sub

Információk, érdekességek

Ezt érdemes tudni az artrózisról

2022. május 18.

Az artrózis (ízületi porckopás) a leggyakoribb ízületi elváltozások közé tartozik világszerte, így hazánk lakossága körében is. Sűrű előfordulása miatt számos hit és tévhit kering róla. Ezek közül kiemelve néhányat, igyekszünk tisztázni, vajon mennyire állják meg a helyüket ezek az állítások.

Fotó: gettyimages.comA reuma egy fajtájáról van szó

  • IGAZ

Valóban a reumás megbetegedések egyike. Nem gyulladásos ízületi elváltozás, hanem a porckopás felgyorsulásával függ össze, ami a porcsejtek megújulási képességének csökkenésével jár. Az artrózisban szenvedő betegeknél az ízületek fedő porc fokozatosan elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassú folyamat során felszívódik.

Az életkor előrehaladtával mindenki szenved tőle

  • HAMIS

Az igaz, hogy az artrózis gyakrabban fordul elő, ahogy öregszünk, de nem minden idős embernél jelentkezik.  Egyes felmérések szerint egyébként az artrózisok mintegy 35%-a 40 éves kor előtt kezdődik.

Családi előzménye van

  • IGAZ

Az artrózis valódi oka nem ismeretes, valószínűleg több tényező együttes hatására alakul ki, de az öröklődés szerepet játszhat benne. A manifesztálódás okai közé tartozhat többek közt a túlsúlyosság, sérülések (pld. többszörösen rosszul gyógyuló rándulások), mértéktelen  erőkifejtés, túlzott megterhelés (nehéz munka, versenyszerű sportolás stb.).

A kezet érinti leginkább

  • HAMIS

A gerinc ízületi degenerációja – mely hátfájás formájában jelentkezik – a betegség leggyakrabban előforduló fajtája. Ezután következik a térd-, kéz-, váll-, csípő-ízületek artrózisa.

Minél több jele van a röntgenfelvételen, annál jobban fáj

  • HAMIS

A fájdalom nem mindig áll arányban a röntgenképen kimutatott eltérésekkel – különösen nem a csípő esetében. Az artrózis pld. nagymértékben zavarhatja a járást, miközben az elváltozás a röntgenképen kevéssé jelentősnek látszik. De ennek a fordítottja is igaz lehet: az ízületi bántalmat jelzi a röntgenkép, míg a beteg nem érez fájdalmat.


Migrén vagy tenziós fejfájás?

2022. május 13.

Fotó: 123rf.com

Nem könnyű különbséget tenni a kettő között az érintetteknek, pl. azért sem, mert egy migrénes betegnek időről időre lehet tenziós fejfájása, és az egyik nem zárja ki a másikat. Ha ön sincs tisztában ezzel az eltéréssel, figyelje meg jellegzetes tüneteit, és végezze el ezt a rövid tesztet, majd értékelje az eredményt.

1. A fájdalom lüktető, olyan, mintha a szíve dobogna a fejében.

   +Igen/*Nem

2.  Egy átlagos séta vagy pár lépcső megtétele súlyosbítja a fájdalmat.

   +Igen/*Nem

3. Fejfájását gyakran kíséri hányinger és/vagy hányás.

   +Igen/*Nem

4. Amikor fáj a feje, érzékennyé válik a zajra és a fényre.

   +Igen/*Nem

5. A feje  egyik oldala jobban fáj, mint a másik.

   +Igen/*Nem

6. Fejfájáskor olyan érzése van, mintha az egész feje satuba lenne szorítva…

   *Igen/+Nem

7. Egy paracetamol tartalmú gyógyszer elég ahhoz, hogy elmúljon a fejfájása.

   *Igen/+Nem

8. Fejfájás esetén általában tudja folytatni a munkáját, a gyerekeivel való foglakozást stb., még akkor is, ha az nem érzi jól magát.

   *Igen/+Nem


Mi lehet a sarokfájdalom oka?

2022. május 09.

