sub

Információk, érdekességek

Nyár és olvasás – miért ilyenkor tudunk a legjobban elmélyülni a könyvekben?

2025. július 26.

Fotó: rawpixel © 123RF.comAhogy beköszönt a nyár, a hőség és a vakáció időszaka, az élet ritmusa egy kicsit lelassul. A hétköznapok szigorú menetrendje, benne az iskolai kötelezettségek, munkahelyi határidők és a folyamatos pörgés, fokozatosan átalakul. Sokan ilyenkor végre „lélegezni” kezdenek: hosszabbak a nappalok, lazább a napirend, kevesebb a külső elvárás. Ez a változás ideális alkalmat teremt arra is, hogy újra felfedezzük az olvasás örömét.

„A nyári hónapok érzelmileg és mentálisan is másképp működtetnek bennünket. Ahogy a természet kifelé él, úgy mi is könnyebben kapcsolódunk – nemcsak másokhoz, hanem önmagunkhoz is. Az olvasás pedig pontosan ezt segíti: önmagunkhoz való visszatérést, az elmélyülést és az érzelmi töltődést” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Központ alapítója.

Miért olvasunk többet, jobban, szívesebben nyáron?

  1. Lelassul az idő – Érdekes módon a nyár valahogy akkor is több időt ad erre, még ha pont ugyanúgy 24 órából is áll. Ez a szubjektív időérzet a pihenésnek, utazásnak és szabadságnak köszönhető, ami teret enged az elmélyült tevékenységeknek, így például az olvasásnak is.
  2. Megváltozik a mentális tér – Nyáron nemcsak a fizikai környezet, de a belső világunk is tágasabb. Egy hűvös kora reggel a teraszon vagy egy árnyas fa alatt eltöltött délután kiválóan alkalmas arra, hogy belefeledkezzünk egy történetbe vagy elmélyüljünk egy önismereti témában.
  3. Érzelmi elérhetőség – A nyári időszakban jellemzően kiegyensúlyozottabbak vagyunk, nyitottabbá válunk az új gondolatokra, érzésekre, kapcsolódásokra. Az olvasás ilyenkor nem kötelesség, hanem belső igény lehet.

Új magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét

2025. július 16.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a pszichés okokra visszavezethető táppénzes napok száma

Fotó: www.freepik.com | rawpixelA munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen miközben az alapvetően meghatározza a szervezet teljesítményét, a munkaerőpiacon mind nagyobb súllyal jelenlévő Z generáció már komoly elvárásokkal fordul a cégek felé ezen a téren is. A stressz mindennapos jelenség a hazai dolgozók kétharmadánál, amely gyakran még a pihenőnapokon sem csillapodik, emellett világszerte az alkalmazottak nagyjából 50%-a küzd a rohamosan terjedő kiégéssel, ami szélesebb értelemben vett egészségügyi tüneteket is okozhat. A probléma társadalmi jelentőségét felismerve három hazai cég fogott össze, hogy megalkossa a Health check nevű digitális megoldást, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt.

Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60%-áért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, ráadásul többnyire magukra hagyva küzdenek vele: 10-ből 4 dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni. Erre a kihívásra ad innovatív választ a Health check alkalmazás, melyet a Budapest központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.

„Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális állapota milyen jelentős mértékben támogatja vagy éppen akadályozza a cégek hétköznapjait, a feladatellátás minőségét vagy konkrétan a termelékenységet. A digitális világban olyan eszközöket kell a cégek kezébe adni, melyek segítségével hatékonyabban felismerhetik és kezelhetik a dolgozóik mentális egészségéhez kapcsolódó problémákat” – mondta el Logemann-Molnár Zsófia a MINDER alapító szakpszichológusa. Az alkalmazás anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez is.


Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

Fotó: SEO Galaxy | UnsplashA Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.


Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

Fotó: tassev © 123RF.comA kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.

  • Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
    Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
  • Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
  • És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Fotó: www.freepik.com | wirestockRóma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...475