sub

Információk, érdekességek

A mérsékelt tea- és kávéfogyasztás csökkentheti a stroke és a demencia kockázatát

2022. január 03.

A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.

Fotó: gettyimages.comA tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.

A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen. A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.

A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.

Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta.  McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.


A másnaposságtól is védett a javnei ásatáson előkerült ősi ametisztköves gyűrű

2022. január 02.

Fotó: gettyimages.com

A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.

Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.

A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.    

 “Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.

Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: “A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.

Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták – tette hozzá.

Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.

A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az “ametiszt” szó a görög “ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy “nem részeg” az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.

Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták “részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha “az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.


Új terápiákat és gyógyszereket kutattak

2022. január 02.

Fotó: gettyimages.com

A leggyakoribb betegségek – mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – kezelésében eredményezhetnek új diagnosztikai és terápiás eljárásokat, illetve új gyógyszereket a debreceni és a szegedi egyetemek most befejezett közös kutatásai.

A kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki, a pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási-ipari együttműködés jött létre, utóbbiak elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén – ismertette a professzor.

Fésüs László az MTI-nek elmondta: elsősorban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra, a túlsúlyosság kiváltotta szinte népbetegségek kezelésére kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új kezelési célpontokat.

Az akadémikus a debreceni kutatás egyik fontos eredményeként értékelte, hogy például a zsírszövet hőt termelő részének – amely nem rakódik le túlsúlyként – a funkcióját fokozó új eljárást, új molekulákat találtak, amelyekből kialakulhatnak új terápiás megközelítések.

Kiderült, hogy a túlsúlyos emberek zsírszövetében lévő gyulladásokat olyan már ismert gyulladáscsökkentő szerekkel lehet kezelni, amelyeket eddig ezen a területen nem alkalmaztak – fűzte hozzá.

Szegedi kutatók olyan új antiaritmiás szereket találtak, amelyeket gyógyszergyárral fejlesztenek tovább, és olyan új betegségmechanizmusokat tártak fel, amelyek megmagyarázzák a szívelégtelenség kialakulását, azt, hogy miként vezet a magas koleszterinszint és a magas zsírszint szívkárosodáshoz.

Ugyancsak a mostani kutatások tárták fel, hogy a prediabéteszes – lappangó cukorbetegség – állapot jelentősen befolyásolja a légzésfunkciókat is. Ezt eddig kevésbé vizsgálták, most viszont kísérletesen is sikerült bizonyítani – jegyezte meg Fésüs László. Az akadémikus tájékoztatása szerint a szegedi biológiai intézet kutatói a projekt során részletes vizsgálati platformot alakítottak ki arra, hogyan lehet a zsíranyagcsere-változások követésével új terápiás célokat megjeleníteni.

A szöveti vizsgálatoknál elkezdték a mesterséges intelligenciát is alkalmazni – mondta a kutatás szakmai vezetője.

Fésüs László akadémikus, a program szakmai vezetője elmondta: az anyagcserezavarok molekuláris mechanizmusainak megismerésével foglalkozó kutatásra mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyert el közös pályázatán a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK).


Már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye?

2021. december 28.

Fotó: gettyimages.com

A tudósok azt találták, hogy a magas zsírtartalmú táplálékkal etetett egéranyák ivadékainál nagyobb eséllyel alakult ki az agyi vérellátás rendellenessége. Ez az Alzheimer-kór egyik jellemző tünete – számolt be a The Daily Telegraph online kiadása az Oxfordban zajló Alzheimer-kór Kutatási Konferencián ismertetett eredményekről.

Talán már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye: azok az anyák, akik a terhesség alatt sok zsíros ételt esznek, lehet, hogy érzékenyebbé teszik gyermekeiket a súlyos betegségre – állapította meg egy új, állatokkal végzett brit kutatás.

Ezért fontos, hogy egészségesen egyen a kismama

A szakemberek úgy vélik, hogy bár további kutatások szükségesek, az eredményeknek fontos emberi vonatkozásai lehetnek. Cheryl Hawkes, a kísérletek vezetője, a Southamptoni Egyetem munkatársa elmondta: az első eredmények alapján úgy tűnik, a várandósság alatti anyai diéta hosszú távon befolyásolhatja a gyermekek agyának és érrendszerének egészségét.

“Azt ugyan még meg kell vizsgálnunk, hogyan “fordíthatók le” az eredmények az emberre, azt azonban már jó ideje tudjuk, hogy a várandós anya egészségének megóvása csökkentheti a gyermekek betegségeinek későbbi kockázatát” – magyarázta Hawkes.

A kutatást finanszírozó karitatív szervezet igazgatója, Eric Karan szerint az eredmények tovább bizonyítják, hogy az élet későbbi szakaszában fellépő Alzheimer-kórra hatással van a korai életszakaszok egészségi állapota is.


Az ember által megfertőzött vadállatok továbbadják a vírust

2021. december 17.

Fotó: pixabay.com

Az ember megfertőzhet új koronavírussal vadon élő szarvast, amely képes terjeszteni a vírust társai körében – mutatták ki amerikai kutatók, akik először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által kilenc hónapon át vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmada volt aktív fertőzött, de a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban a vizsgált állatok 80 százalékának volt pozitív a koronavírustesztje. A vírus vélhetően emberről terjedt át közvetve a szarvasokra, amelyek valószínűleg továbbadták a fertőzést.

A kutatók tudatában voltak annak, hogy szarvas megfertőződhet a koronavírussal, de meglepte őket a fertőzött állatok hatalmas száma – csúcsponton ötből négy állat bizonyult pozitívnak -, csakúgy mint az, hogy vírusterhelésük igen magas volt – mondta Suresh Kuchipudi virológusprofesszor. a tanulmány társszerzője a The Guardian című brit napilapnak. Az is meglepte őket, hogy világos kapcsolat volt a genetikai elemzésekben az ember általi fertőződést, majd a vírus más őzeknek történő gyors átadását illetően.

A kutatók Iowa államban élő fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak, de úgy vélik, hogy a széleskörű fertőzés más államokban élő szarvasok esetében is igaz.

A fehérfarkú szarvas egyike a legelterjedtebb és leggyakoribb szarvasfajoknak az amerikai kontinensen és a vadászok kedvelt zsákmánya. Fogékony a SARS-CoV-2 vírusra, amellyel megfertőződhet azáltal, hogy ember által kidobott élelmiszert fogyaszt vagy vírusos szennyvizet iszik, vagy olyan helyen szaglászik, ahol emberi köpet vagy vizelet van. “Ha bármely forrásból kapcsolatba lép a vírussal, megfertőződik. Nagyon valószínű, hogy az állat elkapja a vírust, bár ember általi közvetlen átadás még nem történt” – tette hozzá Kuchipudi.

Már a koronavírus-járvány előtt is jól ismert volt a tudósok körében az, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, és az Egyesült Államokban a közönséges koronavírus elleni oltás rendszeres volt a háziállatok esetében.  “A fajok közötti fertőzés mutánsokat eredményezhet és nehéz megmondani, hogy ezek a változatok enyhébbek vagy súlyosabbak lesznek. Eddig nincs bizonyíték arra, hogy az állatokról visszaterjedne emberre” – mondta Stanley Perlman, az Iowai Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...204