sub

Információk, érdekességek

A lakótér pulzálás jelensége: Mennyi tárgy kell egy lakásba? - Bebútorozás télen és nyáron

2022. november 27.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egyszer kevésnek tűnik, és kopárnak, máskor kifejezetten sok, és fullasztó a lakótér. Változhat igényed, na de naponta akár többször? Nem-nem, csupán hangulatingadozásról van szó. A tér pulzálása természetes jelenség. Ismerd meg, hogy helyesen kezeld!  

A lakberendezés meseszép tudomány, és akik igazán jól művelik, azt is tudják, a tér érzékelése pulzáló az ember számára. Egyszer sok, egyszer kevés. Még ha csupaszon is akarunk megvenni egy lakást, sajnos, vagy sem, de nem tudunk elvonatkoztatni az éppen ott lakó tulajdonos tárgyaitól, és személyiségétől, berendezésétől. Van, akinek sok az a holmi, van, akinek kevés, van, akinek fakó és kopár egy lakás teletömve is, míg másnak nagyon is sok az a pár elől hagyott tárgy.

Ez nem csak alapszemélyiség kérdése, hanem az időjárás, a színek, a hangok és fények függvénye is. Míg télen sokkal kongóbb minden, s általában melegségre vágyunk, addig nyáron a melegben levegőre, és térre van szükségünk. Elég csak megnézni a télikert lehetőségét. Ugyan ki az, aki nyáron 30 fokban, télikertben napozik, mindenki ugyanúgy lohol a strandra, vagy másik nyitott teraszt is építtet, mert a télikert, nevében is téli. Pusztán az a személyiség kérdése, hogy kicsit, vagy nagyon erősen van szükségünk a tér alakítására évente.

Milyen tehát a jó és otthonos lakótér?

Nem csak minden családtag személyiségéhez, az ősi térrendezési elvek rendszeréhez, hanem a téli-nyári pulzáláshoz is alkalmazkodik. Ezáltal a jó lakótér, picit mindig változik, és pakolós akár a ruhatár, van belőle nyári, és téli is. Persze van átfedés, de a télikabát szegény, májustól októberig biztosan a szekrényben lóg, hacsak nem síelni megyünk.

Ezért az a legfontosabb, hogy mozgatható legyen minden. Legyen könnyű berendezési tárgyak, masszív, nagydarab szekrénysorok mellett, amiket tudunk tologatni, átalakítani, sőt az sem árt ha magát a szekrényt át tudjuk néhanapján szerelni, ha nem is évente kétszer. Néhány apró ötlet és berendezési tárgy következzék most, téli és nyári verzióban.


10 éves a vizsgálat, ami megváltoztatta a kismamák életét

2022. november 21.

Tíz évvel ezelőtt vehették először igénybe a kismamák a kockázatmentes, non-invazív magzati genetikai tesztet a fogantatáskor kialakuló genetikai rendellenességek kimutatására. 2012-ben még csak a Down-szindróma kimutatására volt alkalmas a prenatális genetikai teszt, ma már a vizsgálatok köre kiterjed a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre és a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára is. Az eltelt tíz évben a non-invazív prenatális teszt (NIPT) a várandósgondozás szerves rész lett, napjainkban már minden ötödik kismama ezzel a korszerű genetikai vizsgálattal kap részletes információt születendő gyermeke egészségi állapotáról.

Jelenleg több mint hatezer genetikai eredetű betegséget ismer az orvostudomány, ilyen pl. a Down-szindróma, az Edwards-szindróma, a Patau-szindróma, a Turner-szindróma és a Klinefelter-szindróma, és ezeknek a betegségeknek nagy része a molekuláris genetikai szűrővizsgálatoknak köszönhetően már a terhesség nagyon korai fázisában felismerhető.

