sub

Információk, érdekességek

A korábbiaknál hatékonyabb Lyme-kór diagnosztika

2021. november 26.

Fotó: pixabay.com

Piacra lépett a legújabb, magyarok által fejlesztett innovatív labordiagnosztikai eljárás a DualDur, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követően egy héten belül is – közölte a fejlesztő Lyme Diagnostics Kft. az MTI-vel.

A Lyme-kór évente 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. “Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, vagy akár bénulás is kialakulhat” – mondta el Kolbenheyer Erik főorvos a közleményben.

A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. innovációs fejlesztése jelenthet megoldást, amely Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes korán, akár már a csípést követően néhány napon belül felismerni a kórokozót. Ennek egyik oka, hogy az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.

A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét. Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul – mondta Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a DualDur nem csak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli annak a szervezetre gyakorolt hatását is – tünetes vagy tünetmentes -, így felülmúlja a direkt módszereket is. A rendszer által közölt információmennyiség lényegesen meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát.     

A projekt során a Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását 6 közép-európai ország 8 vizsgálóhelyén, 400 alany bevonásával. A vizsgálat igazolta, hogy a teszt érzékenysége 60 százalékkal magasabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazott, specialista szolgáltatótól beszerzett Lyme-teszthez viszonyítva. A DualDur a betegek 96 százalékát tudja azonosítani, így nagy biztonsággal lehet használni szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.

Az MTI kérdésére elmondták, a Lyme Diagnostics Kft. 2012 óta foglalkozik a DualDur sejttechnológiai folyadék és módszer piaci bevezetésének előkészítésével, klinikai vizsgálatának megtervezésével, lebonyolításával és az engedélyek megszerzésével.

A Kft a vizsgálatokat elsősorban laboratóriumi partnereken keresztül végzi, négy világszinten egyedülálló, saját fejlesztésű vizsgálata van, melyeket nemrég vezettek be: a DualDur automata vizsgálat ezek közül a vezető termék, amely a Lyme-kórt okozó Borrelia-fertőzés tényét állapítja meg. A kapacitások az automatizált rendszereknek köszönhetően éves szinten minimálisan 20 ezer vizsgálatot jelenthetnek automatánként, jelenleg két automata áll rendelkezésre.

Ezeken kívül  a cégnek vannak olyan vizsgálati csomagjai, amelyek más laboratóriumokban is elérhetők. Ezeket laborpartnereik szolgáltatásaiból válogattuk ki és rendezték egyedi csomagokba, hogy a kullancsok által okozott fertőzések további lehetséges jeleit tárják a diagnosztizáló orvos elé.

Jelenleg csak fizetős teszteket tudnak biztosítani, a társadalombiztosítási finanszírozás egy többéves folyamat lehet.


Az időskori demencia könnyebb előrejelzése

2021. november 20.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.

Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.

A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.

A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.

Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.

A kutatócsoport eljárása sikeresnek bizonyult, eredményüket az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte tavaly decemberben.
Az eljárás segítségével 5 évvel sikerült javítani a funkcionális konnektivitáson alapuló agyéletkorbecslés átlagos pontosságát.


Herpesz a hidegben?

2021. november 17.

A hőmérséklet és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Az alacsonyabb hőmérséklet gyengíti az immunválaszt, pl. a téli megfázások idején támadó és hidegben jobban szaporodó rhinovírussal szemben.

Hidegben az immunsejtek gyengébben védekeznek a kórokozók ellen, és a vérellátás is romlik, mert a szervezet arra koncentrál, hogy a létfontosságú szerveket tartsa melegen. Ez megakadályozza az immunitás fenntartásáért felelős sejtek (pl. a fehérvérsejtek) megfelelő reakcióját.

A további rossz hír még az, hogy az arra érzékeny egyéneknél a hidegben legyengült immunrendszer nem tud gátat vetni a szervezetben szunnyadó, lappangó herpeszvírusoknak. Ezért ezek azonnal „láthatóvá” válnak az ajkak környékén. Az alacsony aktivitású immunrendszer több más betegség kialakulását is elindíthatja.


Megfázás, torokgyulladás, influenza?

2021. november 11.

Fotó: gettyimages.com

A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe.

A hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek mellett a csecsemők és a kisgyermekek.

Az őszi és téli évszakok egyik állandó és rendkívül kellemetlen vendége a megfázás, amelynek zavaró tüneteit, a torokfájást, az orrfolyást és a köhögést mindenki megtapasztalta már.

Elkerülni a megfázást – ez a legfontosabb!

A megfázás a világ talán leggyakoribb és legrégebbi betegsége, amit egy gyors lefolyású vírusfertőzés okoz. Sokszor hallottuk már, hogy vigyázzunk a hidegben, azonban a náthát nem a hűvös időjárás idézi elő. Az ősz beköszöntével sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, ahol, ha köhögünk vagy tüsszentünk, több tízezer vírust hordozó kis cseppecskét juttatunk a levegőbe ezzel megfertőzve másokat is. A megelőzés érdekében a leghatásosabb amit tehetünk, hogy napi minimum 8 órát alszunk, rendszeresen mozgunk, odafigyelünk az egészséges táplálkozásra és sűrűn mosunk kezet.