Nem megfelelő cipő, lúdtalp, esetleg a talpi bőnye gyulladása, arthritis, neurológiai probléma vagy csontritkulás? A sarokfájdalomnak számos oka, és épp ezért sok kezelési lehetősége is létezik. Ezeket foglalta össze röviden dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa. 

Fotó: gettyimages.comAz egyik legnagyobb probléma a túlterhelés 

Lábfejünkön a legnagyobb csont a sarokcsont, amelyre nagy feladat hárul: meg kell tartania a test súlyát, ami minden egyes lépésnél komoly behatást jelent. Ezért nem is csoda, hogy ez a terület meglehetősen sérülékeny és viszonylag gyakran válhat fájdalmassá.

A sarokfájdalom az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben többek közt arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.

– A sarokfájdalom egyik tipikus oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása. Ezt a szalagot könnyű túlterhelni, aminek következtében akár kétszeresesére is képes megvastagodni – ez ultrahanggal és MRI-vel is igazolható. A tünetek, amelyek erre utalhatnak, jellegzetesek: általában reggel mutatkozik a fájdalom, ami később jelentősen enyhül, viszont hosszabb állás vagy lépcsőzés kapcsán fokozódik – hangsúlyozza Dobos doktornő.

– A mechanikai okok közül leginkább a nem ergonomikus cipő okozta problémákat, és az otthoni mezítláb, zokniban történő járkálást érdemes kiemelni. A túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok jelentős terhet rónak a sarokra, sőt az egész gerincoszlopra. Tartós viselésük során a sarok rendszeres ütődéseknek van kitéve, ami előbb-utóbb problémát okoz.  

Ha nem múlik a fájdalom, fontos az orvosi vizsgálat

Bár sokszor előfordul, hogy a sarokfájdalom elmúlik, ha megfelelően kialakított cipőt kezd valaki hordani, vagy ha pihenteti, jegeli a területet, mégis vannak tünetek, amelyeknél jobb orvos segítségét kérni.

– Már csak azért is fontos a diagnózis, hogy kizárhatóak legyenek bizonyos komolyabb betegségek – mondja a szakértő. – Vagyis, ha a sarok fájdalma nem csak álláskor, járáskor, de nyugalmi állapotban is jelentkezik, vagy ha nem múlik el egy-két hét alatt, ajánlatos felkeresni az orvost. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha a páciens nem tud lábujjhegyre állni, ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, illetve ha a sarok, a lábfej körül duzzanat jelentkezik, vagy olyan jelek utalnak a gyulladásra, mint a fájdalom, a kipirosodás, a láz. Ugyancsak ki kell vizsgáltatni a talpban jelentkező zsibbadás, az érzéskiesés, a szurkáláshoz hasonlatos érzés okát, bár utóbbi tünetek valószínűleg inkább neurológiai vizsgálatot igényelnek.   


Hitek és tévhitek a náthával kapcsolatban

2022. május 08.

Fotó: gettyimages.com

Az ősztől tavaszig tartó influenza és a különböző felső légúti betegségek szezonja során a leggyakoribb betegség az úgynevezett „megfázás”, amelynek csaknem mindig kísérője a nátha. Felmérések szerint ebben az időszakban a felnőttek 14-20 százaléka, az öt-hét éves gyermekeknek pedig csaknem hatvan százaléka náthás, egy szezon alatt átlagosan kétszer-háromszor is.

Mindannak ellenére, hogy gyakori és sokakat érintő problémáról van szó, a felső légúti betegségekkel és a náthával kapcsolatban számos olyan tévhit létezik, amelyek akadályozzák a hatékony kezelést. Az alábbiakban összegyűjtöttünk közülük néhányat:

1. A felső légúti betegségek csak hideg, csapadékos időben fordulnak elő.

Hamis: Bár valóban ebben az időszakban fordulnak elő leggyakrabban ezek a betegségek, száraz, meleg időben is gyakorta kialakulhatnak, olyan helyzetben például, amikor szervezetünk nagy hőmérsékletkülönbségeknek van kitéve, legyen szó légkondicionáló használatáról vagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős ingadozásról.

