Információk, érdekességek

Trombózishajlammal repülni?

2017. június 25.

A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.
Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.

Repülés trombózisra való hajlammal

Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.

A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.

Természetesesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.

Ellenőrizzük a szívverésünket!

2017. június 25.

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

Szívritmuszavar - Az intő jel

A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit.

Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

• Pitvarfibrilláció

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.

Soha ne rázd meg a gyereked!

2017. június 24.

A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat.

Leggyakrabban hat hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen kétéves korig is előfordulhat.

A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. Ez egy erős ütközéssel lehet egyenértékű… Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.

Hogyan történik?

Az esetek túlnyomó többségében tehát a baba kitartó sírása váltja ki a türelmetlenséget és dühöt, mely a megrázásához vezet. Ekkor a felnőtt megragadja a babát, és megrázza, hogy elhallgattassa. Ez a trauma nem azonos azzal, mint amikor a baba netán leesik a pelenkázóasztalról vagy egy magas székről, ami fejsérülést okozhat neki. A megrázással összehasonlítva nem ugyanazokkal a következményekkel jár. Bár a rázogatás is nagyon gyorsan zajlik le, a legtöbbször csak néhány perc alatt, és egyszeri alkalom is elég a komoly sérülésekhez.