sub

Információk, érdekességek

Mik a prosztatamegnagyobbodás tünetei?

2022. november 28.

Fotó: gettyimages.comA prosztata megnagyobbodása az életkorral együtt jár, és az azzal járó esetleges panaszok megelőzésére, kezelésére már 45 éves kortól gondolni kell.

50 éves korban minden második férfinél, míg 80 éves korban a férfiak háromnegyedénél kimutatható a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (idegen szóval benignus prosztata-hiperplázia) esetén a prosztata mirigyállományának a felszaporodása a húgycső szűkítéséhez és a húgyhólyag irritációjához vezet. Emiatt a vizelés, főként reggelente, nehezen indul meg.

A vizeletürítés során a vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozik, a húgyhólyag nem ürül ki teljesen, utócsepegés tapasztalható. Nem ritka a sürgető vizelési kényszer sem, ami az éjszakai alvás nyugalmát is megzavarhatja. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet húgyúti fertőzéseket okozó baktériumoknak szolgálhat táptalajul, és akár súlyos húgy – úti fertőzésekhez vezethet.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. Ezek jelentkezésekor lényeges orvoshoz (urológushoz) fordulni, mert ritka esetekben a panaszok hátterében egyéb, súlyos kórképek (pl. hólyagrák) is állhatnak. Fájdalmas vizelés, láz, az elmúlt időszakban észlelt véres vagy zavaros vizelet, valamint vizeletinkontinencia fellépésekor azonnali orvosi ellátás szükséges.

Hatásosak a növényi alapú készítmények
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe és közepesen súlyos eseteiben a gyógynövényalapú szerek alkalmazása javasolható; súlyos esetekben pedig a szintetikus hatóanyagok mellett alkalmazhatók a növényi eredetű patikaszerek. A szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma), a nagy csalán, a kisvirágú füzike, a közönséges tök és az afrikai szilvafa ezen a téren mutatott hatásosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.


Afta lelki okok miatt?

2022. november 26.

Fotó: 123rf.com

Rohanó világunkban pszichés problémáink egyre nagyobb mértékben befolyásolják fizikai állapotunkat, és az ún. pszichoszomatikus betegségek okozói lehetnek. Ezek a bajok olyan fizikai tünetekkel járnak, melyek egyetlen szervre összpontosulnak, de az egész fiziológiai rendszerre is kiterjedhetnek. Minthogy elsődlegesen lelki eredetűek, sokféle aggodalom, feszültség, szorongás, neurózis visszatükröződését jelentik.

Egy jelentős (haláleset, válás, szakítás, baleset, munkahelyvesztés stb. okozta) lelki sokk lerombolhatja szervezetünk természetes védekezőrendszerét, így nem csoda, hogy számos egészségügyi bántalom előidézője lehet.

A pszichoszomatikus betegségek szemléltetik leginkább az idegállapot és az immunrendszer közötti kapcsolatot. Amikor a léleknek nagy megpróbáltatásokat kell kiállnia, a fizikum azonnal vészjelzéseket ad le. Ennek kiváltó okai mára már ismertek: stressz hatására a szervezet mellékvesekéreg-hormont termel, ami csökkenti az immunrendszer védekezőképességét.

A leggyakoribb bántalmak a gyomorfekély és a magas vérnyomás.

Az orvosok azt is megállapították, hogy a bőrbetegségek – ha nem fertőzéshez vagy vírushoz kötődnek – szintén gyakran pszichés eredetűek. A pikkelysömör, szemölcs, herpesz, a fokozott verítékezés, a rosacea, ekcéma, afta mind-mind a bosszankodás, izgalmak, felindultság következményei lehetnek.

Fájó hólyagocskák

Nemigen gondolunk rá, pedig így van. A szájunk az egyik „legszennyezettebb” nyálkahártya-felületünk. Sokféle kórokozót, mikrobát „bekapunk”, lenyelünk, már csak a légzés, a beszéd útján is. Vagy fertőzött, nem kellően tiszta élelmiszert fogyasztunk.

Mindezt persze a szervezetünk legyőzi, semlegesíti, kiüríti, de vannak esetek, amikor felülkerekedik a baj.

• Csökken a szervezet védekezőképessége.
• Bizonyos fizikai, kémiai hatás következtében sérülés keletkezik a szájnyálkahártyán.
• Egyes ételek (dió, csokoládé, citrusfélék) is felmaródásokat okozhatnak.

Így kialakul a szájban az afta. Ez igen fájdalmas, lapos, kerek, középen sárgás, a szélén vöröses udvarú fekély. Egyszerre több is jelentkezhet, ami nagyon megnehezíti az étkezést.


Szerelem idősebb korban is

2022. november 22.

