetőben csaptak fel a lángok.

Ahhoz, hogy megelőzzük a temetőtüzeket, az alábbiakra érdemes figyelni:

  • Tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz avartól, elszáradt virágoktól és koszorúktól, mert ezek könnyen lángra kapnak!
     
  • Csak tartóban lévő mécsest gyújtsunk meg a szabadban!
     
  • A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni!
     
  • A mécsestartóban égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el!
     
  • Ne dobjunk a temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe forró mécsestartókat!
     
  • Ha azt szeretnénk, hogy távollétünkben is égjen az emlékezés lángja, akkor néhány száz forintért vásárolható eső- és szélálló LED mécsest helyezzünk a sírra, ám mivel ez környezetszennyező, vásároljunk olyat, amely napelemes, és esetleg többször is felhasználható.

    A hagyományos ceruzaelemmel működő mécseseket akár több éven át is használhatjuk, de az elemeket soha ne dobjuk a zöld hulladék közé, kizárólag a kijelölt elemgyűjtőkbe, mert fohozottan környezetszennyezők! 

Buteyko módszer: Varázslégzés. Ne szívd mellre, mert befulladsz! - Asztma, pánik, és szívbajok ellen is!

2021. október 11.

Asztma, allergiák, a Covid mellékhatásai? A tüdő és a légzőrendszer, valamint a szív-és érrendszer számos problémájának kiegészítő gyógymódja lehet a Buteyko módszer, mely egy ősi, és nagyon egyszerű módon hat testünkre: levegőt kell vennünk hozzá! Persze nem mindegy, hogyan - mutatjuk a módszert!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A módszer nem új keletű, csupán eddig valahogy nem volt, aki hazánkban elmélyedjen benne. Egészen addig, míg egy szép napon Varga-Szilágyi Gyula villamosmérnök a módszert akkurátusan végigcsinálva, kigyógyult húsz éve tartó gyógyíthatatlannak hitt asztmájából.

Majd úgy döntött, hogy élete hátralévő részét a Buteyko módszer magyarországi elterjesztésének szenteli és megalapította a Buteyko Légzésközpontot.
A neten kutattam, amikor felugrott egy fizetett hivatkozás a keresőben. A honlapon nem kevesebbet állítottak, mint az asztma tüneteinek megszüntetését gyógyszerek nélkül. Imádom, ha valami olyasmit találok, amiről bebizonyíthatom, hogy pénzéhes emberek kreálnak lehúzós módszereket. De most valami egészen más történt.

A szokásos egyeztetést követően meghívót kaptam szombat délelőttre a Fő utcai METESZ székházba, ahol kicsit izgatott, rokonszenves férfi fogadott. Direkt korábban mentem, hogy a várakozókat tanulmányozzam, de én voltam az első „érdeklődő”.

Aztán mielőtt felmérhettem volna magamnak az előadót, gyorsan érkeztek még vagy tízen. Nem volt más választásom, beültem a padba, és figyeltem. Leszögezem. Nem vagyok asztmás, tudomásom szerint semmilyen légúti betegségben nem szenvedek, egy kicsit megfáztam, néhány napja, de már szalonképes vagyok.
Az első tíz percben egy heveny közlésvágyban szenvedő úr mutatkozott be, akiről mindent megtudtunk. A következő öt percben pedig a többi kilenc ember. Közülük négyen voltak asztmások, a legidősebb hatvanon felül a legfiatalabb hét éves.

Rövid történelmi kitekintést követően megtudtuk, hogy klinikai módszerről van szó, amit Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko dolgozott ki, ugyancsak klinikai megfigyelései alapján. A lényeg, hogy a széndioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben és a vérárammal a tüdőbe kerül. Ha szájon keresztül lélegzünk, vagy egyéb ok miatt „túllélegzünk” vagy hiperventilálunk, csökken a vérünk széndioxid szintje, és ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak és kevesebb levegővel már nem éri be. Így kialakul az állandó „túllégzés”. A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről megemelkedhet akár 10-20 literre is. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk működése egyre inkább el fog térni az optimálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet, úgymint: asztma, magas vérnyomás, allergia, orrpolip, éjszakai légzéskimaradás, stb.

Ennél a pontnál megakadtam egy kicsit, ugye azt tanítják, hogy széndioxidot lélegzünk ki, hiszen arra nincs szüksége a szervezetnek. Pedig bizonyos mennyiségben nagyon is szüksége van, ugyanis a szervezetünkben található sima izmok, amik a hörgők falát is borítják, összehúzódnak, görcsbe rándulnak széndioxid hiányában, leszűkítve, elzárva így a légutakat. Tulajdonképpen ez a Buteyko módszer lényege. Az előadás ezen részénél kicsit kezdtem izgulni, hogy meddig fogom érteni a hallottakat, de szerencsére kezdődtek a gyakorlatok, amelyeket én is képes voltam végrehajtani.

Az első negyedórában kidugult az orrom, ami ebben az állapotban orrcsepp nélkül még nem fordult elő velem. Kis idő elteltével érezni kezdtem padtársam „hm” jelenlétét, akkor is, ha elfordítottam a fejem. A legmeglepőbb dolog azonban az volt, amikor helyben járást követően alacsonyabb lett a pulzusom, mint az azt megelőző nyugalmi állapotban pusztán attól, hogy közben lecsökkentettem a légzésem.


A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

2021. szeptember 28.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...129