sub

Információk, érdekességek

Trombózishajlammal repülni?

2017. június 25.

A hosszas repülőút fokozza a vérrögösödés kialakulásának kockázatát, ezért ha valaki túl van már egy trombózison, speciális kezelésre szorul, ha repülőre akar ülni. 

A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.
Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.

Repülés trombózisra való hajlammal

Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.

A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.

Természetesesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.


Szavazások

Fogyaszt-e kávét vagy élénkítő szert?

Aktív: 2017. június 13. - 2017. augusztus 31.

Kávézok minden nap egyszer
napi 2-3 kávét
napi 4-6 kávét iszom
több mint 6 kávé lemegy egy nap
teázom rendszeresen
kólát iszom ha ébren akarok maradni
energiaitalt iszom minden nap
napi több energiaitalt is elfogyasztok
kávé, energiaital és kóla is jöhet, egyszer élünk
nem élek egyikkel sem


szavazatok száma: 41
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Ellenőrizzük a szívverésünket!

2017. június 25.

 Az idei Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

Szívritmuszavar - Az intő jel

A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit.

Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

  • Pitvarfibrilláció

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.


Soha ne rázd meg a gyereked!

2017. június 24.

A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat.

Leggyakrabban hat hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen kétéves korig is előfordulhat.

A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. Ez egy erős ütközéssel lehet egyenértékű… Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.

Hogyan történik?

Az esetek túlnyomó többségében tehát a baba kitartó sírása váltja ki a türelmetlenséget és dühöt, mely a megrázásához vezet. Ekkor a felnőtt megragadja a babát, és megrázza, hogy elhallgattassa. Ez a trauma nem azonos azzal, mint amikor a baba netán leesik a pelenkázóasztalról vagy egy magas székről, ami fejsérülést okozhat neki. A megrázással összehasonlítva nem ugyanazokkal a következményekkel jár. Bár a rázogatás is nagyon gyorsan zajlik le, a legtöbbször csak néhány perc alatt, és egyszeri alkalom is elég a komoly sérülésekhez.