Információk, érdekességek

Gyenge az immunrendszere? Ezeket mindenképp nézesse meg a vérképében!

2024. április 04.

Az immunrendszerünk fontos szerepet tölt be betegségek elkerülése szempontjából, így, ha túl sokszor, illetve túl sokáig gyűr le minket valamilyen fertőzés, akkor érdemes vérvétellel ellenőriztetnünk pár paraméterünket, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz, hogy mi is okozza a problémát. A kérdésről dr. Fehér Ágnessel, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászával beszéltünk.

Mikor gyanakodjunk arra, hogy baj van az immunrendszerünkkel?

Az immunrendszer szervezetünk védelmi vonala, mely felismeri a kórokozókat, majd elpusztítja. Abban az esetben, ha az immunrendszer funkciója sérül, nem lesz képes megfelelően ellátni a feladatát, ilyenkor a fertőzések száma/súlyossága megnő. Ennek számos oka lehet, egyes esetekben hiányállapot (egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavar, stb.), de akár közvetlenül, akár közvetetten az immunrendszert érintő megbetegedés első megjelenési formája is lehet a visszatérő infekciók.

Erre példa az ismétlődő felső légúti megbetegedések, homlok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, esetleg különböző bőrproblémák. Amennyiben túl gyakoriak a visszatérő fertőzések, vagy kifejezetten elhúzódóak, illetve a betegség lefolyása súlyosabb, mint várnánk, mindenképp javasolt orvosi segítséget kérni, mivel bizonyos vizsgálatok elvégzésére szükség lehet.

Fehérvérsejtek (leukociták)

A fehérvérsejteknek 2 fő típusuk van, a fagociták és a limfociták, melyeken belül is még több típust különböztetünk meg. Az immunrendszer vizsgálatának első lépése, a fehérvérsejtek számának, pontosabban az altípusok mennyiségének számszerű meghatározása, melyet a vérkép vizsgálatából tudunk meg. Erre azért van szükség, mert a fehérvérsejtek altípusai különböző funkcióval bírnak a fertőzések elleni védelemben. Alacsonyabb fehérvérsejt szám esetén (fontos miből van kevés) a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.

Oka lehet heves immunreakció akár bakteriális, akár virális kórokozóra, kemoterápia, bizonyos gyógyszerek, egyes esetekben rosszindulatú hematológiai daganat (leukémia, limfóma) is felmerül. Emiatt, ha extrém alacsony a fehérvérsejtszám, illetve ismételten is rossz értéket mérünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, aki mérlegeli az eltérés súlyosságát, szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat javasol. 

22 konkrét teendő alvászavar ellen - ma is elkezdheted

2024. március 23.

Ha napi 1 órával többet alszol, akkor fókuszáltabb a munkavégzés, kevesebb a szórt figyelem, könnyebb a fogyókúra és nő a boldogsághormon szintje, sőt a vérnyomás és a kiválasztó szervek működése is javulhat. 22 pont a stressz alapú alvászavar hatékony leküzdése érdekében.  

Európai kutatások szerint minden ember érintett az élete egy bizonyos szakaszában –az alvászavar népbetegség, és sajnos altatókkal próbálják kezelni, pedig ha valami nem ad megoldást a helyzetre, akkor az, ha altatózunk. Az okot kell megszüntetni és nem a tünetet. Az orvosi okok (vérnyomás, vizelési gondok, veseproblémák, stb..) feltárása és kezelése mellett a stressz az, ami a legtöbb esetben ott lapul a háttérben, és a valódi feladat, hogy a stressz kezelését kell megtanulnunk. Az alábbi 22 pont tehát az orvosi okokkal nem foglalkozik. Azoknak szól, akik éppen egy ilyen rossz alvású ciklusban vannak és tenni szeretnének ellene. 

Tudja, mikor kell többször is vérnyomást mérnie?

2024. március 23.