2. Nem csak influenza, hanem nátha ellen is védekezhetünk védőoltással.

Hamis: Míg az előbbit az influenzavírus különböző változatai okozzák, és van ellene védőoltás, addig az utóbbi kialakulásáért a leggyakrabban az úgynevezett rhinovírusok okolhatók, oltani pedig nem lehet ellene.

3. Az influenza és a nátha tünetei megegyeznek.

Hamis: Az influenza esetében a fő tünetek a láz, a hidegrázás, a fejfájás, a fokozott izomfájdalom, a száraz köhögés, az orrdugulás, azaz több az általános, egész testet érintő tünet. A náthás embert hőemelkedés, torokfájás és torokkaparás, száraz köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemváladékozás, fejfájás és tüsszentés kínozza.

4. A náthából hét-tíz nap alatt lehet felgyógyulni.

Részben igaz: A vírusos eredetű nátha általában hét-tíz nap alatt múlik el, ha azonban a nátha bakteriális eredetű, vagy a nem megfelelő kezelés nyomán bakteriális felülfertőzés jön létre, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreggyulladás, a légcső- vagy hörghurut illetve a tüdőgyulladás, amelyekből sokkal hosszabb ideig tart a felgyógyulás.


Ízületi gyulladás – az idősebb nők betegsége?

2022. május 08.

A középkorúnál idősebb nők jelentős részét érinti az ízületi gyulladás, aminek a fájdalmon túl is nagyon komoly következményei lehetnek. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista a jelenség okára és a kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmet. 

Fotó: 123rf.comFárasztó lehet a megfelelő segítség megtalálása

A 85 év feletti lakosság 65,4 százalékát érinti az ízületi gyulladás (arthritis), amelytől nagy többségben nők szenvednek – állítják a Newscastle Egyetem kutatói.  Az arthritis jelenléte egyre gyakoribb az életkor növekedésével, azonban eddig csupán kevés kutatás vizsgálta a konkrét összefüggéseket. Az ösztrogén és az ízületi gyulladás kapcsolatát jelenleg is kutatják és nem kizárt, hogy a női nemi hormon csökkenő szintje összefüggésbe hozható az ízületi gyulladás megjelenésével.

A szakértők azzal is számoltak, hogy a csontritkulás köztudottan erősebben érinti a nőket, így a problémák összeadódásából eredően a hölgyek jelentős fájdalmakat tapasztalnak a térdükben, a csípőjükben, a derekukban és a csuklójukban. Legkevésbé a vállakat és a lábfejeket érinti a gyötrő fájdalom. A problémát ugyanakkor nem „csak” a fájdalom jelenti, de az a fajta mozgáskorlátozottság és életminőség romlás is, ami következményképpen megjelenik. A betegek pedig sokszor belefáradnak az orvostól orvosig járkálásba

Miért gyullad be? 

A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így mindenképpen szakorvos feladata a diagnózis felállítása. A jellemző tünetek természetesen már sokat elárulnak, mint például a fájdalom, a duzzanat, bőrpír, a mozgás bizonyos korlátozottsága, esetleg láz, levertség, étvágytalanság. A laborvizsgálatok hamar jelezhetik a gyulladást, gyorsult vérsüllyedéssel, gyulladásos fehérjeszinttel (C-reaktív protein / CRP). Elképzelhető, hogy szükségessé válik valamilyen képalkotó eljárás is, mint ultrahang, röntgen, CT vagy MRI vizsgálat.

Az orvosnak támpontot jelent a diagnózisnál a kórtörténet, a fájdalmas ízületek száma, hiszen tipikusan egyetlen ízületet érint a fertőzéses ízületi gyulladás, míg például a köszvényben és a rheumatoid arthritisben jóval több ízület is begyulladhat.  Ez utóbbi betegség döntően a csukló táján, a kézközépcsontnál és a lábtőízületeknél jelentkezik. Természetesen a korrekt diagnózisnál ki kell zárni minden egyéb gyulladással járó betegséget is, például a daganatos betegséghez társuló arthritist is. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...203