Információk, érdekességek
Miért ne hagyjuk ki a tízórait és az uzsonnát?
2017. november 10.
Óvodás, talán még kisiskolás korban is zömmel szerepel az étrendben a tízórai és az uzsonna. Sokan emlékeznek a napközis, nagy műanyagkosarakban előre kiporciózott zsemlékre, esetleg almára, amiből lehetett venni, meg persze ott is lehetett hagyni, aki nem kérte. Aztán valamikor a felső tagozatba lépés, a kiskamaszkor tájékán kikopnak a kisétkezések az ember étrendjéből, felnőtt korban pedig szinte már nincs is olyan, aki tartaná a napi ötszöri étkezést, hacsak nincs rákényszerülve valamilyen betegség vagy speciális diéta miatt.
Márpedig a helyes táplálkozás egyik alappillére a változatosság mellett a rendszeresség, ami hozzájárul az ideális testsúly és végső soron az egészség megőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy kb. 3 óránként kellene kisebb adagokat ennünk. A főétkezések – reggeli, ebéd, vacsora – közé beiktatott tízórai és uzsonna egyenletessé teszik a vércukorszintünket és megakadályozzák azt is, hogy a következő főétkezésig túlzottan megéhezzünk, ezért többet együnk a kelleténél. A kisétkezések tehát a táplálkozásban beállítják a finom egyensúlyt, amivel elejét lehet venni az éhségből fakadó túlkapásoknak, a túlzott kalóriabevitelnek és a nassolásnak. Úgy segítik az egészséges testsúly megőrzését vagy a fogyást, hogy folyamatosan biztosítják az energiát és a tápanyagokat ahhoz, hogy fizikailag és szellemileg egyaránt teljesítményünk legjavát nyújtsuk.
A helyes táplálkozás ideális esetben tehát öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozott kalória- és tápanyagbevitelhez nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is. De miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon? Szűcs Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által elkészített új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint igazít el a kérdésben.
6 boldogító étel - Endorfin (boldogsághormon), amivel megúszod az őszi depressziót!
2017. október 26.
Hivatalos nevén endorfin, népszerű nevén boldogsághormon. Mi az endorfin? Különleges, fehérje jellegű anyag, amit a szervezeted termel. Nem kerül pénzbe, csak egy kis odafigyelésbe, hogy a boldogsághormon kiválasztódjék, s te megúszhasd az őszi-téli nyomottságot.
Visszavonhatatlanul megjött az ősz. Ilyenkor sokan befordulnak a sarokba, átadják magukat a depressziónak.
Mi az endorfin? – Az agyban termelődő fehérje jellegű, hormon tartalmú anyag, mely egyrészt a fájdalom csillapításáért, másrészt az örömérzetért felelősek.
6 hatásos boldogító étel őszi napokra:
Ezek az ételek mértékkel fogyasztva növelik a boldogsághormon termelését. Ezek az ételek nem tartoznak az egészséges táplálékok sorába – de mégis boldogabb velük a világ. Aki nyakló nélkül fogyasztja ezeket, az egészen biztosan súlyos szeretet-hiánytól szenved. Ám a borongós napokon ezekből egy-egy falatka csak javít közérzetünkön.
Az alultápláltság nem egyenlő a soványsággal!
2017. október 24.
Eszik a kicsi, mégsem jut elég energia és tápanyag a szervezetébe. A helytelen kisgyermekkori táplálkozás a felnőttkori egészséget és teljesítőképességet is befolyásolja, de a fejlődésére is komoly hatással lehet.
Az 5 év alatti gyermekek körében a halálesetek csaknem fele alultápláltság miatt következik be, amely azt jelenti, hogy a hiányállapot világszerte közel 3 millió kisgyermek életét követeli minden évben. Az alultápláltság, vagy más néven malnutríció a mai napig tévesen él a köztudatban, és
sok szülő azt gondolja, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált. Pedig a malnutríció elsősorban nem a testsúllyal, hanem a szervezet megfelelő energia- és tápanyagellátottságával áll összefüggésben, és egyre gyakoribb problémát jelent a fejlett társadalmakban.
A hiányállapot kialakulása az élet első 1000 napjában, sőt, már az anyaméhben megelőzhető.
Míg a világ egyik részén az elhízás és annak egészségügyi kockázatai jelentenek egyre nagyobb problémát, addig más országokban az élelmiszer mindennapos hiányával küzdenek. Bár a legtöbb alultáplált gyermek az elmaradott vagy fejlődő országokban él, az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően a fejlett országokban is jelen van a betegség. 2016-ban világszerte 155 millió 5 év alatti gyermeknél tapasztaltak malnutríció okozta visszamaradást, akik közül 41 millióan túlsúlyosak voltak. Az alultápláltság ugyanis nem egyenlő az alacsony testsúllyal, hanem a fejlődéshez és a szervezet megfelelő működéséhez szükséges vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hiányát, azaz a változatos, minőségi táplálkozás hiányát jelenti.
Nagy túlsúllyal a fogyáshoz vezető életmódváltás első lépései a legnehezebbek. Miért adjuk itt mindig fel?
2017. október 16.
A túlsúly és a mozgáshiány miatt az általános kondíciónk sincsen megfelelő szinten, tehát nagyon hamar elfáradunk. Nem csoda, hogy így a kedv, a motiváció is tovaszáll, felváltja a sikertelenség "élménye" és a csalódottság. Itt hamar véget is szoktunk vetni az életmódváltásnak, megállapítjuk, hogy ez nekünk nem megy, többnyire feladjuk.
Ha mégsem adjuk fel, látszólag az egyetlen megoldással, a drasztikus diétákkal kínozzuk testünket-lelkünket. Az eredmény persze nem lesz tartós, sőt nagyon gyorsan visszaszaladnak a szenvedéssel leadott kilók, ugyanis a diéták többsége az első időszakban vizet von el a szervezettől, majd az izmot építi le, de a zsírszövet ott marad, bár a mérleg valamivel kevesebbet mutat. A kevesebb izom még kevesebb kalóriát éget el, az ördögi kör vége, hogy amikor visszatérünk a szokásos étkezési szokásainkhoz, a lecsökkent, edzetlen izomtömeg még az eredeti, rossz állapotnál is kevesebb kalóriát éget, így még több zsírt kezd el raktározni.
Színek és ízek – Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád
2017. október 15.
A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet. A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.
Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani. Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.
Gyümölcsöt éhgyomorra
A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.
Zöldséglé a legkisebbeknek
A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...146147148...302