Információk, érdekességek
Szorongás, depresszió? Az életmód is támogathatja a gyógyulást
2025. január 14.
A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.
A depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek
Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.
A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.
Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)
De milyen életmód tényezők segíthetnek?
Rendszeres mozgás
A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.
Nem is olyan ártalmatlan jelenség a puffadás?
2025. január 10.
A rossz emésztésre elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés hívja fel a figyelmet. A kontamináltvékonybél-szindróma, vagy mozaikszóval SIBO hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt a B12 vitamin hiánya, vérszegénység, fogyás és csontritkulás is jelentkezhet.
A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Eltérő funkciója miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják, és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, és a vékonybélbe vastagbél-baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.
Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?
A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél-baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző problémák – például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek, mint pl. diabétesz vagy scleroderma – következtében, továbbá a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara, illetve a Crohn-betegséggel járó vékonybélszűkület vagy divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő az az állapot, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el.
Mindezeken túl ez a probléma bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, továbbá előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt, a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.
A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül
Ezt az állapotot kontamináltbél-szindrómának nevezik, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak-szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth szavak rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata.
A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődnek, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak, és, részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél nyálkahártyáját irritálva hasmenést válthatnak ki – magyarázza Dr. Sárdi Krisztina.
Gyakran görcsöl a lábam…
2025. január 09.
Az izom akaratlan összehúzódása, az izomgörcs minden előjel nélkül jelentkezhet bármilyen fizikai aktivitás, vagy sokunknál alvás közben is. A kellemetlen jelenség megzavarja tevékenységeink elvégzését, álmunkban felébredünk rá…
A görcs valójában azért lép fel, mert az izomösszehúzódást nem követi az izmok ellazulása. A problémát általában a szokatlanul nagy terhelés vagy az elégtelen vérkeringés váltja ki, de más tényezők is előidézhetik. Az izomgörcs a testünkben bárhol előfordulhat, de a leggyakrabban a lábban (vádliban, combban) tapasztalható. Rendszerint erős fájdalmat okoz, és nagyon kellemetlen érzés, Így nem árt többet tudnunk arról, hogyan szabadulhatunk meg tőle. Jó tanácsok az izomgörcs elkerüléséhez és megelőzéséhez.
A begörcsölt izom nyújtása
Az első, amit tehetünk, a begörcsölt izom nyújtása, ami ellazítja az érintett zóna izmait. Amellett szinte azonnal enyhíti a fájdalmat azzal, hogy ellentétes mechanikus hatást gyakorol az izmokra. Izomgörcs tekintetében a leginkább érintettek az alsó végtagok – a leggyakrabban a vádli, a comb, lábfej…
– A vádli görcsének enyhítéséhez nyújtsuk ki a lábunkat, és húzzuk a nagy nagylábujjunkat magunk felé. De ha testsúlyunkat a lábunkra helyezzük, miközben a térdünket enyhén behajlítjuk, az szintén segíthet.
– A comb első része begörcsölésekor hajlítsuk a lábunkat, feszítsük a bokánkat a fenék felé. A comb hátsó részének izomgörcse esetén nyújtsuk ki a lábat egy széken ülve, lábujjunkat magunk felé húzva, és a mellünkkel hajoljunk a combunkra..
– Ha a lábujjunk görcsöl, a fájdalom irányától függően nyújtsuk a lábujjakat magunk felé vagy kifelé.
A fájdalmas zónák masszírozása, gyúrása
Nyújtás után enyhe masszázst alkalmazhatunk, lágy, körkörös mozdulatokkal, az izomösszehúzódástól érintett zónán. A dörzsölés, mélyre ható gyúrás is segíthet, amely lazítja az izmokat, és javítja a vérkeringést (de csak addig alkalmazandó, amíg az izmok nem fájnak). Amennyiben otthon jelentkezik az izomgörcs, javasolt növényi olajok keverékének használata a masszázshoz. Görcsoldó, izomlazító éx keringésjavító hatású pl. a Wintergreen (kúszó fajdbogyó), a kámforos rozmaring, geránium, lavandin super vagy a tárkony esszenciális olaja (4-6 csepp elegendő belőlük egyszeri masszázshoz).