Az anyai vérben keringő magzati DNS-ek vizsgálatának lehetősége új korszakot nyitott a magzati diagnosztikában. Először 1997-ben számoltak be az újgenerációs szekvenáláson alapuló technológiáról, amely lehetővé tette azt az eljárást, hogy egy egyszerű anyai vérmintából is el lehet a magzati genetikai vizsgálatokat végezni, de egészen 2012-ig kellett várni még arra, hogy ez a módszer minden kismama számára elérhető legyen. Korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára, ezért a genetikai vizsgálatokhoz ún. invazív, „testbe hatoló” vizsgálatokra volt szükség, amely vetélési kockázattal is járnak. Ma már pontosan tudjuk, hogy a méhlepényből származó, magzati eredetű DNS darabok a terhesség 5. hetétől bejutnak az anya vérébe és a 9. héttől olyan mennyiségben vannak jelen a kismama vérében, hogy nagy érzékenységű vizsgálat végezhető a magzat genetikai rendellenességeinek kiszűrésére.

Amikor 2012-ben a New Era Genetics elsőként bevezette Magyarországon a non-invazív prenatális genetikai tesztet, akkor még csak a 21-es kromoszóma számbeli többletének, azaz a Down-szindrómának a kimutatására volt alkalmas, azonban nem sokkal később már több kromoszóma-rendellenesség vizsgálatára is lehetőség nyílt. Jelenleg a teszt a magzat teljes kromoszóma-állományát vizsgálva képes a fogantatáskor keletkező összes autoszomális és nemi kromoszóma számbeli rendellenességeit, illetve azokban előforduló esetleges duplikációkra vagy deléciókra eredményt adni.

Napjainkra a legkomplexebb prenatális tesztelési módszer, a PrenaGenetics kiegészült a magzatban újonnan kialakuló, egészséget károsító, egy gén eltérésére visszavezethető betegségek, vagyis a monogénes rendellenességek (MONOGEN) és a szülőktől rejtetten örökölhető betegségek (pl. SMA, cisztás fibrózis) vizsgálatával (ORIGIN), amelyek együttesen igénybe véve biztosítják a korszerű és nyugodt babavárást, mert a magzati genetikai betegségek teljes spektrumát vizsgálják.


Mágneses terápiával gyógyulhatnak a fülzúgásos betegek

2022. október 10.

A pulzáló elektromágneses mező terápia olyan esetekben is hatásos lehet, amikor a fülzúgás kiváltó okát nem sikerül megtalálni, vagy a hagyományos kezelés hatására nem csökkennek a tünetek. Az Academy for Bioeneregetics (AFB) által elvégzett korábbi kutatásban, a vizsgált betegek több mint fele tapasztalt jelentős javulás a kezelés hatására.

Fotó: gettyimages.comA fülzúgás inkább tünet, mint önálló betegség – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A betegek olyan csengéshez, búgáshoz, zúgáshoz hasonló hangokat hallanak állandóan, vagy időszakosan, mindkét, vagy csak az egyik fülben, amelyek mások számára nem hallhatóak.

Miért cseng, bong, zúg a fülünk?

Hátterében több elváltozás is állhat, melyek felderítéséhez több vizsgálat elvégzésére is szükség lehet. A betegeknél általában jó eredmények érhetők el keringésjavító kezeléssel, amely képesek jelentősen enyhíteni a fülzúgás tünetein.

“Sajnos az utóbbi időben egyre több az olyan beteg, akinél nem sikerül feltárni a fülzúgás kiváltó okát és a keringésjavító kezeléssel sem érünk el érezhető javulást. Ezekben az esetekben alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A krónikus fülzúgást zajgenerátor segítségével is kezelhetjük.  A megfelelően kiválasztott elfedő hangot adó készülék tartósan alkalmazva elősegíti, hogy agyunk “elfelejtse” a berögzült hangot.”

Elektromágneses terápia a fülzúgás kezelésére

Alternatív terápiaként alkalmazható a fülzúgás kezelésében a pulzáló elektromágneses mező terápia is, melynek sikerességéről az elmúlt években a külföldi és hazai szakirodalomban olvashatunk. A saját praxisomban is azt tapasztalom, hogy ez a kezelési mód nemcsak a pici erek keringését, a mikrocirkulációt és így a sejtek oxigén ellátását javítja, de az egész anyagcsere rendszerre is jó hatással van, így a kiváltó októl függetlenül is kedvezően befolyásolja a fülzúgásos panaszokat – mondja dr. Fülöp Györgyi.

