Információk, érdekességek
Jön a kullancsszezon! Mire figyeljünk, hogyan védekezzünk?
2023. március 22.
A kullancsok a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk. Nem árt, ha tudjuk, mivel állunk szemben, mik ezek az élősködők, melyek az általuk terjesztett leggyakoribb betegségek, és mit tehetünk ellenük.
Itt a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban. De mielőtt felkapjuk a túracipőt, és kisebb-nagyobb kirándulásokat teszünk a természetben, jó, ha tájékozottak vagyunk a kullancsokat illetően is.
Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak. A kiválasztott egyedre a lábukon lévő karmok segítségével másznak fel.
Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.
Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás.
A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.
Fáj a nyaka? 7 tipp a fájdalom ellen
2023. március 21.
A nyakunk nem csak sérülés vagy rossz mozdulat miatt fájdulhat meg, de akár a helytelen tartás vagy akár egy „elalvás” is okozhat fájdalmat. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa hasznos tippekkel szolgál a probléma kezelésére, megelőzésére.
A legfontosabb, hogy tudjuk, mitől fáj
A nyaki fájdalom igen gyakori azoknál, akik munkájukból eredően sokat terhelik, esetenként túlterhelik a vállövet, vagyis például a számítógépes munkát végzőknél, a kozmetikusoknál, fodrászoknál. Ezen kívül azonban sok más tényező is hajlamosít a nyakfájásra, a tartós hideghatástól a nem megfelelő párnáig vagy akár a teljesen más jellegű, nem mozgásszervi betegségekig.
– Akár akut, akár krónikus nyakfájdalomról van szó, az első, legfontosabb lépés a szakorvos felkeresése, hiszen tudnunk kell, pontosan mi okozza a panaszt. A diagnózis birtokában pedig már számos, hatékony segítő módszer közül választhatunk – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa.
– A kezelés magában foglalhatja a lokális fájdalomcsillapítást, gyógytornát, és olyan természetes hatású eljárásokot, mint az orvosi kollagén injekciókúra, a lökéshullám terápia és a neurálterápia. Az előbbi javítja a szövetek működését és felépülését, azonnali fájdalomcsillapító hatást képes kiváltani. Ugyanakkor a meglazult szalagrendszer erősítésével stabilizálhatja a laza, hipermobil ízületeket, és csökkenti a mozgásszervi tünetek okozta fájdalmat és mozgáskorlátozottságot, ezáltal jelentősen javítja az életminőséget. A lökéshullám kezelés lényege, hogy a keletkezett hanghullámok felpezsdítik a keringést, így a gyulladásért felelős anyagok gyorsabban elszállítódnak és a környező izmok elernyednek, így a fájdalom mérséklődik. A neurálterápia megfelelő technikával végezve pedig akut és krónikus fájdalmaknál, gyulladásoknál, gócos hátterű és reumás betegségeknél, gerincbetegségeknél, neuralgiáknál is képes segíteni. Az orvosi segítségen túl a páciensek is sokat tehetnek azért, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól.
Orrdugulás, arcüreggyulladás és orrpolip? Poratka miatt is lehet!
2023. február 27.
*Légúti allergiára a legtöbben akkor gondolunk, ha heteken át szénanáthás panaszaink vannak: főként tüsszögés, orrfolyás, orr- és szemviszketés. Fontos tudni, hogy nem minden légúti allergia okoz ilyen tipikus tüneteket. Poratka allergia esetén például a makacs orrdugulás a legjellemzőbb panasz. További tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
Most van szezonja
A pollenallergiások fellélegeznek, ahogy a hidegebb napok beköszöntenek. A szezonális allergiák mellett azonban léteznek egész évben tüneteket okozó allergiák is, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia.
„Egész évben tüneteket okoz, mégis inkább ősztől tavaszig jelent problémát a poratka allergia. Ebben az időszakban töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
Honnan ismerhetjük fel?
A poratka allergia jellegzetessége, hogy kevésbé a klasszikus tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés tünetei mutatja. Jellemzőbb a makacs orrdugulás, de az ismétlődő arcüreggyulladások és az orrpolip képződés kapcsán is gondolni kell rá.
„A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya gyulladásban van, ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a tartós orrdugulás miatt gátolt orrlégzés, a melléküregek nem kielégítő szellőzése következtében visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, vagyis orrpolip alakul ki.”
Zöldségekkel csökkenthető a szívbetegségek rizikója?
2023. január 15.
Előnyben a keresztes virágúak?
Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.
(A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)
Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt
Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége.
Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
– A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
– A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legoptimálisabb étrend a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs és zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, teljes kiőrlésű gabona (vagy abból készült gabonaipari termék) fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése.
14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget
2023. január 03.
A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.
A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.
Miért fontos a mozgás?
A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:
- Hangulatjavítás: a napi fizikai aktivitás lehetővé teszi a szorongásos és depressziós állapotok jayítását
- Egészségmegőrzés: a rendszeres testmozgás, sportolás hosszú távon szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásai magukban foglalják bizonyos betegségek kockázatának csökkentését. Ilyenek pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, rákbetegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, de a túlsúly és az elhízás is megelőzhető, illetve javítható vele.
- Az ülő életmód elleni küzdelem: az egész napos ülés, a mozgás minimálisra csökkenése pl. a napi munka jellege miatt, számos hátránnyal jár egészségünkre nézve. Okozhat többek közt magas vérnyomást, hasi elhízást, de még a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia kialakulása mögött is az állhat. Az inaktív izomzat fenntartása pedig az izomtömeg csökkenéséhez vezethet.
Ajánlások
Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...141