A szerelem nem csak a fiatalok kiváltsága, de idősebb korban is egy felemelő érzés lehet. Nézzük meg milyen típusok léteznek az ötvenes korosztályban, akiknek még fontos az érzelmek megélése.

Fotó: 123rf.comA csendes típus

Ebbe a kategóriába tartozik, aki meg meri élni a szerelmet, nyitott az érzésekre, de fél is. Ő az, aki nem nagyon beszél róla, sőt sokszor a családtagok előtt is titkolja az új kapcsolatot. Egyfajta tudatos kontroll jelenik meg, amelynek a célja a csalódás elkerülése. Az érzelmek részben megélésre kerülnek, részben elfojtásra, mindenesetre nehezen önti szavakba az érzéseket, mintha attól félne, hogy ha jött valami „jó”, akkor jön majd valami „rossz” is. Lássuk, hogy a csendes-védekező attitűdnek számos hátránya is lehet, mivel az érzések tompítása torzítja a valóságot, az érzelmek szűrése félreértésre is okot adhat.

A másik ember a kapcsolatban, ha nem ismeri fel ezt a félelmet, akkor megélheti – persze tévesen –, hogy ő az okozója annak, miszerint a kapcsolat csak részben él, önmagát hibáztatja, hogy a másik nem tudja szavakba önteni az érzéseit. És bizony sokszor nem elég csak gondolatban szeretni a másikat, vagy ajándékkal kifejezni a szerelmet, az ember hallani akarja, hogy szeretik.

Az elutasító

Nevében is benne van, ő az, aki hárítja az érzéseket, vagyis mindent megtesz, hogy kizárjon minden érzést. Számára az érzések megélése veszélyes és fenyegető. Azt gondolja, ha már egyszer házas volt, és a párja meghalt, vagy valami oknál fogva egyedül maradt, akkor ott helye nincs se új kapcsolatnak, se a régmúltat idéző érzéseknek.

Fukarkodik az érzésekkel, így is fogalmazhatnék, miközben van benne kapcsolódás iránti vágy, de nagy pszichés energiát fektet bele abba, hogy önmagát becsapva az ellenkezőjét állítsa. Az az ember, aki elutasító, önmagát rövidíti meg: a legnagyobb szabadság, az a kötődés. Tartozni valahova, hiszen a magány, az igazi magány bezár minket, passzívvá tesz. Átvitt értelemben halott az, aki képtelen a pillanatokat megélni, ha félelemmel tölti el a társ iránti igény.

Ennek a kategóriának a tankönyvi példája, amikor valaki úgy nyilatkozik: „Nekem már nem kell senki, így jó minden, apátok volt nekem az egyetlen, nem fogok én ismerkedni…” Felmerül ilyenkor a feldolgozatlan gyász ténye, mindenesetre a visszahúzódás hátterében leginkább önértékelési probléma áll, vagyis nem hisz eléggé önmagában, fél megmérettetni magát, retteg a kudarctól. Ennek következménye az elutasító attitűd, amely nem más, mint védekezés.

Ha az egyén felismeri, hogy van más módja a védekezésnek, akkor megnyílik az esély, hogy nyisson a külvilág felé. A depresszió ebben a kategóriában igen gyakori, ami megnehezíti a kötődés, tágabb értelemben a szerelem létrejöttét.

Az odaadó

Az elutasító ellentettje az az ember, aki önfeledt módon tud érzéseket megélni: nyitott, de közben nem könnyelmű, vagyis a kontroll ott van a kezében. Nem racionálisan áll az ismerkedéshez, sokkal inkább hagyja, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. A sodródást jelen helyzetben pozitív fogalomként említem, amelyben ott rejlik a tudatos jelenlét. Ezek az emberek nem törődnek se a családtagok, se a szomszédok megvető pillantásaival, sőt szinte a fellegekben járnak, és ezért nem hallják vagy látják a környezet visszajelzéseit. És itt jegyzem meg, hogy ez a működésmód akkor tud problémás lenni, ha az érzelmek megélése mellett egyáltalán nincs ott a ráció.


Depis vagyok! - Tényleg létezik téli depresszió?

2022. november 19.

Gyakran halljuk ismerőseink szájából a panaszt: "depis vagyok". Ahogy beköszöntött az ősz, és a nappalok egyre rövidebbek, a fenti kijelentéssel minél többször találkozunk. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy növekszik a depresszióra panaszkodó emberek száma is. Elgondolkodtató, hogy vajon miért érezzük úgy, hogy ősszel, és főleg télen rosszabb a hangulatunk, és miért emelkedik meg a depresszióval küzdők aránya.  