Az AFB égisze alatt zajlott európai vizsgálatban összesen 2031 beteganyagot hasonlítottak össze. Az átlagosan hat héten át tartó mágneses terápia hatására a dokumentált esetek több mint 50 százalékánál értek el jelentős javulást. A terápia sikerességét azonban több külső tényező is befolyásolja: dohányzás, stressz, túlsúly és az elegendő szabad levegőn töltött idő, testmozgás.


A magyar lakosság harminc százaléka időjárás-érzékeny

2022. szeptember 28.

Fotó: gettyimages.com

 

A magyar lakosság harminc százaléka időjárás-érzékeny, tavalyhoz képest idén háromszor többen fordulnak orvoshoz időjárás okozta problémák miatt – közölte Pintér Ferenc meteogyógyász.

Az időjárás szélsőségesebbé vált, sokkal gyakoribbak az extrém időjárási események, ez pedig az emberek egészségügyi állapotát is befolyásolja.

Az időjárásnak komoly következményei is lehetnek: egy kutatás szerint például a halálos kimenetelű stroke-ok száma bizonyos légköri helyzetekben háromszor nagyobb, mint normális időjárási körülményekkor – ismertette.

Az időjárás-érzékenység tünetei bizonyos általános tanácsok – például elegendő vízfogyasztás, UV-sugárzás elleni védelem – megfogadásával mérsékelhetők.


A túlsúlyosok megbélyegzése ellen emeltek szót

2022. szeptember 25.

A túlsúlyosok megbélyegzése ellen emelt szót egy nemzetközi szakértői bizottság az elhízás világnapjához kapcsolódóan.

Fotó: gettyimages.comA túlsúlyosokat gyakran bélyegzik lustának és fegyelmezetlennek, ami hátrányosan érinti az egészségügyi ellátáshoz és az információkhoz való hozzáférésüket is – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A Nature Medicine című szaklap aktuális számában megjelent írásukban a King’s College London professzora, Francesco Rubino vezette kutatócsoport egy nemzetközi egyetértési nyilatkozatot vázolt fel a testsúllyal kapcsolatos megbélyegzés eltörléséről.

A nyilatkozatot nemzetközi konferencián dolgozták ki, melyen számos szakmai társaság – többek között az Elhízáskutató Világszövetség, az Amerikai Diabétesz Társaság, a Brit Diabétesz Társaság – szervezett.

Több kutatás eredményei mutatták, hogy minél több a felesleges kiló, annál erőteljesebb a megtapasztalt diszkrimináció is. Ez egyébként gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az elhízott gyerekek és fiatalok gyakran élnek meg lelki és fizikai terrort, melynek súlyos pszichés következményei lehetnek.

A túlsúlyból és elhízásból eredő egészségügyi kockázatokhoz hozzáadódnak a stigmák okozta rizikók is. Ezt megsínyli a lelki egészség, ami ismét egészségtelen táplálkozáshoz és a fizikai aktivitás mellőzéséhez vezet, ezzel kialakul az ördögi kör.

Különösen az táplálja az előítéleteket, ahogyan a média ábrázolja a túlsúlyosokat – állapította meg a grémium.

A szakértők felhívását több mint száz szervezet, intézet, társaság és szaklap írta alá.

Az egyik széles körben elterjedt vélemény szerint “csak akaraterő kérdése a túlsúlytól való megszabadulás“. Ezért az elhízott emberekről azt feltételezik, hogy nincs önkontrolljuk és önfegyelmük. Ez azonban nem felel meg a tudomány mai állásának: a súlyszabályozás eszerint nem pusztán akarat kérdése, hanem függ a biológiai, genetikai és környezeti tényezőktől is.

A túlsúlyosokkal szembeni stigmák negatívan befolyásolhatják az érintettek foglalkoztatottságát, de az információkhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket és azok minőségét is – figyelmeztetett a Francesco Rubino, a King’s College London munkatársa vezette nemzetközi grémium.

Az egészségügyi ellátást nyújtók között is elterjedt az elhízottakkal szembeni előítélet, ami negatívan befolyásolja az ellátásukat.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...210