A torokfájás kellemetlenségei

A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést.

A torok (vagy más néven garat) a tápcsatorna legfelső szakasza, a légzőrendszer és az emésztőrendszer közös része. Elölről a szájüreg, felülről az orrüreg, alulról a nyelőcső és a légcső felső része, a gége határolja. Jelentős szervei az orr- és a garatmandulák. Belülről nyálkahártya béleli, és ennek kiszáradása, bármilyen sérülése, gyulladása vagy duzzanata fájdalmat, nyelési és légzési panaszokat okoz.

A torokfájás leggyakoribb oka a vírusos (40–80%) és bakteriális fertőzések okozta gyulladás. Egészséges ember szájüregében és garatnyálkahártyáin állandóan jelen vannak a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok és gombák. Ezek nagyobb része ártalmatlan, sőt ún. jó baktériumok, melyek erős immunrendszer esetében kordában tartják az ártalmasok szaporodását. Ha az immunrendszer gyengül és főleg annak a helyi védekezést biztosító rendszere sérül, vagy masszív fertőzés éri a légzőszerveket, akkor az egyensúly felbomlik és az ártó kórokozók, elszaporodva betegséget okoznak.


A stressz káros hatása mozgásszerveinkre

2021. november 10.

Gyakran előfordul, hogy a gerinc fájdalmának hátterében nincs röntgenfelvétellel kimutatható elváltozás. Ilyenkor gondolni kell arra, hogy a panaszokat a mindennapi feszültség okozza. Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistáját, hogy hogyan függ össze a mentális állapot a nyak, a derék, valamint a hátfájdalmakkal.

Mik azok a stresszreakciók?

A mozgásszervi problémák jó része civilizációs ártalom, amely a mozgáshiányból, az ülő életmódból a helytelen tartásból és a mindennapi feszültségből ered. A pszichikai és/vagy fizikai eredetű stresszre az ember „stresszreakciókkal” válaszol. Ez olyan kémiai és hormonális változások összessége, amely mobilizálja a vészhelyzettel való megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Őseink életében ezeknek az élettani változásoknak főleg akkor volt szerepük, amikor védekezni, harcolni, vagy menekülni kellett.  Ma már inkább olyan helyzetekben van jelentőségük, amelyek feszültséget váltanak ki belőlünk, mert megítélésünk szerint veszélyeztetik testi és lelki jóllétüket.

Ilyenkor felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, kitágul a pupilla, megfeszülnek az izmok. A stresszre adott válaszreakció nagyon hasznos és szükséges az ember számára, hiszen fenyegetettség esetén, a szervezet ilyen módon mozgósítja tartalékait. Baj akkor van, ha ez a „készültségi állapot” nem szűnik meg a veszély elmúltával, hanem állandósul. Ebben az esetben a szervezet nem tud „kikapcsolni”, ami nagy megterhelést jelent a szív- és érrendszerünkre, az idegrendszerünkre és a mozgásszerveinkre is.

Vezető tünet a nyak-, a váll- és a derékfájás

Ha a stressz huzamosabb ideig fennáll, a test folyamatosan veszélyt érzékel, az izmok tartósan megfeszülnek, amely kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi elváltozásoknak. A hosszas izomfeszülés izomgörcsöt okoz, amelynek hatására könnyen kialakulhatnak izomcsomók, fájdalmas pontok (trigger pontok) melyek akár krónikus fájdalommal is járhatnak. Sajnos, ha hosszú ideig fennáll ez az állapot, az állandó feszülés miatt az izmok, inak, szalagok egyensúlyi állapota megbomlik, “beáll” a nyak, a vállöv, befeszül az ágyéki gerincszakasz.

„A hozzám fordulók jelentős része derék-, nyak-, illetve vállfájdalomtól szenved. Bár a tünet valós, nagyon gyakran előfordul, hogy a háttérben még sincs röntgenfelvétellel kimutatható elváltozás. Ilyenkor gondolni kell arra is, hogy a mozgásszervi bántalom pszichoszomatikus eredetű” – osztja meg tapasztalatait Dr. Arnold, fájdalomspecialista.

Mi segít a stressz okozta fájdalmon?

Átmenetileg a pszichés eredetű fájdalom csökkentésében segíthetnek a szájon át alkalmazható fájdalomcsillapítók és a patikában kapható izomlazító krémek. Tartós sikerre azonban – főleg ha a probléma már állandósult, – az aktív fájdalomcsillapítás alkalmazásával lehet számítani.

Ez egy komplex mozgásszervi terápia, amely egy injekciós kúrából, valamint a mozgásfunkciókat visszaállító funkcionális gyógytornából áll. Ez a két kezelési mód már rövid időn belül gyorsan és hatékonyan megszűnteti az izomfeszülést, valamint az ehhez kapcsolódó fájdalmakat, és mozgáskorlátozottságot. Mivel az alkalmazott hatóanyag kombináció személyre szabott, nagyon jó eredményeket lehet elérni a tartós gyógyulásban. Nem kell attól sem tartani, hogy megterheli a szervezetet, hiszen szteroid-mentes és semmilyen egyéb kémiai összetevőt sem tartalmaz.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...196