Szerencsére a „depis vagyok” kijelentés mögött nem minden esetben találkozunk valódi depresszióval, általában átmeneti hangulatváltozás, kedélyzavar áll a háttérben. Ezen az állapoton az illető hamar túllép, és ismét a megszokott módon éli az életét. A valódi depresszió komolyabb probléma, és a megoldás, a terápia hosszadalmasabb időt vesz igénybe.

De vajon miért éppen télen leszünk „depisek”?
Hangulati ingadozásainkat a korai sötétedéssel és a napsugárzás hiányával magyarázzák. Gondoltunk e már arra, hogy talán nem ez a fő alapja a problémának?
Az ősz és a tél számomra a két legszebb évszak. Az ősz gyönyörű a maga színpompájával, télen pedig csodálatosak a havas tájak és a fehér köntösbe öltözött fák látványa. A világ mintha lelassulna, a zajokat elfedi a puha hótakaró.

Nyáron kifelé fordulunk, télen befelé – kellene?
A nyár a kifele fordulás időszaka. A barátoké, a bulizásé, a nyaralásé, az új szerelmeké, az izgalomé, az önfeledt szórakozásé. Nyáron nem foglalkozunk annyit saját gondolatainkkal, gondjaink sem annyira nyomasztóak. Lelkünk szavát, kérdéseit elnyomja a külvilág, a nyár könnyedsége, nyüzsgése.

A tél viszont teljesen más. A nappalok rövidülnek, egyre több időt töltünk otthonunkban. Reggel, amikor felébredünk és munkába indulunk, odakinn még sötétség van, este pedig, amikor hazaérkezünk, már ismét a sötét az úr. Nincsen kedvünk kimozdulni, az otthon töltött idő pedig gondolkodásra késztethet bennünket.
A tél a befelé fordulás időszaka. Ahogy a világ lecsendesedik, úgy csendesedik le bensőnk is. Legalább is ez lehetne a tél feladata, tanítása. A belső lecsendesedés, az önmagunkba fordulás. Találkozás a belső világunkkal. Lelkünk halk szavának felismerése.  A nyáron elfojtott érzelmek, gondolatok, gondok felismerése, önmagunk megismerése.

A depressziós hangulat ekkor kezd eluralkodni rajtunk. Az emberek többsége nem szeret a Lelkével, belső világával foglalkozni. Ha ezt tennék, rájönnének, hogy talán nem azt az életet élik, amit szeretnének, nem azzal, akivel szeretnék stb., és ekkor eluralkodik a magány és elhagyatottság érzése. A nyár vidámsága és melege már nem rejti el a gondokat.


A fiatalok, középkorúak és idősek is magányosnak érzik magukat

2022. november 15.

A fotók illusztrációk: pixabay.comEgy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén.

Az International Psychogeriatrics folyóiratban publikált tanulmány kutatóit is meglepte az eredmény, elsősorban azért, mert a kutatásban részt vevők háromnegyede panaszkodott magányosságra, akadtak, akik mérsékelten érzékelték az egyedüllétet, mások viszont nagyon egyedül érezték magukat. A kutatók a felmérés előtt legfeljebb a résztvevők egyharmadától várták azt a választ, hogy magányosnak érzik magukat – ismertette a CNN a honlapján.

“Tudnunk kell, hogy a magányosság szubjektív élmény. A magányosság nem azt jelenti, hogy valaki egyedül van, és azt sem, hogy nincsenek barátai. A magányosság egy ‘szubjektív nélkülözés’. Eltérés az egyénnek a vágyott társadalmi kapcsolatai és a meglévő társadalmi kapcsolatai között” – magyarázta Dilip Jeste, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem pszichiátriai és idegtudományi professzora.

Jeste hozzáfűzte, hogy kutatásuk szerint a magány és a bölcsesség között fordított kapcsolat áll fenn: “Más szóval, azok az emberek, aki elég bölcsek, nem érzik magányosnak magukat, és fordítva”.

Jeste a tanulmány bevezetőjében Vivek Murthyt, a korábbi amerikai tisztifőorvost idézte, aki szerint a magányosság annyira csökkenti a várható élettartamot, mintha az ember napi 15 cigarettát szívna el.

A kutatásban 340 San Diegó-i lakos vett részt 27 évestől 101 évesig, és egyiküknek sem volt semmilyen komoly fizikai vagy szellemi betegsége. Jeste és csoportja a kutatás előtt azt feltételezte, hogy az idősebbek mondják majd magányosnak magukat. Meglepetésként érte őket, hogy életkor szerint a nyolcvanas éveik végén járókon kívül további két magányossági csúcspontot is találtak: a húszas éveik végén és az ötvenes éveik közepén járóknál.

Az eredményekből nem derült ki, hogy miért érzik kiugróan magányosnak magukat ezekben az életkorokban a válaszadók, de Jeste megosztotta erről saját elméletét.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...200