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése? Hogyan mérjünk otthon vérnyomást? Hányszor, milyen testhelyzetben, milyen eszközzel végezzük? A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

A vérnyomás rendszeres mérésének kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében. Ha nincs panaszunk, akkor évente egyszer ajánlott a vérnyomás mérése, tünetek esetén viszont rögtön ellenőrizni kell azt – javasolja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A professzor hozzáteszi:

a vérnyomás egészséges embereknél is mutat bizonyos mértékű ingadozást, amit érdemes figyelemmel kísérni, de ha valakinek már diagnosztizált magasvérnyomás-betegsége van, akkor ajánlott a rendszeres otthoni vérnyomás-ellenőrzés, és az adatok naplószerű feljegyzése, ami a családorvos számára is fontos információkkal bír.

A vérnyomás mérése során a készülék három számjegyet mutat: az első szám, vagyis a szisztolés érték annak a nyomásnak a mértéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben. A második, úgynevezett diasztolés érték a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal. A harmadik szám a pulzust, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak számát mutatja.

„Vérnyomásméréskor minimum három mérést kell végezni egymást követően a domináns karon, a mérések között egyperces szünetet tartva, eredményként pedig az utolsó két mérés átlagát kell figyelembe venni és felírni. Egészséges, 18-65 év közötti embereknél 120-129 / 70-79 Hgmm, 65 év felett 130-139 / 70-79 számít általános célértéknek. A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük, melynek három fokozata van. A vérnyomásmérőn megjelenő harmadik érték a pulzusszám, melynek értéke 80/perc alatt megfelelő – magyarázza a professzor.

Mit csináljak, ha vérszegény vagyok?

2024. március 12.

A vörösvérsejtek képzéséhez vasra van szükség – ennek hiánya az anémiák leggyakoribb oka. A vas a hemoglobin legfontosabb alkotórésze, ez köti meg és szállítja a sejtekhez az oxigént. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas, akkor nem képződik elegendő hemoglobin, és vérszegénység alakul ki.

A vérszegénység (anémia) leggyakoribb tünetei a sápadtság, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, izomgyengeség, szédülés, fejfájás, aluszékonyság, a figyelem és a koncentrálóképesség romlása.

Mi okoz vérszegénységet?

Vérszegénység okai két fő csoportba oszthatóak: vagy azért csökken a vörösvértestek száma, mert kevés termelődik, vagy mert túl sok vész el. A termelés csökkenthet a csontvelő károsodása, pl. sugárterhelés vagy mérgező anyagok következtében, vagy ha a képzéshez nem áll rendelkezésre valamilyen anyag, pl. vas, B₁₂-vitamin, folsav. A vörösvérsejtvesztés kialakulhat vérzés következtében, illetve ha a vörösvértestek fokozott mértékben esnek szét.

Számos krónikus betegséghez is társulhat vérszegénység. A leggyakrabban veseelégtelenség, májelégtelenség, daganatok, illetve hormonális betegségek következtében jelentkezik.

Hogyan előzhetem meg a vérszegénységet?

Magas vastartalmú növények: búzacsíra, zabpehely, napraforgómag, bab, borsó, lencse, spenót, köles, petrezselyem. Vas nagyobb mennyiségben a húsfélékben is található. Minél sötétebb a hús, annál több vasat tartalmaz.

A vas hasznosulását egyéb élelmiszerek is befolyásolhatják, ha olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a vassal a bélben oldhatatlan komplexet képeznek, és ezzel megakadályozzák a felszívódást. Ilyen a csersav (kávéban, fekete teában), a fitinsav (gabonában, korpában), a foszfát (üdítőitalokban, felvágottakban). Ezzel szemben a C-vitamin mintegy négyszeresére növelheti a vasfelszívódást, mivel megakadályozza az oldhatatlan komplexek kialakulását.

Vashiányt okoz az elégtelen vasbevitel (pl. fogyókúra vagy nem kellő hozzáértéssel összeállított vegetáriánus étrend), de anémia oka lehet vasfelszívódási zavar (pl. gyomorsavhiány, bélbetegségek), vérveszteség (nőknél az erős vagy elhúzódó menstruáció), és a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás) is. Nagyon fontos a vashiány okának felderítése, mivel esetenként súlyosabb betegségek, pl. a gyomor, bélcsatorna alig észrevehető, de folyamatos apró vérzései állhatnak a háttérben.

Szaunával a szívroham elkerüléséért

2024. március 12.

A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát!

Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a „szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát.

Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes

A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.

• Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
• A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
• A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.

Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak – a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy „az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”.

Minél több, annál jobb

Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.