3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat
2024. december 20.
A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Vészhelyzetben nem szabad késlekedni
Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.
Ezek a következők:
6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.
Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.
Az ízületek sem bírják a túlsúlyt!
2024. december 04.
A test működésére, különösen a mozgásra és a jövőbeni életkilátásokra nem jó hatású a hosszan tartó és nagymértékű testtömeg-növekedés. Gyógytornászként ismerem mind a mozgásszervi, mind a belgyógyászati kockázati tényezőket és panaszokat, amelyeket a túlsúly okozhat, de most talán a mozgásbeli és az aktivitással kapcsolatos tünetek kerülnek inkább előtérbe, hisz a mindennapi életminőséget határozzák meg.
A túlsúly nagy terhet ró az ízületekre, leginkább a csípő, a térd és a gerinc terhelését növelve. A testsúly növekedése (már 3-5 kg túlsúly is) mindennap pluszmunkát jelent az izmoknak és ízületeknek, ami a szalagok és az ízületi tok megnyúlását, a szerkezet gyengülését eredményezi. A nyomás hatására a porcok kopása is felgyorsul, ehhez párosulhat a test szimmetriájának megváltozása, és a testtartás változása miatt kialakuló káros hatások együttese.
Mind a terhelhetőség, mind a mozgékonyság csökken, ami a testben zajló vér- és nyirokáramlás megváltozását jelenti. A vér szállítja az oxigént, a nyirokfolyadék pedig a káros anyagokat választja ki a testből. Érthető hát, ha a mozgás csökkenésével és a zsírtömeg növekedésével pangás alakul ki a szervezetben, ettől egyenes út vezet a megbetegedéshez.
A hormonháztartás felborulása, légzőszervi, szív- és keringési panaszok a velejárói. Erre az útra kerülve a kezelések egész csomagja szükséges már ahhoz, hogy visszakaphassa valaki elvesztett egészségét és anyagcsere-működésének egyensúlyát.
Ha már a túlsúly felrakódott, nézzük, mit tehetünk azért, hogy szépen lassan megszabadulhassunk a nyomasztó kilóktól.
• Nagyon fontos a terv kidolgozása. Szükséges a program előtt tisztázni, hogy mekkora súlytól és mennyi idő alatt szeretnénk megszabadulni. A túlzásba vitt fogyókúra csak ront az állapoton, teljesen megzavarja az egyébként is rosszul működő testet! A hosszú távon elért túlsúlycsökkenés stabilabb eredményt hoz, lelkileg is könnyebb alkalmazkodni a változásokhoz!
• A mozgási és a táplálkozási terv legyen mindig egyénre szabott. Segíthetnek ugyan általános érvényű tanácsok, különböző, már bevált praktikák, de mind a kiváltó ok, mind az elhízás mértéke és a közben felmerülő akadályok is változók egyénenként, így sikeresebb a személyre szabott program használata.
• A mozgást az alapoktól kell elkezdeni, attól függően, hogy mekkora túlsúlytól kívánunk megszabadulni. 5 kg feletti súlytöbblet esetén a térdet, csípőt csak megfelelő pozíciókban és szakszerű ízületvédelemmel lehet tornáztatni. Könnyed séta vagy gyors gyaloglás szerepelhet a tervben, de futás vagy kocogás nem ajánlott.
• Először az alsó végtagok megerősítése a cél, a testtartást és a testfélszimmetriát szigorúan rendezni kell! A terhelést fokozatosan szükséges felépíteni. Az első mozgásprogram csak a stabilizálóizmok megerősítéséből állhat, és olyan keringésfokozó, úgynevezett „kardio”-gyakorlatokból, amelyek nem terhelik az ízületeket. Boka- és/vagy térvédő (-rögzítő) használata csak akkor ajánlott, ha kisebb terhelésre is jelentkezik panasz, mert az ilyen passzív eszközök elveszik az izmoktól a mozgás energiáját, ettől nem fejlődik kellően az adott terület. Mindenkinek ki lehet találni olyan gyakorlatsort, amelytől fejlődik az izomzata, csökken a túlsúlya, több fronton is beindul a mozgás és a keringés, és merev rögzítők sem szükségesek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...232